Az érelmeszesedés gyógyításának új útja – Életeket ment a fantasztikus magyar találmány

 – Professzor úr, miért tartja az egyik legsúlyosabb betegségnek az érelmeszesedést?

– Ez okozza a keringési betegségek többségét. Korunk leggyakoribb, legalattomosabb, legveszélyesebb betegsége. Világszerte a lakosság több mint ötven százalékát érinti. Gyakran halállal sújt le azokra is, akik nem tudnak a betegségükről. Csak a 45–65 évesek közül évente mintegy 15 ezer áldozatot szed Magyarországon. Az életben maradt betegek életminősége súlyosan romlik.

– Az orvostudomány mai állása szerint a vér magas koleszterinszintje felelős az érelmeszesedés, orvosi nevén atherosclerózis (AS) kialakulásáért. Ön nem osztja ezt az álláspontot?

– A betegség megelőzésére és különösen gyógyítására eddig alkalmazott módszerek közül egyik sem vezetett eredményre. Egy kórkép leküzdéséhez fel kell tárni, ismerni kell a betegség valódi okát. Statisztikai vizsgálatok alapján úgy tartják, hogy az elfogadható vérkoleszterinszint az 5,2-nél alacsonyabb érték. Az ennél magasabb kóros. A kórosnak talált érték, különösen annak emelkedése, nagyon gyakran jár együtt a klinikai tünetek megjelenésével. Amennyiben elfogadjuk, hogy a magas koleszterinszint az AS oka, akkor ennek csökkentése a betegség gyógyításához vezet. A több mint egy évtizedes tapasztalatból már látható, hogy az alkalmazott „koleszterinszint-csökkentési” gyógyszeres beavatkozások ugyan elvezettek az ideálisnak kinevezett laboratóriumi értékhez, de sem a gyógyítást, sem a megelőzést nem tudták biztosítani. Az alkalmazott gyógyszeres terápiák nem a meglévő koleszterinszintet csökkentették, hanem a koleszterinszintézisben részt vevő enzimeket „mérgezték”, ezáltal gátolták a koleszterin termelését. A koleszterinszintet a koleszterin lebontásával nem lehet csökkenteni, mert az egész élővilágban egyetlen élőlényben sincs a koleszterin lebontására alkalmas enzim. A koleszterin előállítását akadályozó gyógyszerek is csak tüneti kezelésnek bizonyultak.

– Az ön tudományos álláspontja szerint mi okozza az érelmeszesedést?

– Az AS oka a koleszterin-anyagcserében bekövetkezett hiba, aminek a kiváltója az antikoleszterin antitesttermelésének a csökkenése. Az elmélet kidolgozásához a múlt század nyolcvanas éveiben az antikoleszterin antitest (ACHA) felfedezése adott lehetőséget. Az antitest tulajdonságainak a kutatása során kiderült, hogy hiányának szerepe van a szervezetben az LDL-ből immunkomplexek kialakulásában. Ezeket az immunkomplexeket a falósejtek bekebelezik és viszik ki a vérből. Előbb az érfalon kívülre, majd az érfalakba.

– Arra kérem, nem orvos olvasóink kedvéért egyszerűsítve magyarázza meg, mit jelent ez.

– Nos, a szervezet által előállított koleszterint a koleszterint termelő sejtek csak fehérjével összekapcsolva tudják a véráramba küldeni, mert a koleszterin önmagában vízben oldhatatlan. A vérünk pedig víz alapanyagú. A „jó koleszterin” esetében a fehérjeburokban van a koleszterin. Tudni kell, hogy a koleszterin a szervezet számára nélkülözhetetlen sejtépítő, és számos fontos vegyületünk előanyaga. Ha nincs elég ACHA a vérben, az LDL részecske koleszterinmolekulái mint a „sündisznó tüskéi” állnak az LDL részecske felületén, és így a sejtek nem tudják hasznosítani. Ha kevés az ACHA molekula a vérben, nem tud befedni minden „koleszterintüskét”. A partikula egyik részén koleszterin, a másik részén fehérje található. Az ilyen képleteket nevezzük immunkomplexnek. Ezeket a sejtek nem tudják felvenni, tehát a mennyiségük egyre emelkedik a vérben. Eltolódik a sejtek által felhasználható (HDL) és a sejtek által fel nem vehető koleszterin (LDL) aránya. Ezek az értékek laboratóriumi módszerekkel mérhetők. Az egészséges szervezetben a kétféle koleszterin aránya 2:1. Amennyiben (LDL/HDL) ez a hányados érték növekszik, arra következtethetünk, hogy zavar állt be a koleszterin-anyagcserében, ennek oka az ACHA visszaesett a termelése.

