Megjelent a magazin októberi száma!

Müller Péter- Génkulcsok

Olvasóim tán emlékeznek rá, hogy pár esztendővel ezelőtt egy külön rovatom volt ebben a lapban legkedvesebb munkám, a Jóskönyv használatáról. „Ji King a ma emberének”, ez volt a mű alcíme. A magyar nyelv bölcsessége miatt meg tudtam kerülni az ősi kínai pontos fordítását. A King nem könyvet jelent, hanem „szent könyvet”, melyet különös becsben kell tartani, mivel nem ember, hanem a kozmikus Intelligencia szól általa, és segítő szellemet (shen) küld mindazoknak, akik sorsuk megoldatlan gondjaival hozzá fordulnak.

Most egy olyan munka akadt a kezembe, mely így működik.

Richard Rudd „Génkulcsok” c. műve nem hiányozhat egyetlen ember asztalától sem, aki a Ji Kinget használja.

Óriási dolgot tett, ami minden ősi hagyományra, vallásra vonatkozik.

MEGŐRIZVE VÁLTOZTATNI.

Ez a parancsa mindazoknak, akik az időtlen tanításokat életben akarják tartani.

Jézus a terméketlen fügefa kivágásával ad példázatot arra, hogy egy fa, ha évenként nem tud megújulni és gyümölcsöt hozni, az lényegében, bár ott van és látható, de valójában már halott. Eszmék, hitvilágok gyakran járnak így, s ha ezekhez valami hit, félelem vagy rosszul értelmezett szövegszerű „hűség” tapad, az ember az üres forma rabja marad.

Mi áll a szűrővizsgálatok kötelezése mögött?

A magyar parlament felhatalmazta a belügyminisztert, hogy amikor úgy látja jónak, kötelező szűrővizsgálatokat rendelhessen el minden magyar állampolgár számára. A közhangulat tesztelésére a magyar sajtóban bedobták a vastagbélszűrés, a méhnyakrákszűrés és a mellrákszűrés témakörét. Jó eséllyel ezek szűrővizsgálatként való kötelezése nem is jön szóba, hiszen olyan erőforrásokat igényel, amelyre nincs személyzet és infrastruktúra a magyar egészségügyben. Sokkal inkább szóba jöhet egy a WHO által elrendelt újabb „nemzetközi aggodalomra okot adó vészhelyzet” (PHEIC). Leszögezhetjük, hogy minden szűrővizsgálati kötelezés nemzetközi jogszabályokba ütközik, az ember egyéni személyiségi jogainak sérülését jelentené. Senki nem avatkozhat a testi integritásomba az én egyetértésem nélkül. Ez viszont a jogászok területe, remélhetően lesznek bátor magyar jogászok is, akik kibelezik és megbuktatják ezt az eszement jogszabályt. Írásomban én csupán az orvosi megfontolásokat szedtem össze, hogyan is állunk a szűrővizsgálatokkal és azok kötelezhetőségével?

Régi traumáink feloldása

Köztudott, hogy a környezeti stressz fizikai betegségek sorozatát képes előhívni, a tartós környezeti stressz hatása pedig krónikus vagy gyakran ismétlődő megbetegedéseket tart fönn (pl. a magas vérnyomást, szívinfarktust, reumatikus artritist, a légutak, az emésztőrendszerek krónikus megbetegedéseit stb.). Ennek ellenére igen nehéz a tünetet kiváltó valódi okot megtalálni. És ha szerencsésen megtaláljuk a jelenlegi panasz okát, akkor is szembe kell néznünk a korábbi konfliktusokkal, amelyek tudatosan vagy tudattalanul ismét panaszokat okoznak, valamint olyan ártó gondolatokkal és cselekedetekkel, amelyeket észrevétlenül teszünk.

A medicina egyik legnehezebb és legátfogóbb fejezete a pszichoszomatika, vagyis az emberi psziché és az emberi szervezet kölcsönhatása. Azért is nehéz, mert minden ember másképpen reagál a különböző hatásokra, vagyis egyáltalán nincs szabályszerűség a lelki folyamatok és az objektív életfolyamatok összekapcsolódásában. Ami az egyik embert megbetegíti, azt a másik ember észre sem veszi. Egyik oldalon tehát ott találjuk a környezetet, mint független események forrását, a másik oldalon pedig az emberi szervezetet, mint olyan állapotok forrását, amely az egyén személyes történetének az eredménye.

