Az öngyógyítás csodája

Már Hippokratész is azt mondta: „Jó dolog betegeket gyógyítani, de még jobb az egészségeseknek segíteni, hogy egészségesek maradjanak.” Mindnyájuknak a betegségek megelőzésére kell törekednünk, és képesek is vagyunk rá, ha legalább egy kicsit figyelünk magunkra. Aki nem hajlandó mindennap kevés időt áldozni egészsége érdekében, az később rengeteg időt fog a betegágyban tölteni – vélte a híres német gyógyító pap, Sebastian Kneipp.

Az utóbbi – tehát a pszichés, mentális – tényező különösen fontos, bár ezt sokáig elhanyagolták, figyelmen kívül hagyták. A „belső orvos” csak akkor tud aktívvá válni, ha legfőbb eszköze, a lelkünk is egyensúlyban van.

A hipnózis és a placebóhatás mint öngyógyítás

Két figyelemreméltó jelenség bizonyítja, milyen óriási erők, milyen rendkívüli képességek szunnyadnak mindannyiunk lelke mélyén: az egyik a hipnózis, a másik a placébóhatás.

A hipnózis lényegében módosult tudatállapot, amelyre jellemző a hipnotizőr szuggesztiói által keltett mély ellazulás. Mindeközben az agytevékenységre főként a 8‒14 Hz hullámhosszú alfa-hullámok által jelzett állapot jellemző – ezt nevezik a meditáció kapujának –, és a jobb agyfélteke mérhetően aktívabb, mint a bal félteke. Ebben a sajátos tudatállapotban olyasmik történnek, amiket lehetetlennek gondolnánk, ha nem dokumentálták volna őket részletesen, tudományos alapossággal. Az egyik legelképesztőbb jelenség az ún. pénzérmés kísérlet, amit a hipnózis szakirodalma is gyakran említ. A hipnotizált személy tenyerébe egy hideg pénzérmét helyeznek, majd azt szuggerálják neki, hogy az érme forrósodik, majd izzani kezd. A kísérleti személy érzi a forróságot, és ami a legmegdöbbentőbb: a tenyerén égéses hólyagok keletkeznek!

Egyértelmű bizonyíték a hipnózisra

Dr. Léon Chertok, a pszichoszomatikus betegségek specialistája, számos, hipnózissal foglalkozó könyv szerzője egyszer a televízióban elvégezte az említett pénzérmés kísérletet. Korábban olvasott már róla, de nem igazán hitt benne. Aztán talált egy igen jól és könnyen hipnotizálható pácienst, aki hajlandó volt részt venni a kísérletben. Miután hipnotizálta a hölgyet, egy pénzérmét helyezett az alkarjára és azt szuggerálta neki, hogy az érme nagyon forróvá válik. Kérdésére a páciens azt válaszolta, hogy nem forróságot, inkább enyhe nyomást érez. Ennek ellenére három órával később a pénzérme helyén egyértelműen égési sérülésre utaló hólyag keletkezett a hölgy bőrén.

A hólyagot egy bőrgyógyász is megvizsgálta, és megállapította, hogy az egyértelműen égési sérülésből származik. Dr. Chertokra nagy hatással volt a kísérlet eredménye, de nem tudott rá magyarázatot találni. Mint mondja: „Az elmélet szerint a hallucinált, elképzelt forróság ugyanolyan hatást képes kiváltani, mint a valódi forróság. A folyamat azonban ezúttal másképp zajlott, hiszen a páciens nem érzett hőséget, mégis égési sérülést szenvedett, tehát úgy tűnik, a puszta fantázia közvetlen hatást gyakorol a testre, jelen esetben a bőrre. Hogy mindez miként megy végbe a szervezetben, egyelőre rejtély.”