– Mi lesz ennek a következménye?

– A felerészben a felületükön szabad koleszterinmolekulákat, felerészben ACHA molekulákat hordozó partikulákat, mint bármely antigénből és ellenanyagokból képződő immunkomplexeket, a vérben keringő falósejtek felfalják és megemésztik. De mivel a koleszterin emészthetetlen, egyre több lesz a falósejtek emésztőüregében a koleszterin. A falósejtek koleszterinnel telt emésztőüregükkel a programozott sejthalál bekövetkezte előtt, átbújva az artériák falán, az érfalakon kívül halnak el. Az elhalt sejtek minden anyagát lebontják a testnedvek, de ott marad a felhalmozott koleszterin. Ezeket a jelen lévő sejtek bekebelezik. Az ilyen sok koleszterinhez jutott sejtek tömegéből alakul ki az erek mentén a habos sejtek rétege. Amikor ez a réteg „megtelik”, az érfalban halnak el a megemésztetlen koleszterinnel teli falósejtek. Az érfal simaizomsejtjei között elhaló sejtek anyagát is lebontják az enzimek. A visszamaradó koleszterint pedig bekebelezik a simaizomsejtek. A koleszterinből óriási emésztőüreget fejlesztő simaizomsejtek tömegéből alakulnak ki a plakkok. A plakk tehát nem rárakódás az érfal belső felületére, mint azt korábban gondolták, hanem az érfal simaizomsejtjeiből képződött zsírdaganat.

– Hogyan függ ez össze a koleszterin-anyagcsere zavara, az ACHA hiányával?

– Az egészséges szervezetben a koleszterin termelése a koleszterint felhasználó sejtek „igénybejelentése” alapján, a feed back mechanizmus révén történik. A szervezet tehát csak annyi koleszterint termel, amennyit az igénylő sejtek kérnek. A zavar akkor keletkezik, amikor a sejtek nem tudják felvenni a keringésbe juttatott LDL-t, mivel nincs elegendő ACHA, ami azt felhasználhatóvá tenné a számukra.

– Milyen körülmények gátolják az ACHA termelődését?

– Első helyen kell kiemelnünk a stressz jelentőségét. A stresszproteinek, stresszhormonok megjelenése nagymértékben visszaszoríthatja a fehérjék, köztük az ACHA előállítását. Az ACHA termelését a vérben lévő plazmasejtek végzik. A vérkeringés gátlásában szerepet játszó hatások, például az ülő foglalkozás, a mozgáshiányos élet csökkenti a vérben keringő plazmasejtek oxigén- és tápanyag-ellátását. A mérgek, amik a dohányzás, a levegő szennyezettsége és a tápanyagaink révén kerülnek a szervezetbe, szintén akadályozzák az ACHA termelődését. A szervezetben élő baktériumok bizonyos csoportjának a sejtfal méreganyaga az endotoxin. Ez a méreganyag a keringésbe jutva ugyancsak akadályozhatja az ACHA termelését. Különösen veszélyes az endotoxin, ha a szájban élő baktériumokból szabadul fel. A vékonybélbe jutó epesavak méregtelenítik az endotoxint, de ez a méregtelenítő hatás elmarad, ha az a száj nyálkahártyáján szívódik fel. Természetesen a tápanyagok összetételének is szerepe lehet, de nem a tápanyag koleszterintartalma miatt, mint azt korábban hitték. A tápanyag minősége számít, a vitaminok, az esszenciális aminosavak, mikro- és nyomelemek révén van hatással az ACHA termelésére.

– Ha jól értem, akkor a sejtek folyamatosan rendelést adnak le a szervezet számára koleszterin gyártására, de mivel az ACHA jelenléte nélkül nem tudják felhasználni azt, a koleszterin lerakódik az érfalban a plakkokban. Minél kevesebb a fehérjével burkolt, felhasználható koleszterin, annál több koleszterin előállítására kap a szervezet „megrendelést”, ami aztán a plakkokba kerül. Hogyan lehet ezt az öngerjesztő folyamatot a visszájára fordítani?

– Amennyiben megtaláljuk az utat a plakkokban tárolt koleszterin felhasználásához, akkor a betegséget okozó koleszterin az egészség szolgálatába áll. Az erek tisztulása révén javul a keringés, a vérellátás. Ennek kulcsa az ACHA termelésének a helyreállítása, fokozása. Rendelkezünk olyan vakcinával, amivel az emberi szervezetben is fokozni tudjuk az ACHA termelését. Ilyen oltóanyag a „J for H” antigén. Az antigén intravénás bevitelével fokozódik az ACHA termelődése a szervezetben.

