Mi az a biblioterápia?
A könyvek valóságos mindentudók. Vannak közöttük olyanok, amelyek barátaink, mások pedig tanítómestereink, ismét mások varázslatos repülő szőnyeghez hasonlíthatók, mert elrepítenek a fantázia világába. Aki olvas, egy új mikrokozmoszban találja magát, ami csak arra vár, hogy felfedezzék. Ezekben a különleges, irodalmi világokba teljesen belefeledkezhetünk, olvasás közben megszűnik a külvilág, a tér és az idő. Az orvostudomány már jó ideje tisztában van a kimondott szó hatalmával. A pszichoterápia is olyan, tudományosan elismert gyógymód, aminek elsődleges eszköze a nyelv, a beszéd. A tizennyolcadik században figyeltek fel az emberek az írott szó erejére, különösen a gyógyászatban. Benjamin Rush, amerikai orvos és humanista gyógymódként ajánlotta az olvasást. Kb. száz évvel később Samuel McChort Crothers lelkész elsőként bevezeti a biblioterápia fogalmát, célja – mint írja, hogy fiktív és nem fiktív történetek olvasása után a páciens a terapeutával megbeszélje az olvasottakat, így csökkentvén a panaszait.
Könyvterápia
Ez a biblioterápia (görög biblios = könyv, therapia = kezelés) lényege, a fogalom pedig a huszadik században már az orvosi lexikonokban is szerepel. A terápiás céltól függően többféle műfaj is számításba jöhet. Ha az informálás, pszichoedukáció a cél, a terapeuta megfelelő szakkönyvekkel dolgozik. A fiktív irodalom, pl. a regények, és nem fiktív műfajok, pl. önéletrajzok a leírt karakterekkel való azonosulás révén tudnak terápiás hatást elérni. Különösen hasznosak azok a művek, amelyek szerzője a pácienshez hasonló élethelyzetbe kerültek. A biblioterápia hasonlít Arisztotelész drámaterápiájára.
A történet hősével azonosulva olyan folyamat indul meg az olvasó lelkében, ami végül megtisztítja a lelket és a szellemet. A történet megbeszélése a terapeutával nem pusztán intellektuális folyamat. Fontos szerephez jut benne az intuíció és az érzelem. Ha a körülmények megfelelők, a biblioterápia csoportterápia keretében is alkalmazható, a csoport tagjai megbeszélik a kiválasztott szöveget, ami fejleszti tudatukat, támogatja lelki fejlődésüket.
A terápia sikere szempontjából lényeges, hogy a kezelő rá tudjon hangolódni páciensére, és ezt a páciens érzékelje is. Megfelelő empátia és ráérzés esetén a terapeuta a páciens személyiségéhez és problémájához leginkább illő olvasmányok listáját állíthatja össze. A páciens kétszeresen is profitál a terápiából, először olvasás közben, másodszor, amikor az olvasmányt megbeszéli a kezelővel.
A Yale Egyetem kutatása szerint a rendszeresen olvasók hosszabb ideig élnek. Könnyebben és gyakrabban lazulnak el, általában empatikusabbak és az olvasás révén folyamatosan karban tartják kognitív képességeiket, így késő öregkorukig megőrzik szellemi frissességüket.
Fotó: Adobe Stock
