Lehet, hogy táplálékallergia?
A legfontosabb támpontot ilyenkor magának a páciensnek a megfigyelései adják. Mindez összekapcsolva a megfelelő orvosi allergiateszttel, megalapozhatja vagy kizárhatja a táplálékallergia gyanúját. Alapvetően a következő tesztek léteznek:
Provokációs és eliminációs vizsgálatok: ezek különösen alkalmasak a táplálékallergia kimutatására, ám nem erős allergiás reakció esetén, mivel ez utóbbi esetekben fennáll a sokk veszélye. A gyanúba kevert élelmiszert napokon keresztül ki kell hagyni az étrendből, majd nagyobb mennyiségben fogyasztani. