Krónikus fáradtság szindróma

Az általános fáradtság terjedésének környezetünkben mindennap tapasztalhatjuk jeleit, olvashatjuk a vele kapcsolatos híreket. A tömegközlekedési eszközökön találkozhatunk a „végkimerülés” jeleit mutató, az idősek előtt ülésre rogyó tinédzserekkel, vagy az elfásult, kiégett, reményt vesztett, életunt, depressziós emberekkel. Nemrég kezembe került egy megdöbbentő statisztika arról, mely betegségek vezetnek a leszázalékolás kényszerű és méltatlan állapotához a nagyvilágban. A lista elején legnagyobb meglepetésemre nem a szív-érrendszeri betegségek, daganatos vagy immunrendszeri betegségek, vagy a balesetek utáni rokkantság szerepeltek, hanem az „életfáradtság”, a depresszió!

Miért lett úrra rajtunk a „világfáradtság”?

A „világfáradtság” jelensége és a tünetek sokszínűsége régóta foglalkoztatja az orvosokat, pszichológusokat, szociológusokat, de mind a meghatározás, mind a kiváltó okok, mind a kezelés tekintetében nagy a bizonytalanság. Leginkább úgy fogalmazzák meg a krónikus fáradtság tünetegyüttesét (chronic fatigue syndrome, CFS), hogy az „számottevő izomgyengeség és bizonyított pszichológiai vagy testi ok nélküli, hosszan fennálló súlyos fáradtság”.

E definíció azonban rögtön érvényét veszti, ha az egyetemi orvoslás tanítását olvassuk a kóreredet és a kórtan kérdéseiről. Az esetek közül néhány, sok vagy akár az összes hátterében pszichológiai tényezők állnak. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a krónikus fáradtság szindróma eltér a típusos depressziótól, szorongástól vagy más pszichológiai rendellenességtől. Akkor viszont felmerül a kérdés, vajon miért állítják, hogy az eddigi terápiák közül az antidepresszáns gyógyszerek tűnnek a leghatékonyabbnak, mivel az esetek 80%-ában ezekkel némi javulás észlelhető. „Magától értetődően” a depresszióra a központi idegrendszeren keresztül ható szintetikus készítmények természetesen nem képeznek oki terápiát. Hiszen az okot sem tisztázták, sőt a legtöbb ilyen szer önmagában is rossz közérzetet, levertséget, fáradtságot okoz, főleg hosszabb alkalmazás esetén!

Érdekes tény továbbá, hogy a gyakorlat szerint az egyéni vagy csoportos pszichoterápia eredményei rendkívül szerények e „rejtélyes” tünetcsoport megjelenése esetén. Ha egy pillantást vetünk a nemzetközi fáradtságkutatók (International Chronic Fatigue Study Group) listájára, amelyben felsorolják azokat a kritériumokat, amikor a CFS-t általában bizonyítottnak látják, akkor megértjük, miért a nagy bizonytalanság.

A krónikus fáradtság szindróma tünetei

Íme a tünetek sokasága:

• Újonnan vagy határozott időpontban fellépő, megmagyarázhatatlan (!?), nem múló vagy visszatérő idült fáradtság, melynek hátterében nem áll folyamatos erőkifejtés.
• A pihenés a tüneteket alapvetően nem enyhíti, viszont a munkahelyi, tanulmányi, szociális vagy egyéni tevékenységet nagyban korlátozza.

Ezen felül az alábbiak közül legalább négynek a fáradtság kialakulását követően minimum 6 hónapja fenn kell állnia:

• a rövid távú memória, vagy az összpontosítási képesség zavara, mely elég súlyos ahhoz, hogy a munkahelyi, tanulmányi, szociális vagy egyéni tevékenységet nagyban korlátozza,
• torokfájás,
• puha, fájdalmas, megnagyobbodott nyaki és hónalji nyirokcsomók,
• izomfájdalmak,
• több ízület fájdalma, az ízületek duzzanata vagy érzékenysége nélkül,
• jellegét, típusát vagy súlyosságát tekintve új keletű fejfájás,
• nem pihentető alvás, zavart alvás,
• erőkifejtést követő, 24 órán túl is fennálló gyengeségérzés.