Hipnózissal ez a gyulladásos reakciót csillapítható, illetve megszüntethető

Dr. Dabney Ewin amerikai orvos az előbbi kísérlethez hasonló, de azzal ellentétes hatású eredményre jutott. Bebizonyította, hogy hipnózis segítségével a súlyos égési sérülések is gyorsabban és könnyebben gyógyulnak. Az égési sérülésben nem csak a bőr hő általi károsodása jelent gondot, hanem az, hogy a szervezet a sérülésre gyulladással reagál. Ilyenkor a sérült terület megduzzad, hólyagossá válik, és nagyon fáj. Dr. Ewin azt bizonyította be, hogy hipnózissal ez a gyulladásos reakciót csillapítható, illetve megszüntethető.

Első kísérleti alanyának egy alkoholtartály robbanása kapcsán égett meg az arca. Dr. Ewin a sürgősségi osztályon találkozott a sérülttel, körülbelül fél órával a baleset után. Azonnal hipnotizálta, és azt szuggerálta neki, hogy az arcát kellemes hűvösség éri, és ennek hatására jól érzi magát. Normális esetben 24 órával az ilyen égések után erős duzzanattal kísért súlyos, fájdalmas gyulladás lép fel az égett területen, a gyógyulás pedig hosszadalmas, körülbelül hat hétig tart. Ezúttal azonban minden másképp történt. Amikor dr. Ewin 31 órával később megnézte a pácienst, a szokásos gyulladásnak nyoma sem volt, a sérült jól érezte magát, és fájdalmakra sem panaszkodott.

A teljes gyógyulási folyamat simán zajlott, a sérült jó közérzetnek örvendett, és a szokásosnál sokkal hamarabb gyógyult, mindössze két hét múlva már ismét munkaképes volt. Dr. Ewin másik páciense egy kb. 3000 °C-os hőt termelő acetilénes lángvágóval égette meg az alkarját. A hipnózis az ő fájdalmait is azonnal megszüntette, nem lépett fel fertőzés, és a sérülés mindössze 12 nap múlva meggyógyult.

Az emberiség évezredek óta tudja, hogy transztechnikákkal bámulatos gyógyulásokat lehet előidézni

Ezeket a gyógyítási technikákat számos ősi kultúra ismerte és rendszeresen alkalmazta. Erről ősrégi mezopotámiai és indiai leírások tanúskodnak. A jól ismert ó-egyiptomi Ebers papirusz, amely egyben az egyik legrégebbi orvosi dokumentum, ezt olvashatjuk: „Tedd rá a kezedet, hogy csillapítsd a kar fájdalmát és mondd, hogy szűnjön meg a fájdalom!” A görög Aeszkulapiosz-kultusz papjai szintén szuggesztiókkal gyógyították betegeiket, csakúgy, mint Afrika és Ausztrália természeti népeinek sámánjai. A hivatalos orvostudomány is messzemenően elismeri, hogy hipnózissal módosítható a fájdalomérzet. Hasonlóan bámulatos hatású az ún. placébóhatás is. Ennek lényege, hogy a páciensek, vagy kísérleti személyek, hatóanyagot nem tartalmazó tablettákat kapnak, miközben azt hiszik, hatásos gyógyszert kaptak.

Placebóhatás a háborúban

A II. világháború idején egy hadikórházban d. Henry Beecher, aki a háború előtt aneszteziológus professzorként dolgozott a Harvard Egyetemen, katonaorvosként segített a sebesült katonákon. Sokuk súlyos sérüléseket szenvedtek és erős fájdalmaik voltak. Az orvosi ellátás akadozott, kevés volt az orvos, ráadásul a gyógyszerekből, többek között a fájdalomcsillapításra használt morfiumból is kezdtek kifogyni, utánpótlásra pedig belátható időn belül nem volt remény. Dr. Beecher kétségbeesett, mert fogalma sem volt, hogyan fog tovább dolgozni fájdalomcsillapítók nélkül. Kegyes csalásra szánta el magát, hogy páciensei legalább úgy érezzék, valaki törődik velük – még ha az orvosság el is fogyott. Ezért a fájdalmaktól üvöltő sérülteknek egyszerű konyhasóoldatot adott be injekció formájában, és közölte a katonákkal, hogy fájdalmaik hamarosan csillapodni fognak és jobban lesznek. Legnagyobb meglepetésére valóban az történt, amit ígért. A katonák elcsendesedtek, és fájdalmaik enyhüléséről számoltak be – noha a fecskendőben egyetlen molekulányi hatóanyag sem volt, és a konyhasóoldatnak köztudottan semmilyen valós fájdalomcsillapító hatása nincs.