A gluténallergiát komolyan kell venni

Az orvostudományban hosszú ideig tartotta magát az a nézet, hogy a cöliákia ritka gyermekbetegség, az utóbbi években végzett kutatások azonban bebizonyították, hogy a cöliákia minden korcsoportban jelen van, és sokkal gyakoribb, mint korábban gondolták. A jelenlegi becslések szerint a lakosság kb. 1%-a érintett, és a páciensek száma növekvő tendenciát mutat. Egy 2020-ban végzett metaanalízis szerint a cöliákiás páciensek száma az utóbbi évtizedekben átlagosan 7,5 százalékkal nőtt.

A cöliákia a vékonybél krónikus megbetegedése, aminek lényege, hogy a glutén immunológiai reakciót vált ki, így az immunrendszer megtámadja a vékonybél nyálkahártyáját, az immunreakció során termelődő antitestek roncsolják a vékonybelekben található bélbolyhokat. Utóbbiak mikroszkopikus rojtok, amelyek óriásira növelik a vékonybél felszínét, és biztosítják a tápanyagok felszívódását a béltartalomból.

Vannak páciensek, akiknél nagyon heves, karakteres tüneteket okoz, ha glutént fogyasztanak, míg másoknál sokkal alattomosabban, tünetszegényen zajlik a betegség. A cöliákia okozhat fokozott gázképződést, puffadást, székrekedést, hasfájást, hányást, émelygést, hasmenést, megemelkedett májértékeket. Emellett előfordulhat levertség, fáradtság, tápanyaghiány, pl. vashiány, kalcium-, cink-, folsav- és D-vitamin-hiány.

Életöröm- Életművészet tiltott gyümölcsök nélkül?

Milyen a valódi életöröm? Csupán tudatosságról van szó, vagy szenvedélyes érzéki örömről, esetleg felnagyított, kultivált szükségről, természetes kifejezőképességről? Az élvezet azt jelenti, tudatosan és hálával rácsodálkozni a világra.

Az élvezet és az öröm nem valami költséges, drága dolog. Miért nem mi magunk zenélünk, énekelünk, táncolunk, főzünk, alkotunk, sportolunk, ahelyett, hogy másokat néznénk hasonló tevékenység közben? A bonyolultak helyett miért nem egyszerű élményekben keressük az örömöt? Bárki bármikor átélheti a szépséget és az örömöt, és le is horgonyozhatunk benne. Ezt megerősíthetjük azzal, hogy kiválasztunk bizonyos tárgyakat, és készenlétben tartjuk azokat, amelyeket közvetlenül az adott kellemes élményhez tudunk kapcsolni. Ez lehet talizmán, aminek segítségével bármikor, akár nehéz időkben is felidézhetjük és aktiválhatjuk a kellemes, szép érzéseket.

Testünket is érdemes felfedezni, érezni és használni, ami által érzékelésünk templomává válhat, és kapcsolatot teremthet a külvilággal.

Eszterhai Katalin- A sors elénk hoz mindent

Korunk egyik legsikeresebb magyar írója a Kanadában élő, de gyakran itthon tartózkodó Eszterhai Katalin író, újságíró, szerkesztő, televíziós producer, akinek első, sok példányban elfogyott és nagyon keresett kötete, az Akaratunk gyógyereje ősszel ismét megjelenik új köntösben, de a régi tartalommal. Népszerű a szerző Facebook-oldala is, ahol rendre megosztja gondolatait követőivel.

– Már több tízezer forintért is láttam antikváriumban a 2016-ban megjelent Akaratunk gyógyereje című könyvet, amit most éppen sehol nem lehet megkapni. Minek tulajdonítod a sikerét?

– Ez a könyv egy személyes drámából született és azt mondják, nem lehet föltenni a könyvespolcra, mert akárhányszor kinyitják, mindig találnak benne aktuális üzenetet. Az volt a törekvésem, hogy az olvasó élje át ugyanazokat a hangulatokat és érzéseket, amiket én és jusson a könyv által olyan információk birtokába, amik részben felsőbb üzenetek, részben szorgalmas kutatómunka révén jutott a birtokomba.

Mesélnél a személyes drámádról és ezekről a „felsőbb üzenetekről”?

– Váratlanul elvesztettem a bal szememre a látásomat és az orvosok azt mondták, hogy soha nem fogok meggyógyulni, nem fogok többé látni. Én ezt nem akartam elfogadni. A könyvben szó van a gyógyulás folyamatáról, amit az tett lehetővé, hogy megértettem: ha a lélek sérül, elrendezetlen dolgaink vannak, az rág belülről és fizikai tünetekben jelentkezik, sötétség borul ránk. Még egy virág sem él meg a sötétben. De mindannyiunkban ott van a belső nap, a fény, amelyet előhívhatunk, hogy meggyógyítson. Ehhez meg kell fejtenünk a sötétség okát.

A cikkek folytatása a magazin októberi számában olvashatók!

Foto: Adobe Stock