– Akkor mi sem egyszerűbb: ezt kell minden betegnek beadni.

– Kezdetben csak kísérleti állatokban volt erre lehetőség. Sőt, egy időben az is felmerült, hogy emberben nem, csak klasszikus kísérleti állatokban lehetséges az immunizálás.  Amikor amerikai kutatók mindenevő állatokat immunizáltak, azokban anafylaxiás sokk következett be, ezért zsákutcának gondolták az immunizálás lehetőségének kutatását az AS leküzdésében. Az általunk előállított J for H vakcina létét azért szabad, sőt kell hangsúlyozni, mert visszaadta a hitet a leggyakoribb halálok és életminőséget rontó betegség immunológiai leküzdésének lehetőségéhez. Ennél többet is adott. Elérhetővé, gyárthatóvá és felhasználhatóvá tette az antigént minden rászoruló részére. Ennek korlátlan eléréshez természetesen a gazdasági támogatást is biztosítani kell, mégpedig szervezett formában, az állam vagy államok által.

– Mi áll ennek az útjában?

– A J for H vakcinával kapcsolatos tudományos kutatás meghaladta azt a szintet, amit egy új, de novo szintetizált vegyület egészségügyi felhasználásával kapcsolatban a gyógyszerkutatási protokollok előírnak. Az a véleményem, hogy ebben az esetben erre nincs is szükség. A koleszterin minden szervezetben elforduló anyag. Különleges, hogy a szervezet ellenanyagot termel ellene. Az is különleges, hogy a szervezetben előforduló koleszterin mégsem alkalmas az ACHA termelésének a fokozására. Hosszú kutatómunka és a megfigyelések sokasága kellett ahhoz, hogy felismerhessük, miben rejlik a koleszterin immunológiai „hallgatásának” és „beszédessé” tételének titka. A klasszikus kísérleti állatokon végzett amerikai vizsgálatok sikere és ezek megismételhetetlensége mindenevő állatokon szép példája annak, hogy a továbbhaladás érdekében az ember célját szolgáló kutatásokkal néha át kell lépni a saját magunk elé emelt korlátokat. Hiába mutatná in vivo vagy in vitro kísérlet, hogy alkalmatlan immunizálás céljára a J for H antigén, az élet erre rácáfolt.

– Ma már bizonyított tény, hogy a J for H antigén alkalmas emberi immunizálásra. De amikor ön saját magán először kipróbálta ezt, még nem lehetett biztos benne. Nem félt?

– Amikor ismertté vált, hogy mindenevő állatokon életveszélyes, sőt halálos az AS ellen egy világhírű intézetben kifejlesztett, sokat kutatott immunizáló vakcina felhasználása, kicsi valószínűsége maradt, hogy az általunk Magyarországon kifejlesztett antigén alkalmas lehet az immunizálásra. Ez a kicsi valószínűség mégis arra ösztökélt, hogy mi is elvégezzük a sertések oltását. Csak abban bízhattunk, hogy a mi antigénünk különbözik a sok kísérleti tapasztalattal rendelkező, híres tudósok által előállított, komoly gazdasági támogatással az Egyesült Államokban kifejlesztett antigéntől. Az általunk oltott mindenevők túlélése, mellékhatások nélküli életben maradása csak fokozta az izgalmakat, hogy emberen is kipróbáljuk, van-e kedvező hatása. Nem volt más út, mint feláldozni az eddigi kutatási eredményeket (hiszen ezzel kapcsolatban szinte minden információt magam gyűjtöttem be), vagy megnyerni mindent egy emberi kipróbálás során. Önmagamon végzett kipróbálással feláldozni az életemet, veszíteni, vagy túlélve nyerni. Deres fejjel nem szégyellem bevallani, az oltás veszélyétől való félelem és a vágy, hogy láthassam, milyen hatása lesz az oltásnak emberen, napokig kínzott. Ez számomra élet-halál kérdése volt. Végül döntöttem. Embert fogok oltani: önmagamon kipróbálom az oltóanyagot. Áldott nejemmel megbeszéltem, hogy hova temessenek, ha optimizmusom megcsalna. Ezután minden reszketés nélkül szúrtam be a tűt a csuklómon dagadó vénába. Bespricceltem az 1 mg hatóanyagot tartalmazó oltóanyagot, és vártam. Nem éreztem semmiféle kellemetlen hatást. Annál nagyobb boldogságot, amikor kimondhattam: sem korai, sem kései reakciója nincsen az oltásnak az emberi szervezetben. Ezzel az oltással 2005-ben megnyílt, az emberiség történetében először, az ember érelmeszesedés elleni immunizálásának a lehetősége.

