Amikor a jód megbetegít
Az ember bizony sokszor alaposan melléfog, amikor azon fáradozik, hogy kijavítsa a természetet. Erre kitűnő példa a konyhasó jódozása, ami egyes európai országokban az elmúlt években általános gyakorlattá vált. Amiről a szakemberek úgy gondolták, áldás, arról lehet, hogy hamarosan kiderül, hogy a háború utáni egészségpolitika egyik legnagyobb tévedése volt. Európa több országában már nem csak a konyhasót dúsítják a jód elemmel, más élelmiszereket is elkezdtek jódozni, amiről az emberek többsége nem is tud.
Az 1981-ben kezdődő jódadagolás, amit a hivatalos egészségügy „jódprofilaxisnak” nevezett el, 1995-ben elérte célját: ma az európai lakosság 70%-a rendszeresen jódozott sót vásárol. Ezen túlmenően a húsipari termékekbe és az állatok tápjába is kevernek jódot, ill. jódozott sót. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tejben, a marhahúsban, a csirkében és a tojásban is van jód. Erről azonban a gyártók soha nem tájékoztatják a közvéleményt. A jódozott élelmiszerek fogyasztása tehát messze nem önkéntes, szabad választás eredménye, amint azt hivatalos részről sulykolni próbálják.
A marhák táplálása révén még a steak is tartalmaz mesterséges jódot.
A német dr. Lothar Andreas Hotze professzor is a lakosság által vásárolt élelmiszerek jódozásának árnyoldalaira hívja fel a figyelmet. A jód túladagolása pajzsmirigy-túlműködést, szívpanaszokat, fogyást és a vérnyomás emelkedését okozhatja. Egyes esetekben a pajzsmirigy alulműködését is előidézheti, aminek jellegzetes tünetei a hízás, hajhullás, alvászavarok és a koncentráció zavarai.
Hotze professzor éppen ezért óva int a jódtabletták szedésétől, mert szerinte ez hajlamosít bizonyos, a pajzsmirigyet megtámadó autoimmun-betegségekre.
Az általános „jódprofilaxis” szószólói ezzel szemben azt hozzák fel, hogy az említett, túlműködéssel járó autoimmun-betegségek (Basedow-kór, Hashimoto-betegség) nagyon ritkák, és a profilaxis áldása nem összehasonlítható azokkal a hátrányokkal, amelyeket az esetleg kevés embernek jelenthet. Ez azonban felvet bizonyos alkotmányos kérdéseket is, hiszen mindenkinek joga van az egészségre és a sértetlenségre.
A leggyakoribb, jód által okozott egészségi károk
Németországban jelentős mértékben megritkult a golyva, amióta bevezették az élelmiszerek jódozását, azonban nőtt az autoimmun pajzsmirigy betegségek száma. Az általános jódozás bevezetése előtt a Basedow-kór Németországban a lakosság 1%-át érintette, ma ez a szám 4%-ra emelkedett.
A Hashimoto-betegség, amelynek lényege, hogy az immunrendszer teljesen elpusztítja a pajzsmirigyet, ugyancsak jóval gyakoribbá vált az utóbbi években. 1995 előtt ez a betegség lényegében nem is létezett Németországban, ma a betegek száma az összlakossághoz mérten 6%.
Ez a tendencia nagyon veszélyes fejlemény, mert a Hashimoto-betegségben vagy a Basedow-kórban szenvedő betegeknél gyakran megfigyelhető más belső elválasztású mirigyek megbetegedése is. Ez elsősorban a hasnyálmirigy inzulintermelő szöveteit érinti (1. típusú diabétesz), valamint a mellékvesekérget (Addison-kór). Ezeket az összefüggéseket fontos szem előtt tartanunk, ha meggondoljuk, hogy a cukorbetegség világszerte egyre gyorsabban terjed.
Sok országban a jódfogyasztás elkerülhetetlen: a kenyérben, tojásban, húsban mindenütt megtalálható a mesterséges jód adalék.
Az általános jódfogyasztás hosszú távon olyan betegségek elterjedéséhez vezetett, amelyek eddig alig fordultak elő. Éppen ezért minden orvos és természetgyógyász jól teszi, ha a jódra gondol, amikor rejtélyes panaszokkal, tünetekkel találkozik, amelynek pontos okát nemigen érti.