A háború után dr. Beecher kutatásba kezd, magyarázatot keresve az olasz fronton tapasztaltakra. Más panaszokkal, pl. köhögéssel, émelygéssel, vagy fejfájással kapcsolatban is elvégezte a konyhasóoldatos kísérletet, majd eredményeit „The Powerful Placebo” címen publikálta. Munkássága szakmai körökben nagy figyelmet keltett, így mások is megismételték az általa leírt kísérleteket és hasonló eredményre jutottak.

A szellem diadala az anyag felett

A hipnózisos kísérletekről korábban leírtakhoz hasonlóan itt is bebizonyosodott, hogy a képzelőerő, azaz a szellem erősebb az anyagnál. Ez nem új felismerés. Aquinói Szent Tamás a középkorban a következőket írta: „Minden gondolat, amely a lelkünkben támad, parancs, amelynek a test engedelmeskedik.” Kortársa, a német misztikus, Eckhart mester pedig így vélekedett: „A lélek és a képzelet erősebb hatással van a testre, mint az orvos és annak orvosságai.”

A hivatalos orvoslás sokáig nem vette komolyan a placébóhatást, amelyet gyakran a „csak” jelzővel egészített ki. Mostanában változik ez a hozzáállás, és a kutatások minden kétséget kizáró módon igazolták a placébóhatás valódiságát, amely nem csak a gyógyszerekkel, de a műtétekkel kapcsolatban is működik. Az USA-ban enyhe, illetve középsúlyos térdízületi kopásban szenvedő pácienseket osztottak két csoportra. Az egyik csoportnál elvégezték a standard beavatkozást, a másiknál csak imitálták a műtétet azáltal, hogy megejtették a műtéti bemetszést, de az ízületen belül nem csináltak semmit, majd a szokásos módon, varrattal zárták a sebet. Az imitált műtéten átesett személyek nem tudták, hogy náluk csak a vágást és a varrást végezte el a sebész. Két évvel később mindkét csoport 90 százaléka elégedett volt a műtét eredményével. De ami a legérdekesebb, hogy az álműtéten átesettek csoportjában volt a legtöbb, teljesen fájdalommentes beteg.

A gondolat és a képzelet valóságteremtő erők

A gyógyulásba vetett hit hatására működésbe lépnek testünk öngyógyító mechanizmusai. Nyilvánvaló ugyanis, hogy maga a placébó erre nem képes, hiszen semmilyen hatóanyag nincs bennük. A hit erejének gyógyító hatalmát számtalan esetben dokumentálták. Agyunk számos anyagot elő tud állítani, amelyek képesek megszüntetni fájdalmainkat, és jó közérzetet teremtenek. Az idegélettani kutatások a közelmúltban számos új ingerületvivő anyagot fedeztek fel, illetve derítették fel hatásaikat. A jól ismert endorfinek mellett ilyen az aktiváló hatású adrenalin, az alvás-ébrenlét ritmusát szabályzó melatonin, a tanulásban fontos szerepet játszó acetilkolin.

A dopaminról kiderült, hogy serkenti a kreativitást, a szerotonin nyugtató hatású, az endovalium pedig ellazít és oldja a szorongást és a félelmeket – hogy csak néhányat említsünk a sok közül. Ma már azt is tudjuk, hogy sok kábítószer – a természetes eredetűek (pl. ópium) csakúgy, mint a szintetikusak (mint pl. a valium) ‒ azért hatnak, mert kémiai struktúrájuk annyira hasonlít a test által termelt hasonló hatású anyagokra, hogy ugyanazokhoz a receptorokhoz tudnak kapcsolódni, mint a testazonos anyagok, így ugyanazt a hatást váltják ki az idegrendszerben.