Mivel a fenti elváltozások – tartós hőemelkedéssel vagy kisebb fokú tüdőgyulladással együtt – megtalálhatók bizonyos vírusfertőzések – elsősorban a mononucleosis infectiosa – esetén is, sokan vélekednek úgy, hogy a krónikus fáradtság előidézésében az előbb említett betegség okozója, az Epstein-Barr vírus a bűnös. Ezt azonban a speciális immunológiai, szerológiai reakciók ritkán támasztják alá, így a gyanút csak arra alapozzák, hogy sokan az akut betegség lezajlása után is „tünetmentes” vírushordozók maradnak. Olyan egészséges embereknél, akik szeropozitívak, tehát már megfertőződtek az Epstein-Barr-ral, s ellene némi immunanyagot is termeltek, az orrváladékból 15-25%-ban mutatható ki a vírus.

Kínai orvoslás a krónikus fáradtság ellen

A kínai orvoslás a fáradtságot is a test és a lélek komplex zavaraként fogja fel. Azt a kellemetlen általános közérzetet, amelyet már minimális erőfeszítés is kivált, Bi Chuannak, az energia és az erő hiányát, az astheniát pedig Hsu Jonak vagy Shen Zhinek nevezik. A Shen a szív lelkét, vagyis az összes lelkek felügyelőjét és koordinátorát jelöli. Amint látni fogjuk, ez vezet el minket a krónikus fáradtság lényegének, valódi hátterének megismeréséhez, megértéséhez.

A kínai orvoslás ismeri természetesen a fizikai fáradtság fogalmát is (Lao Juan), amelyet két irányból közelít meg.

A központi energiaelosztó rendszer hibája bekövetkezhet a mozgásszegény életmód miatt, amikor is a lép és a gyomor – az ún. középső melegítő – elosztó és feldolgozó rendszerének energiája (csije) pang, illetve a túlzott étkezés miatt relatíve elégtelen. Ilyenkor a perifériára nem jut megfelelő mennyiségű energia, ami a vérképzés és a szellemi tevékenység lelassulásához, az izmok legyengüléséhez, testi-lelki tespedtséghez, fáradtsághoz vezet.

A másik fajta, ugyancsak testi-lelki fáradtságot eredményező út a szexuális élet túlhajszolásán keresztül vezet. Ez a Fang Lao, amely az egyik alapvető „kínai” funkciókör, a vese-energiapáholy kimerülését jelenti. Ebben az esetben az emlékezőképesség – elsősorban a rövid távú memória – gyengülése, a hát-, derék- és térdfájdalmak, korai magömlés, impotencia, fülzúgás, korai hallászavarok, valamint érdektelenség, motivációszegénység, önbizalomhiány lehet a jellemző.

A fáradtság 3 csoportja

A kínai orvoslás egyik útmutatója, a „Pekingi könyv” a fáradtságokat általában három csoportba sorolja a csi és a vér zavarainak figyelembevételével.

Az első a szív, illetve annak jin-hiányával kapcsolatos. Ebben a tünetképben az általános fáradtság, fáradékonyság, az álmatlanság, az egyéb alvászavarok, az élénk, de gyakorlatban terméketlen fantáziálás, az időnkénti erős szívdobogás, az éjszakai izzadás, a tenyér és a talpak forrósága, valamint zavart viselkedés jelentkezhet különböző variációkban és intenzitásban. Mivel a szervek számára a vese a jin forrása, a fentiekhez gyakran az előzőekben említett vese-energiapáholy hiányosságai is járulhatnak.

A második számú „kínai fáradtságot” a vese és a szív működési körei közötti energiaelakadás jelenti, általában jin-hiánnyal együtt. Ilyenkor a fáradtságérzés mellett ingerlékenység, feledékenység, gyenge emlékezőképesség, álmatlanság, szédülések, fülzúgás, szívdobogásérzés, hátfájás, égő érzés a mellkasban és a tenyereken, talpakon, száraz száj és torok, délutáni hőemelkedés, éjszakai izzadás léphet fel.

A kínai fáradtság harmadik fő típusát a lép és a szív energiáinak együttes kimerülése jelenti. Ebben az esetben a letargia, a kimerültségérzés, a közömbösség, a koncentrálóképesség hiánya, az álmatlanság, erős szívdobogás-érzési rohamok, a sápadt, fakó arc és sápadt nyelv mellett jelentős hasi tünetek lépnek fel. Ezek az étvágytalanság, a hasmenés, haspuffadás, a világos színű, bőséges havi vérzés vagy a menstruáció elmaradása.