– Ezután mások is kipróbálták önmagukon az oltóanyagot a világ számos országában, mégsem kapható a vakcina. Hogyan lehetséges ez?

– Még nem telt el tíz esztendő az első humán oltás óta, mégis a világ nagyobb részén ismertté vált a remény, hogy megszabadulhatunk az érelmeszesedés halált és testi, szellemi nyomorékságot okozó rémétől. A világ több mint 30 országában vannak, akik már önmagukon kipróbálták az antigént. A visszajelzések egyértelműen sikerről számolnak be. Hivatalos kipróbálási engedélyünk még mindig nincsen. Ezért mindenki csak önmagán próbálhatja ki! Az ellenérdekeltek tábora, gazdasági ereje nagy. Mi tehetünk? Dolgozunk. Jener a vakcináját mindössze 23 emberen próbálta ki. Őt nem akadályozták, így az emberiségnek sikerült vele legyőznie a fekete himlőt. Semmelweist is meghurcolták, Béres is kálváriát járt, a 2005-ben Nobel-díjjal megtisztelt Marshalk idegosztályra került a felfedezése miatt. Vannak nagy elődök, van perspektíva.

Névjegy

Prof. dr. Horváth István

1962-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1972-ben egyetemi doktori címet szerzett. 1973-ban a tudományok kandidátusa fokozatot kapott a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA). 1986-ban lett a Biológiatudomány Doktora (MTA). Mind kandidátusi, mind nagydoktori disszertációját orvosbiológiai témában írta. 1969–2004 között az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézetben dolgozott, közel négy évtizeden át vezette a szerológiai osztályt, ahol többek között a szifilisz kimutatásával foglalkoztak. Ennek kapcsán fedezte fel az antikoleszterin antitestet, és találta fel az antikoleszterin antitest termelését fokozó antigént. 

Több helyen, így 1968–69-ben Moszkvában, 1974–75-ben Atlantában, 1979–80-ban a Pittsburgi Egyetemen, valamint az ELTE-n és a Magyar Tudományos Akadémia intézeteiben folytatott kutatásokat és tudományos munkát. Oktatott a Budapesti Orvosi Egyetemen, az Orvostovábbképző Egyetemen. Több mint másfél száz tudományos munkáját szakkönyvek fejezetei, magyar és angol, orosz és német nyelvű szakfolyóiratok, magyar és nemzetközi tudományos kongresszusok anyaga őrzi a mikrobiológia, immunológia, venereológia és környezetvédelem témákban.

Beszél angolul, oroszul és németül. Nős, felesége Kriza Ildikó, a Tudomány Doktora, néprajzkutató. Lánya, Anna belgyógyász, onkológus szakorvos. Fia, Péter közgazdász, gépészmérnök.

Tagja a New York Tudományos Akadémiának, a Magyar Mikrobiológiai, Immunológiai, Dermatológiai és Venerológiai Társaságnak. Számos találmánnyal és több megadott szabadalommal rendelkezik. Megadott szabadalmai közt van az „antidekubitusz ágy”, a „művér”.  

Horváth István professzor találmánya a „J for H” antigén, amelyik az antikoleszterin antitest termelésének fokozására képes az emberi szervezetben is. Ennek eredményeként nő a koleszterinfelhasználás, megelőzhető és gyógyítható az érelmeszesedés. A találmány 2004-ben Budapesten a Génius Európa Kiállításon és a 2005-ös Genfi Találmányi Világkiállításon aranyérmet nyert, a Szabadkai Nemzetközi Találmányi Kiállításon különdíjat kapott.

Az antikoleszterin antitest (ACHA) szerepének megértéséhez a koleszterin alábbi tulajdonságait kell ismerni

1. A koleszterin vízben nem, így a vérben sem oldódik.

2. Lebontásához az egész élővilágban (a sejtfalas baktériumoktól az emberig) nincsen enzim, ezért emészthetetlen.

3. A koleszterint a sejtek a receptoraikkal csak akkor tudják felvenni, ha fehérjeburokban van.

4. A koleszterin „királis” vegyület (van „jobb kéz” és „bal kéz” variációja).

5. Több száz immunológiailag eltérő változata van.

A szervezetünkben előforduló koleszterint 90-100 százalékban a saját szervezetünk állítja elő.

További információ:

Tel.: 355-7117, 06-30-994-6279

E-mail: drhorist@freemail.hu

Fotó: Adobe Stock