Minden fontos hatóanyag lényegében hasonló formában megtalálható az emberi testben is – írja könyvében dr. Josef Zehentbauer, német orvos és pszichoterapeuta (Körpereigene Drogen – A testünkben termelődő drogok).

Nocébó – a képzelet ereje ölni is tud

Az ember tudatosan (és az esetek többségében) öntudatlanul, folyamatosan hatással van saját szervezetére – pozitív és negatív módon egyaránt. A hasznos placebo mellett létezik a káros hatású nocébó is (latin nocere = ártani), amely úgy árt, hogy szintén nem tartalmaz semmilyen hatóanyagot. A nocébó hatás legszélsőségesebb formáját a tudomány „pszichogén halálnak” nevezi, amikor valaki meghal pl. ijedtében, vagy azért, mert „megszakad a szíve”, vagy egyszerűen csak azért, mert meg van róla győződve, hogy elérkezett a vég. A patológusok a halálesetek kb. 10 százalékára nem találnak orvosi magyarázatot – mondja dr. Wolfgang Eisenmenger, a Müncheni Egyetem igazságügyi orvos szakértője. Gary Bruno Schmid svájci pszichológus és fizikus Halál a képzelet által (Tod durch Vorstellungskraft) című könyvében rengeteg furcsa halálesetet ír le.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy felébresszük a bennünk lakozó „belső orvost”?

Legtöbbünknek egyáltalán nem lenne szüksége gyógyszerre, ha megtanulnánk, hogyan tudjuk a testünkben termelődő hatóanyagokat, pl. kortizont és adrenalint mobilizálni. Léteznek hatásos módszerek, amelyek segíthetnek ennek megvalósításában:

• relaxációs és légzésgyakorlatok,
• zenehallgatás vagy zenélés,
• meditáció,
• mentális tréning,
• vizualizációs technikák,
• autoszuggesztió és végül néhány olyan egyszerű dolog, mint
• a nevetés és az életöröm.

Az alap mindenekelőtt az egészséges, lúgosító hatású, teljes értékű, főként növényi összetevőkből álló étrend. A másik fontos tényező a rendszeres testmozgás, valamilyen, közepes terhelést jelentő, állóképességet fejlesztő mozgás formájában (kerékpározás, úszás, gyaloglás, kocogás, túrázás stb.).

Az öngyógyító erők aktiválásához meghatározott anyagokra van szükség: fehérjékre, szénhidrátokra, vitaminokra, ásványi anyagokra és növényi hatóanyagokra. A mozgás eljuttatja a megfelelő helyre ezeket a tápanyagokat. A testmozgás során olyan antioxidánsok termelődnek, amelyek semlegesítik a sejtmembránokat és a sejtek örökítőanyagát károsító agresszív oxigéngyököket, továbbá javul a vérkeringés és a sejtek tápanyag- és oxigénellátása. Ráadásul a mozgás hatására izmaink gyulladásgátló hatású myokineket is termelnek.

A felsoroltak egytől egyik igen fontos tényezői az öngyógyításnak, de ha emellett még szellemi erőinket is a gyógyulás szolgálatába állítjuk, megsokszorozódik a hatásuk. A cél érdekében fontos döntéseket kell meghoznunk, amiben a következő lépések segítenek: önmagam elfogadása („nekem szabad ezt és ezt…”), önmagam irányítása („ezt és ezt akarom…”), önmegvalósítás („ilyen és ilyen vagyok, vagy ilyenné fogok válni…”).

Öngyógyítás 4 lépésben

1. lépés: Megvan a képességem rá, hogy egészséges legyek!