Mindezeknek a tünetképeknek természetesen adottak azok az akupunktúrás pontjai, amelyeket tűvel, lézerrel vagy egyéb úton kezelve, a megfelelő étrenddel, gyógynövény-terápiával, mozgás- és légzésterápiával kiegészítve kiváló eredményeket lehet elérni a kóros tünetek korrekciójában.

A lelki tényezők szerepe

A mai rohanó, hihetetlenül gyors ütemben változó és a kíméletlen konkurenciaharcban egyre több nemtelen eszközt szinte gátlástalanul bevető világunkban a lelki tényezők játsszák a legfőbb szerepet a belefáradás, az általános energiavesztés mechanizmusában.

Ebből a szemszögből nézve különösen nagy jelentősége van annak a ténynek, hogy a kínai orvosi gondolkodásban mindig kiemelt szerepet szántak a lelki rendellenességek és a fizikai test működési zavarai közt fennálló kapcsolatoknak. Az azóta eltelt néhány ezer év tapasztalatai ugyanúgy, mint a nyugati világ egyik legfiatalabb orvosi szakága, a pszichoonkológia (a rosszindulatú megbetegedések lelki hátterét kutató tudomány) fényesen bizonyította ezeknek az összefüggéseknek a realitását.ta eltelt n

Az ősi kínai irodalomban sokfajta, a szervezetünk működésében aktívan részt vevő lélek leírása található. Az egyik ilyen tanítás szerint például életünket 10 fő lélek igazgatja. A három HUN lélek biztosítja az életenergiát, a csit, míg a hét Po lélek a jinget, élettáplálékunk jin-részét, vagyis a szervek életesszenciáját.

A szív-lélek, mint irányító

Szerveink működését ugyanis egy-egy nekik rendelt lélek irányítja a szív-lélek, a Shen felügyeletével. Ezek a lelkek azután egy-egy érzelem pozitív vagy negatív befolyása alatt működnek, és természetesen befolyásolják a hozzájuk rendelt szervek funkcióit is. Rendkívül figyelemreméltó párhuzamokat találhatunk ily módon a „kínai lélek” zavarai és a krónikus fáradtság szindróma tünetei között.

A szívhez tartozó érzelem az öröm, illetve az örömtelenség. Az öröm túlcsordulásának egyik tipikus példája a szerelem, amely ugyebár zavarodottsággal, szórakozottsággal, a koncentráció hiányával jár.

A szívre ható érzelem azonban okozhat rossz memóriát – főleg ha a lép-lélek is gyengült a ránk zúduló gondok miatt –, szorongást, gyakori ásítást, nyújtózási kényszert, álmatlanságot, hirtelen szívritmusváltozásokat, szívdobogásérzést, súlyosabb esetben mániákus izgalmat vagy elmezavart is.

A szív-lélek (a Shen) számára még az ijedtség hozhat bajt, ami vezethet rossz helyzetfelismeréshez, megnyilvánulhat a szituációhoz nem illő beszédben és viselkedésben, vagy az érzelmi élet zavaraiban. Nagyon fontos azt is tudnunk, hogy a Shen valamennyi „szerv-lélek” tábornoka, összehangolója, így valamennyi lelki teher – amelyekből érezhetően egyre több nehezedik ránk – elsősorban a szív-lelket károsítja, vagyis általában nyomasztóan hat az általa befolyásolt tudatra és tudatalattira.

Nem mellékes az sem, hogy az érzelmi problémák a kínai tanítás szerint magára a szív szervre is kihatnak, elsősorban a szívizom gyengeségét, szívtágulatot okozva. Ez természetesen rontja a szívizomzat vérellátását, növeli az infarktusveszélyt, de csökken a testünkön átpumpált vér, következésképp az oxigén mennyisége is. Mivel pedig energiánkat az oxigénből, illetve annak leadott elektronjaiból nyerjük, a lelki nyomottság ily módon kötelezően testi fáradtságot is ki fog váltani.

