Craniomandibuláris diszfunkció (CMD)- Ha problémát okoz az állkapocs
Ha valahol fájdalmat érzünk, az ok többnyire ott található, ahol maga a bántalom jelentkezik. Ez azonban nem feltétlenül mindig igaz. Például a craniomandibuláris diszfukció (CMD), azaz az állkapocs működési zavara esetén sem. Ilyenkor a panaszok gyakran az egész testet érintik, mivel az állkapocs területe az izmokon, fasciákon, csontokon és idegeken keresztül számtalan módon összeköttetésben áll a legkülönfélébb testtájakkal. Így a klasszikus CMD-tünetek, mint a fogcsikorgatás vagy az állkapocs kattogása, illetve nyitási problémája mellett olyan területeken is felléphetnek panaszok, amelyeket először nem hoznánk kapcsolatba az állkapoccsal: a hát, a váll és nyakszirt vagy a csípő területén.
Az állkapocs helytelen működésének kihatásai
A páciensek gyakran diffúz panaszokkal érkeznek, mint amilyen a migrén, a nyaki görcsök, a hátfájás vagy a nyelési nehézségek. Mások fülfájásra, fülzúgásra, szédülésre vagy látászavarokra panaszkodnak. A beteget általában összezavarja a sok különféle tünet, és nem tudja eldönteni, ezek kapcsolatban állnak-e egymással. Nemritkán orvostól orvosig járnak, különféle vizsgálatoknak és kezeléseknek vetik alá magukat, de sem egyértelmű diagnózist nem kapnak, sem a tüneteik nem enyhülnek.
Az orvostudomány azokat a panaszokat, amelyek mögött nem mutatható ki egyetlen egyértelmű ok, diszfunkciónak vagy szindrómának szokta nevezni. A craniomandibuláris diszfunkció tehát a koponya és az alsó állkapocs együttműködésének funkciózavarára utal.
Ismerjük fel a CMD tüneteit!
De hogyan dönthetjük el a sokféle tünet alapján, nálunk is CMD áll-e fenn? A szakemberek szerint gyakran hosszú időre és türelemre van szükség, illetve arra, hogy áttekintsék az illető korábbi esetleges sérüléseit, műtéteit, gyulladásokat, gyógyszerszedést, étkezési szokásokat. A járás elemzésére is szükség van, a test statikájának áttekintésére, illetve mozgás- és erőtesztre az állkapocs, a nyelv, az arc, a gerinc, a válla és kéz esetében. Megvizsgálják a szem működését, és a többi érzékszervét is. Ezek adnak felvilágosítást arról, hol áll fenn egyensúlytalanság. Ezt követheti a pácienssel közösen végzett munka a tünetek enyhítésére.
Állkapocs, fej, nyakszirt: egy komplex rendszer
Elsőként a 90-es években merült fel a gondolat, hogy a CMD oka a fogak helytelen állása lehet. Ekkor minden érintettnek fogszabályozót csináltak, és állkapocs-ortopédiai módszereket javasoltak, ami egyeseknek segített, másoknak nem. Ma már tudjuk, hogy az okok összetettek, és testi, lelki és szociális szempontok kombinálódnak. A működési zavar kialakulhat magában az állkapocsstruktúrában, a harapásban vagy a rágóizomzatban. Ha például egy tömés vagy egy fogpótlás nem megfelelő, és emiatt a harapás nem szimmetrikus, akkor ez az eltérés áttevődik az egész testet behálózó fasciákra, mint egy fogaskeréknél. Emiatt az állkapocstól távoli területeken is kialakulhatnak problémák. És megfordítva: az állkapocs, a gerinc vagy a medence helytelen állása CMD-t idézhet elő.
A keletkezés helyének megfelelően a CMD-t vagy le- vagy felszállónak nevezik. Leszálló, ha a bántalom kiváltója fent, a rágórendszerben található, és felszálló, ha az ok mélyebben fekvő struktúrákban, például egy blokkolt nyakcsigolyában vagy a medence kirotálódásában rejlik.
Önsegítés CMD esetén: 5 tipp
Számos megoldás létezik, hogy mi magunk aktívan kivegyük a részünket a CMD kezeléséből, a holisztikus megközelítés pedig segít csökkenteni a fájdalmakat, vagy meg is szüntetni.
- Táplálkozzunk tudatosan! Szánjunk időt a rágásra. A rágóizomzatnak főként magnéziumra, E- és C-vitaminra van szüksége, továbbá bétakarotinra, szelénre és jódra.
- Figyeljük meg rendszeresen, hogyan állnak napközben a fogaink: görcsösen megfeszül az állkapcsunk, a fogaink egymáshoz préselődnek? Ilyenkor tudatosan lazítsuk el az állkapcsunkat, a fogainkat pedig csak rágás és nyelés közben érintsük egymáshoz.
- Végezzünk rendszeresen állkapocsgyakorlatotokat! Ilyeneket az interneten is találunk.
- Szánjunk elegendő időt a pihenésre, és alkalmazzunk olyan lazító technikákat, mint az autogén tréning, a jóga vagy a meditáció.
- Akut fájdalom esetén kíméljük az állkapcsunkat. Ilyenkor mondjunk le az olyan kemény életről, mint a nyerskoszt, és ne rágógumizzunk.
Triggerként működik az alultápláltság és a stressz
A tápanyaghiány is kiválthat CMD-t, vagy súlyosbíthatja az állapotát. A magnézium mellett a rágóizomzatnak optimális működéséhez elsősorban E- és C-vitaminra van szüksége, továbbá bétakarotinra, szelénre és jódra. Ezek hiányában a rágóizomzat megfeszül és megkeményedik, ami funkciózavarokat, fájdalmat és végül CMD-t okozhat.
