További érdekes cikkek a magazin júniusi tartalmából

Eszterhai Katalin-Meg kell tanulnunk rácsodálkozni a teremtett világra

Hogyan lehetséges ezt lefesteni, leírni? A lelkem, mint hajók a vitorláikat, kitárja szárnyait, és úgy támadt fel bennem az örömvágy, mint ahogy a parti szelek szoktak felkerekedni. Enyém a fénysugár, a pillefény, a lágyan partra futó hullámok vakítóan csillognak. Igen, elhiszem, a menny ott van, ahol állok. Szeretném megfogni a megfoghatatlant, a száguldó időt, a kertek virágillatát, az édes levegőt, a megérkezett nyarat.

Nézem az elfolyó békés tájat, ami lassacskán körülzár, szinte átölel, akár egy szerető kar. Hiszem, hogy a szeretet, ami napfényessé teszi az élet borongós oldalát és minden baj gyógyítója, olyan, mint a só, ami megvéd a romlástól. Paracelsus, a tizenhatodik század egyik leghíresebb orvosa szerint több mint egy érzés, a szeretet minden. A szeretet karjai megtartanak…

László Ervin-A modern orvostudomány jövője

A modern nyugati orvoslás jelentős átalakulás előtt áll. A newtoni materialista gyökerek kivágásra kerülnek, és helyébe új paradigmájú koncepciók lépnek. A legfőbb és legalapvetőbb átalakulás a biokémiai alapokról az információs alapokra való áttérés lesz. Hadd idézzek itt egy Nikola Teslának tulajdonított mondást: „Ha tudni akarsz valamit a világról, gondolkodj frekvenciákban.” Azaz, amit a világról tudhatunk, azt a legjobban hullámkonfigurációkként, és nem anyagdarabkák vagy más, a téridőben elhelyezkedő, természetes vagy szintetikus entitások darabkáiként lehet leképezni. Az új paradigma fényében a világ kvantumhullámok különböző mértékű konzisztenciával és koherenciával rendelkező konfigurációja. Az egészségügyi problémák diagnosztizálása azt jelenti, hogy a hullámmezők bizonyos konfigurációi közötti kereszteződésben keressük és azonosítjuk az elzáródásokat és működési zavarokat, míg a terápia a hibás áramlásokkal való kölcsönhatásból áll, a hozzáférhető hullámstruktúrák formájában történő gyógyító információk bevezetésével.

Elektroszmog – Láthatatlan stressz a hálóhelyen

Míg sokak vágya a teljes lefedettség a mobilhálózat terén, mások egészségüket féltik. Vajon a távközlési technika által használt sugárzás károsítja-e egészségünket? Esetleg emiatt nem tudok jól aludni?

Évek óta számtalan kutatás bizonyítja, hogy az elektroszmog zavarja a biológiai folyamatokat. Fizikai és pszichés stresszforrás, amely betegséget okoz, illetve gátolja, lassítja a gyógyulást. Aki elektroszmog mérésével és elhárításával foglalkozik, nap mint nap tapasztalja a technikai sugárzás megszüntetésének pozitív hatásait. Ha sikerül legalább a hálóhelyen kiiktatni az elektroszmogot, a betegek gyógyulni kezdenek, enyhül az idegesség, az idegrendszeri labilitást stabilitás váltja fel, megszűnik az ágybavizelés, a nehezen gyógyuló betegek ismét jobban reagálnak a kezelésekre. Számos, az életminőséget rontó tünet és panasz megszűnik, visszatér az érintettek vitalitása, életkedve, javul az alvás minősége. Természetesen az említett hatások nem mindenkinél, de legalábbis gyanúsan sokaknál jelentkeznek. Tapasztalatok szerint minden negyedik ember, anélkül, hogy tudná, többé-kevésbé intenzíven reagál a környezetében lévő elektroszmogra, különösen a hálóhelyén.

Idült ízületi panaszok

A mozgás az ember alapvető szükséglete, de a megfelelő mozgás feltétele az ép, jól működő idegrendszer, izomrendszer és az emberi test több mint száz ízülete, amelyekkel csontjaink egymáshoz kapcsolódnak. Az életen át tartó terhelés eredményeként ízületeinkben kopás (artrózis) keletkezik.

Az ízületi kopás, amit orvosi néven artrózisnak neveznek, a leggyakoribb, legelterjedtebb ízületi betegség, az autoimmun eredetű reumatoid ízületi gyulladás jóval ritkább. Az egész életen át tartó terhelés nyomán létrejött artrózis értelemszerűen idősebb korban jóval gyakoribb, mint fiatalabb korban. A kopás által leginkább érintett ízületek a térd és a csípő ízületei (gonarthrosis és coxarthrosis), de nem ritka az ujjak kis ízületeiben, főként a hüvelykujj alapízületében (rhizarthrosis) sem.

Az együttérzés legyőzhetetlenné tesz

A szívből jövő nevetés, az ásítás, a csúfolás vagy a sírás ragadós. Egy gyerek sírása ugyanúgy megérint minket, mint egy film szerelmi vagy erőszakos jelenetei: kiváltja az együttérzésünket. De vajon mi ennek az oka? Mint bebizonyosodott, az emberek az együttérzésen át szerveződnek rendkívül hatékonyan működő társadalmi szervezetté, amely nemcsak biztonságot és kötődést ad neki, hanem az alkalmazkodás képességét, és egyéb rendkívül fontos adottságokat is.

Az emberi faj evolúciós diadalmenete nem a gyorsaságának, az erejének vagy az éles érzékszerveinek köszönhető, hanem az együttműködés rendkívüli, egyedi képességének. Ez azon alapul, hogy az emberek sokkal jobban képesek megérezni egymás érzéseit és körülményeit, mint bármelyik másik faj. Ez jelenti a kulcskompetenciánkat. Számos más faj is rendelkezik ilyen képességgel, de nagyon eltérő módon. Az idegtudomány a tükörneuronok jelentőségét emeli ki – ezek olyan idegpályák, amelyek együtt tudnak rezegni más emberek érzéseivel, és lehetővé teszik, hogy ösztönösen visszanevessünk, vagy leutánozzuk a másik testtartását. Ebben központi szerepet játszik az együttérzés központja, az insula (sziget), az agykéregnek az a része, amelyet gyakran szigeti lebenynek is neveznek, illetve a gondoskodás és az együttműködés hormonja, az oxitocin.

Érzelmi egyensúly

Mit tegyünk, ha váratlanul hatalmába kerít minket a szorongás, a düh és a rágódás? Elsőként is fontos megköszönni ezeknek az érzelmeknek az általuk küldött üzeneteket. Második lépésként pedig megteremthetjük az érzelmi egyensúlyunkat keleti életbölcsességek, táplálkozás és mozgás segítségével.

A francia író, La Fontaine egyszer azt mondta, az ember csak akkor tudja helyesen ápolni önmagát, ha igazán jól ismeri magát. Ennek azon túl, hogy érzékeljük az érzelmeinket, az is részét képezi, hogy tudjuk, hogyan keletkeznek, hogyan hatnak egymásra kölcsönösen, és hogyan függenek össze a testünkön belül. Az érzelmek állandó kísérőink, és sok mindenben visszatükröznek minket, a tudatunkat és a tudattalanunkat egyaránt. Kifejezik a tapasztalatainkat, az elődeink tapasztalatait, a szokásainkat, a tartásunkat és a gondolkodásmódunkat.

A cikkek teljes terjedelemben a magazin júniusi számában olvashatók.

Fotók: Adobe Stock