A lép szelleme

A lép szelleme (YI) a töprengés, a belefeledkezés, a gondolatok tapadása, az állandó őrlődés, a problémák megoldási lehetőségeinek kilátástalansága, a szorongás, az erőn felüli teljesítés által sérül. Ilyenkor az elkeseredés, a depresszió, a lehangoltság, az étvágy csökkenése és az emésztéssel kapcsolatos egyéb tünetek a jellemzőek, hiszen a lép felelős a táplálékok és folyadékok megfelelő elosztásáért. Ezért például ha a fent említett érzelmek, pszichés behatások, a hosszan nyomasztó problémák sértik a YI-t, a szív szellem táplálása is elégtelen lesz, ami nyugtalan alvásban, érdektelenségben, közömbösségben fog megnyilvánulni.

A tüdő szelleme

A tüdő szelleme a PRO, amelyet az aggódás, a szorongás, de legfőképp a tűrés tehet tönkre. Nem szükséges magyaráznunk, ezekből mennyi jut ki számunkra folyamatosan növekvő mennyiségben. A tüdő hagyományos érzelme egyébként a szomorúság. Ez nem csak károsítja a tüdőt magát és vele együtt természetesen az oxigénellátást is – hanem az előbbiekben említett érzelmek, vagy a tüdőt ért egyéb támadások – levegőszennyezés, dohányzás, baktérium- vagy vírusfertőzés is – tartós szomorúságot, lehangolt lelki alapállapotot eredményezhetnek. A kedvetlenség, a sápadt arc, örömtelen arckifejezés, az arcmimika hiánya, a kedv gyors elvesztése bármilyen tevékenység kapcsán – mind-mind a PRO sérülésére vezethetők vissza. Mivel a krónikus fáradtság szindrómában a legtöbb testi tünet a lép és a tüdő által irányított nyirokrendszerben és a légutakban jelentkezik, nem nehéz megmagyaráznunk a „megmagyarázhatatlan”-t. Gondoljuk csak végig azokat a lelki atrocitásokat, amelyek a fentiek értelmében naponta elszedik energiáinkat, illetve gátolják annak élettanilag optimális keringését.

A máj szelleme

És akkor még nem beszéltünk az érzelmi szempontból ugyancsak alapvetően fontos másik két lelkünkről. Ezek a máj lelke, nevezetesen a HUN, valamint a vese lelke, a ZHI.

A májat a tüdővel együtt a kínai orvoslás „lelki tengely”-nek nevezi. Amit a HUN igazán sérelmesnek vesz, az a düh, a harag, az agresszivitás. A HUN az, amely tulajdonképpen az érzelmek tábornoka, vagyis felelős azért, hogy érzelmeinket, indulatainkat megfelelően kezelni tudjuk. Minden (!) elfojtott érzelem sérti a máj lelkét, következésképp minden májjal, azaz test-lelki méregtelenítéssel, életritmus-szabályozással kapcsolatos funkciót.

Ennek tünetei lehetnek a depresszió, magas vérnyomás, dühkitörések, ingerlékenység, álmatlanság, gombócérzés a torokban, fájdalmak a test oldalán, a bordaívek alatt, feszítő hasi puffadás, menstruációs zavarok. Ez utóbbival kapcsolatban nem győzünk emlékeztetni arra, hogy a máj gyakorlatilag minden szabályos funkció felelőse is a kínai orvoslásban, beleértve az alvást és a menstruációt is. Ezzel kapcsolatban érdekes felfedezés, hogy az éjszakai műszakban dolgozó nők esetében kétszer olyan gyakori a mellrák előfordulása, mint a nagyjából normális, napi ciklust követő hölgyek esetében. (A máj-lélek sérülése önmagában is okozhat „csomót a mellben”!)

A vese szelleme

Végezetül a vese érzelme a félelem, amely megnyomorítja a vese lelkét, a ZHI-t. Ez az érzelem sem szorul igazán magyarázatra, hiszen embertársaink gondoskodnak róla, hogy egyre inkább jelen legyen életünkben. Már a „csak úgy általában félés”, a szinte „megfoghatatlan” stressz is gátolja ezt a funkciókört, amelyhez a „szervezet kazánja”, a mellékvese, illetve annak hormonrendszere tartozik. Mindennapos félelmeink a munkahelyi vagy anyagi bizonytalanságtól, a hatalom embertelenségétől, családi vagy egyéb konfliktusoktól, agressziótól, a zöld és nem zöld számokon való feljelentésektől, a betegségektől vagy a haláltól – mind-mind alapjaiban rengetik meg a szervezetet. A ZHI sérülése a kreativitás és az önbizalom csökkenéséhez, túlzott óvatossághoz, általános tehetetlenségérzéshez vezethet. Az ember visszahúzódó, befelé forduló, esetleg kifejezetten a garofóbiás lesz (fél a nyílt terektől), mindentől megijed, nem mer kezdeményezni, könnyen elveszíti nyugalmát, de neurózis, depresszió is lehet a végső eredmény. E tünetek pedig a külső szemlélőben súlyos energiahiány, állandó fáradtság benyomását keltik.