Ám nemcsak a test, hanem a lélek is szerepet játszik a jelenségben. Nem véletlenül mondjuk kellemetlen vagy stresszes helyzetekben, hogy most össze kell szorítanunk a fogunkat. Ugyanez a CMD vonatkozásában azt jelenti, hogy valamihez makacsul ragaszkodunk, megpróbálunk kitartani mellette, vagy valamit nem tudunk elengedni. Nemritkán tehát az a kívánságunk bújik meg a CMD mögött, hogy valamitől megszabaduljunk, és a saját, magunk által meghatározott utunkat járjuk.
Elsősorban nőket érint
A szakértők abból indulnak ki, hogy az emberek 20%-át érinti a CMD. A kétharmaduk nő, amire a hormonális állapotok adhatnak magyarázatot, a legnagyobb rizikófaktornak ugyanis az ösztrogén és a progeszteron hiánya látszik. Éppen ezért a gond általában a változókor után jelentkezik. Mivel a bajt nem könnyű felismerni, mire diagnosztizálják és megfelelően kezelni kezdik, nemritkán már olyan szövődmények alakulnak ki, mint a fogkárosodások, a krónikus nyak- és ízületi fájdalmak, a gerincferdülés vagy a porckorongsérv. Ezért is fontos a megelőzés, illetve a korai felismerés.
Vegyük a kezünkbe az egészségünket!
Mindebben fontos szerepet játszik maga a páciens. Lényeges a helyes testtartás visszaállítása, hogy a görcsös izmok és letapadt fasciák felszabaduljanak. Erre jó megoldás az az egyszerű gyakorlat, hogy az orrunkon át vesszük a levegőt, majd nyitott szájjal fújjuk ki úgy, hogy az ajkak közben rezegjenek. Ez jól ellazítja az izmokat.
Ha a CMD oka a rágóizmokban rejlik, akkor holisztikus szemléletű fogorvoshoz kell fordulni, aki különféle fogszabályozó sínekkel kezdheti a terápiát. Ezen kívül szükség van megfelelő mennyiségű pihenésre, alvásra és lazító technikákra, mint a stresszt lebontó autogén tréning, progresszív izomlazítás, jóga vagy meditáció. Mindenkinek magának kell rájönnie, mi használ neki. Lehet, hogy a séta az erdőben.
A stresszoldás gyors és egyszerű módja a „tenyerezés”. Dörzsöljük össze a két tenyerünket egy percen át, amíg érezzük, hogy átmelegszik, utána tegyük a tenyerünket a homlokunkra, a szemünkre, az állunkra, a fülünkre vagy a nyakunkra, és érezzük a jótékony meleget.
Tudatosan rágni, kiegyensúlyozottan étkezni
Ahogyan már volt szó róla, fontos a mikrotápanyagokkal való megfelelő ellátottság is. Emellett tanácsos csökkenteni az olyan ennivalók mennyiségét, amelyek savas anyagcseretermékeket termelnek, és ezáltal elősegítik a gyulladásos folyamatokat: hús, kávé, tehéntej. Azokat az anyagokat is kerüljük, amelyek az izom- és fasciaszövetben lerakódva letapadásokat idéznek elő, mint amilyen például a glutén.
De nemcsak az fontos, hogy mit eszünk, hanem az is, hogyan. Evés közben tudatosan figyeljünk a rágásra. Ha a rágás nyomása jobbra, balra, előre és hátra haladva egyforma erejű, az jó, ha valamelyik területet jobban terheljük a többinél, az kedvezőtlen. Az is előfordulhat, hogy evés közben az alsó állkapocs jobbra vagy balra erősebben kileng. Ha ezt észrevesszük, akkor meg kell változtatnunk a rágást. Rágjunk tudatosan, és próbáljuk meg egyenletesen terhelni a felületeket, és változtatni a rágás irányát. Szánjunk megfelelő mennyiségű időt az evésre, és rágjunk meg minden falatot 40-szer.
Bruxizmus: amikor a fogcsikorgatás betegséggé válik
Aki gyakran csikorgatja a fogát, az nagy valószínűséggel bruxizmusban szenved. Ennek gyakran pszichikai tényezők állhatnak a hátterében, mint stressz, szorongás vagy ideges alvászavar.
Az érintettek gyakran nem is tudják, mi a betegségük, csak azt, hogy sokféle panaszuk van: fejfájás, a szemek fényérzékenysége, alvászavarok és fertőzéses betegségekre való hajlam, illetve fülfájás. Ezeknek sokféle oka lehet, de a fogszorítás és csikorgatás nagyon gyakran a legfontosabb közülük.
Ha a fogcsikorgatás nem okoz fájdalmat, akkor nem szükséges fogorvoshoz fordulni vele, aki azonban szenved tőle, annak érdemes utánajárnia a tüneteinek. Főként akkor, ha azok CMD-vel párosulnak. Speciális fogorvosok pszichoterapeutákkal, logopédusokkal és oszteopatákkal dolgoznak együtt. Ha a panaszok kialakulásában a stressz is szerepet játszik, akkor a stresszoldással is kell foglalkozni. A központi idegrendszer jó aktivitás-lazítás szabályozásának helyreállítására kiváló a sport, illetve a lazítás és a meditáció. További segítséget jelentenek az állkapocsgyakorlatok és a biofeedback. Sokféle út létezik a bruxizmus enyhítésére, ezek közül sok nagyon egyszerű. Közöttük mindenki megtalálhatja a leginkább neki valót.
Fotó: Adobe Stock