Állandóan tudatosítanunk kell magunkban, hogy testünk belső öngyógyító képessége valóságos dolog, nincsen benne semmi természetfeletti. Ezt igazolják a fentiekben leírtak, illetve a tudományos bizonyítékok.

2. lépés: Senki nem tilthatja meg, hogy egészséges legyek.”

Erre is érdemes állandóan emlékeztetni magunkat. Senki nem tilthatja, vagy akadályozhatja meg, hogy egészségesek legyünk. Ez kivétel nélkül mindannyiunk alanyi joga. Bárki is állítja ennek az ellenkezőjét, ne hallgasson rá!

3. lépés: Egészséges akarok lenni.”

Ez nagyon fontos döntés, amit mindannyiunknak meg kell hozni, ha meg akarunk gyógyulni. A döntésnek őszintének kell lennie, ugyanis a betegség bizonyos előnyökkel is járhat: gondoskodnak rólunk, aggódnak értünk, nagyobb figyelmet kapunk, a betegségre hivatkozva kibújhatunk bizonyos kötelezettségek alól, sőt manipulálhatunk másokat. Ha ezek a betegséggel járó előnyök nagyobb súllyal esnek latba, mint a betegség okozta hátrányok, az egyén nem szívesen mond le róluk.

A gond csupán az, hogy a betegséggel életminőséget veszítünk. A folyamat teljesen kicsúszhat az ellenőrzésünk alól, és akár halállal is végződhet. Koncentráljunk inkább a gyógyulásból származó előnyökre, és válasszuk a gyógyulás útját.

4. lépés: Mindent megteszek, hogy egészséges legyek.

És ha megszületett a döntés, a negyedik lépés lényege, hogy mindent megteszek az öngyógyító erők aktiválása, a gyógyulás érdekében. Utóbbinak talán legfontosabb aspektusa az immunrendszer. Ha jó állapotban van, képes megvédeni bennünket a kórokozók támadásától, sőt a ráksejteket is elpusztítja. Hatékonysága mindig lelki állapotunktól függ. Minél jobb a közérzetünk, a hangulatunk, annál jobban működik, tehát használjunk ki minden alkalmat, hogy saját kedvünkben járhassunk. Mindez egyáltalán nem nehéz, sokszor sokkal könnyebb, mint gondolnánk, ugyanis a legegyszerűbb módszerek bárki számára hozzáférhetők. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabbakat.

Zene – az egyik legjobb hangulatjavító

Az egyik legegyszerűbb hangulatjavító, „önkényeztető” eszköz a zene. Mindannyian tapasztalatból tudjuk, hogy a zene hatására felderül a hangulatunk. A zene serkent, vidámít, ellazít, megnyugtat és vigasztal. Az idegrendszer működésével foglalkozó tudomány mindezt egyértelműen bizonyította. A zene agyunknak olyan területeire hat (pl. az amigdala, vagy a hippocampus), amelyek érzelmeinket irányítják. Fazil Say török sztárzongorista és zeneszerző egyszer a következőket nyilatkozta: „Ha azt kérdezem magamtól, miért zenélek, könnyű a válasz: mert úgy érzem, meggyógyít.”

Természetesen a zene nem csak akkor gyógyít, ha valaki csinálja, hanem akkor is, ha csak hallgatjuk. Brit kutatók 72 kutatás adatainak összevetése alapján megállapították, hogy azok a páciensek, akik a műtétjük alatt vagy azután zenét hallgattak, kevésbé féltek, és enyhébb fájdalmakról számoltak be. Ha pedig teljes altatásban végezték rajtuk a műtétet, a zene kifejezetten fájdalomcsillapító hatású volt. A legjobb eredményeket akkor lehetett elérni, ha a zenehallgatás már a beavatkozás előtt megkezdődött.

Fontos, hogy a zenét, amit hallgatunk, szeressük is, ugyanis nem létezik „általános gyógyító hatású” zene

Mindenki a saját, egyéni módján viszonyul a hallott dallamhoz. Van, aki a klasszikusokért rajong, míg másokat a blues, a dixieland, a rock vagy egy sláger hoz tűzbe.