Megoldás a krónikus fáradtság legyőzéséhez

Mindezek után természetesen felmerül a kérdés, vajon milyen gyógyító megoldások jönnek szóba ennél az összetett, „bizonytalan eredetűnek” titulált és sajnos egyre terjedő tünetegyüttesben?

Az európai orvoslás rengeteg mindennel próbálkozott már. Vírusellenes szerek, nagy dózisú immunglobulin, dializálható fehérvérsejtek, interferonok; kortizonszármazékok és egyéb gyógyszerek bevallottan csalódást okoztak. Átmenetileg a tüneteket antidepresszáns gyógyszerekkel lehet csökkenteni, de ezek tartós szedése sokirányú negatív befolyással bír testre, szellemre egyaránt – azonkívül, hogy a probléma alapját a kezelés ebben az esetben sem érinti. A nyugati jellegű pszichoterápiák is feltűnően csekély eredménnyel jártak a CFS kezelésében.

A tünetegyüttest távol-keleti megvilágításban szemlélve nyilvánvaló, hogy érzelmeink karbantartása, sokoldalú önképzésünk által kifejlesztett, megvalltal kifejlesztett, megvalósított toleranciaképessége, a szeretet – ember- és természetszeretet – elsajátítása és mindennapos alkalmazása, az egészséges önbizalom kifejlesztése a harmóniához és a megfelelő energiaállapothoz vezető út.

Ehhez a legnemesebb emberi állapothoz vezethet a tiszta lélekkel gyakorolt vallás éppúgy, mint a távol-keleti meditációs gyakorlatok (pl. a tao fényének felébresztése, az Öt elem fúziója stb.), a helyesen gyakorolt agykontroll, a csi-kung, tai-csi vagy jóga rendszeres, előírásszerű gyakorlása, valamint komplex homeopátiás, spagyrikus készítmények alkalmazása, Bach- vagy Stepanovs-féle virágterápia stb.

Sokat segíthetünk a rendszeres és változatos, nem terhelő táplálkozással is. Az este 7 óra utáni étkezés például már annyira megterheli a lépet és a gyomrot, hogy a táperő bizonyosan nem hasznosul, az energia elvész, az „anyag” pedig felszaporodik, illetve leülepszik (kóros elhízás, magas trigliceridszint = infarktusveszély, anyagcsere-betegségek).

Vitaminok is segítenek

A fáradtság kezelésekor külön ki kell emelnünk azt a vitaminszerű vegyületet, amelyet ugyan már 1940-ben felfedeztek, de funkcióinak tisztázásáért csak 1978-ban kapott Nobel-díjat Peter Mitchell. A Q10-ről van szó, amely rendkívüli módon serkenti a sejtek légzőrendszerét, illetve az energiatermelő sejtszervecskék, a mitokondriumok működését. Mindenekelőtt a májat és a szívizmot segíti ezáltal optimális energiaszinten tartani. Emellett erőteljes antioxidáns hatása is van, vagyis a mérgező, rákkeltő anyagok semlegesítésével ilyen formán is pluszenergiához juttatja a szervezetünket. A legtöbb Q 10 a halakban, növényi olajokban – elsősorban az oliva- és kukoricaolajban –, a szárnyas húsokban, a teljes, nem hántolt rizsben, a búza- és szójacsírában, a brokkoliban és a spenótban található.

Végső tanulságként azért úgy érzem, a krónikus fáradtság szindróma leküzdésében legtöbbet úgy segíthetünk, ha a pozitív, éltető, dinamizáló energiát mindennapi életünkben egymásnak továbbítjuk jó érzéssel, egymás értékeinek megbecsülésével, empátiával, segítőkészséggel, szeretettel, ártani nem akarással – vagy csak egyszerűen egy jó szóval, kedves mosollyal.