Különféle bőrbetegségek, akné, allergiás panaszok, amelyek semmilyen gyógyszerre sem reagálnak, lehet, hogy spontán javulnak, ha megvonják a betegtől a jódot. A jód okozta panaszok, betegségek között első helyen állnak a bőrpanaszok, a dermatitis herpetiformis Duhring, a jódakné vagy a jódallergia. Maró hatással van a nyálkahártyára, ezért náthát, kötőszöveti gyulladást, irritációt válthat ki. A jód által előidézett túlműködés fokozza a fényérzékenységet, ami életveszélyes fényallergiához vezethet.
Akár impotenciát is okozhat a jód
Mivel a jód hatással van az idegrendszerre is, testi, lelki nyugtalanság, pánik- és félelemrohamok, agresszivitás és hiperaktivitás lehet a jódfogyasztás következménye. A jód által fokozott hormontermelés a csontok anyagcseréjét is befolyásolja, ami gyorsíthatja a csontritkulás folyamatát.
A jód köhögést, lázat, hasmenést és fejfájást idézhet elő, a tartós jódfogyasztás pedig depressziót és impotenciát okozhat.
A Basedow-kórban szenvedők száma egyre nő, amióta a lakosság túl sok jódot fogyaszt. Végül, de nem utolsósorban a jód fokozza a nitrozaminoknak nevezett vegyületek képződését. Ezek a vegyületek bizonyos élelmiszerekben találhatók, és köztudottan erősen rákkeltő hatásúak.
Az angliai Birminghami Egyetem kutatói 2001-ben publikált tanulmányukban rámutatnak, hogy a kezdődő, még panaszt sem okozó pajzsmirigy-túlműködés háromszorosára növeli a jód által okozott szívhalált, pl. a pitvari fibrillációt.
Továbbá nőhet az időskori demencia, az Alzheimer-kór és a combnyaktörés veszélye. Mindez felhívja a figyelmet az általános és rejtett jódadagolás veszélyeire, hisz ezáltal a pajzsmirigy-túlműködés fokozódhat.
A költséglavina mozgásba lendült
Prof. dr. Jürgen Hengstmann, a berlini Urban Kórház pajzsmirigy-ambulanciájának vezetője már 1988-ban arról nyilatkozott, hogy a németek 10-15%-át negatívan érinti az élelmiszerek jódozása. Hotze professzor számadatai ezt a számot felfelé módosítják: szerinte a jód miatt már megbetegedettek száma országosan több mint 10%.
A betegek pedig természetesen fizetnek gyógykezelésükért, amit az akaratlanul elfogyasztott jód idézett elő nálunk, a betegbiztosítók többletköltségeiről nem is beszélve.
Mire vigyázzanak a jódallergiások és jódra érzékenyek?
Mivel Németországban nem csak a konyhasót, hanem a legtöbb iparilag előállított élelmiszert is dúsítják jóddal, ráadásul az állati eredetű nyersanyagokban (hús, tej, tojás) is megtalálható a jód, a jódra érzékenyek komoly problémával állnak szemben.
A napi élelmiszervásárlás valóságos kalanddá válhat, mire sikerülhet beszerezniük jódmentes élelmiszereket.
Általában elmondható, hogy a biotermékeket nem dúsítják jóddal. Egyes biogazdák szintén lemondtak arról, hogy jódtartalmú adalékokat adjanak az általuk tartott állatoknak.
Nem kell félni a tengeri haltól: A tengeri halakban található jód olyan formában van jelen, ami még a jódra érzékenyek számára sem jelent veszélyt.
A tengeri só és a tengeri halak természetes eredetű jódot tartalmaznak, ez a jód érdekes módon a jódra érzékenyek számára gyakran ártalmatlannak bizonyul.
A vadhús sem jelent problémát, hacsak az erdészek nem helyeznek el az erdőben jódozott sóból álló ún. „nyalóköveket”. Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban általában nem jódozzák az élelmiszereket, ezért az innen származó tojást és húst a jódra érzékenyek is bátran fogyaszthatják. Franciaországban szerencsére nem jódozzák a tejelő marhák tápját, ezért a francia tejtermékek is bátran fogyaszthatók. A konyhasó jódozása azonban Franciaországban is megkezdődött és egyre nagyobb teret nyer.
Érdemes tehát figyelni, nyitott szemmel járni vásárlás közben és csökkenteni a kockázatot.
Fotó: Adobe Stock