Jonathan Goldman amerikai zenész a nyolcvanas években számos gyógyító dallamot (Healing Sounds) komponált, és megalapította a Sound Healers Association (Zenével Gyógyítók Társasága) szervezetet. Így nyilatkozott a zenéről: „Annak megállapítására, hogy kinek melyik dallam tetszik leginkább, melyik enyhíti a leghatásosabban a panaszait, az egyetlen létező módszer a próbálgatás.” A jelenlegi zenekínálat mellett nyilván nem nehéz feladat megtalálni a nekünk legmegfelelőbbet, ráadásul a modern technika vívmányainak köszönhetően a zene bármikor, bárhol kéznél van, meghallgatható. Ez valóságos áldás, kár volna figyelmen kívül hagyni, vagy lemondani róla!

Ha szeretnénk a zene gyógyító hatását felerősíteni, zenehallgatás közben illóolajokat is párologtathatunk. Az illóolajok fő hatóanyagcsoportja az ún. terpének, amelyek számos rákos sejt szaporodását gátolják – állapította meg prof. dr. Hanns Hatt bochumi kutató, aki az illóolajok élettani hatásaival foglalkozik. Ráadásul az illóolajok fertőtlenítő hatásúak, elpusztítják a vírusokat, baktériumokat és gombákat.

Az illatok másik pozitív hatása, hogy szép, kellemes emlékképeket idéznek fel, pozitív érzelmeket keltenek és ellazítanak, miközben vegetatív idegrendszerünk automatikusan a légzés elmélyítésével reagál, ami szintén fontos tényező. A mély, hasi légzés stimulálja a hasüregi szerveket és immunrendszerünk működését, emésztésünket és anyagcserénket, de lelki hatása is van, segít feloldani az idegfeszültséget, a nyugtalanságot és a lehangoltságot. Minél jobb a belégzés, annál több energiához jut az egész szervezet, minél jobb a kilégzés, annál több anyagcsere-végterméket semlegesítünk, azaz „lúgosítunk”. A légzésgyakorlatok minden öngyógyításnak elmaradhatatlan alkotóelemei.

A nevetés felszabadít!

Az egyik legkellemesebb, egyben legegyszerűbb légzésgyakorlat a nevetés, amely felszabadít, mélyíti a légzést, erősíti a légzőizmokat, legfőképp a rekeszizmot. Amikor csak teheti, találjon alkalmat a nevetésre! Ha pedig éppen nincs min nevetni, egyszerűen csak intonálja kilégzés közben a „hi-hi-hi”, „ha-ha-ha” vagy „ho-ho-ho” hangokat. Már ez is hangulatjavító hatású, mert agyunk nyilvánvalóan nem tud különbséget tenni a valódi és az imitált nevetés között. Az Indiából származó nevető jógának világszerte rengeteg követője és gyakorlója van, számos helyen oktatják.

A kutatások szerint a nevetés bármely formája egészségjavító hatású. Csökkenti a stresszhormonok szintjét, serkenti a „boldogsághormonok” termelődését, javítja a keringést, az emésztést és még az allergiás panaszokat is enyhíti. Nevetés hatására lelassul a ráksejtek osztódása, tartósan csökken a vérnyomás és a vércukorszint, a szívinfarktus kockázata, és általában véve rendkívül pozitívan hat a keringés szervrendszerre.

Ellazulás mély meditációval

Az öngyógyítás másik fontos eszköze a „koncentrált relaxáció” valamely formája, pl. a meditáció vagy a mentális tréning. E műfaj egyik klasszikusa a buddhista eredetű Vipasszana meditáció. Ez az egyik legősibb meditációs technika, amely napjainkban is igen népszerű és elterjedt. A gyakorlásához üljön le egyenes gerinccel – ez lehet lótusz ülés, törökülés, de ülhetünk széken, vagy meditációs párnán is. Fő, hogy testtartása olyan kényelmes legyen, hogy hosszabb ideig gond nélkül el tudjon időzni benne, és közben könnyen tudjon lélegezni. Hunyja be a szemét és összpontosítsa figyelmét saját légzésére.

A tudomány az agyról készített mágnesrezonanciás felvételek segítségével bizonyította, hogy ez a meditációtípus igen hatékonyan enyhíti a fájdalmakat, a depressziót, és a szorongást. A felvételek tanúsága szerint meditálás hatására az érzelmekért is felelős hátsó homloklebenyi területeknek (prefrontális cortex) intenzívebbé válik a keringése, de intenzívebben kommunikál egymással az a homloklebeny és az agy félelmekért felelős központja az amigdala is. Ez annak jele, hogy ebben az állapotban sokkal jobban úrrá tudunk lenni félelmeinket és szorongásainkon.

A fenti meditáción kívül létezik számos egyéb technika is, amelyek segítségével mélyen ellazulhatunk és ennek révén segíthetjük a gyógyulást. Ezek közül az egyik legismertebb az autogén tréning, amely Johann Heinrich Schultz, német ideggyógyász nevéhez fűződik, aki először 1932-ben mutatta be a nyilvánosságnak ezt a rendkívüli eljárást. Néhány egyszerű, a végtagokban meleget, nehézségérzetet keltő szuggesztió segítségével a mély relaxáltság állapotát idézi elő a gyakorlóban. A meditációhoz hasonlóan az autogén tréning is módosult tudatállapotot idéz elő, ami lényegében a transz felszínesebb, enyhébb változata. Ezt a tudatállapotot gyakran alfa-szintnek is nevezik (az EEG-hullámokra ilyenkor döntően a 8-14 Hz hullámhossz jellemző).

A Silva-féle agykontroll

Ugyanezt az állapotot lehet előidézni az amerikai José Silva által kifejlesztett agykontroll technikával is. A gyakorló behunyt szemmel lassan visszafelé számol, közben azt képzeli, hogy liftben ereszkedik lefelé, és szemei előtt csökkenő sorrendben megjelennek a képzeletbeli emeletszámok.

Az alfa-állapot különlegessége, hogy ilyenkor a szuggesztív kijelentések és imaginációk különösen erőteljesen hatnak a tudatalattira. Ha pl. elképzeljük, hogy egy gyönyörű és békés helyen napozunk, testünk az elképzelt helyszínnek és körülményeknek megfelelő anyagokat kezdi el termelni: szerotonint, endorfinokat és endogén váliumot.

Az önmagunknak sugallt szuggesztiókat mindig igenlő formában kell megfogalmazni, tehát nem szerepelhet bennük a „nem” kifejezés. Pozitív, jelen idejű, személyes és hihető, konkrétan megfogalmazott mondatnak kell lennie, amelyet mantraszerűen többször el kell ismételni.

Jó példa erre a francia gyógyszerész és filozófus, Emil Coué mondata: „Minden nap minden tekintetben egyre jobban érzem magam.” Néhány hasonló példa:

• Egészséges és fitt vagyok. (Általános egészségjavító hatású megerősítés.)
• Nyugodt és magabiztos vagyok. (Stresszcsökkentésre.)
• Mindentől megszabadulok, ami nem hozzám tartozik. (pl. túlsúly ellen).
• A múltnak vége van – a jövőmet saját vágyaim és akaratom szerint alakítom. (Az újra orientálódást segítő affirmáció.)

Fontos, hogy higgyünk saját szuggesztióinkban. Ha nem sikerül, alaposan el kell gondolkodni rajta, mi lehet ennek az oka. Lehet, hogy csak másképp kell fogalmaznunk, vagy más célokat kell kitűznünk. A lényeg, hogy a kételyt a bizonyosság érzésének kell felváltania.

Fotó: Adobe Stock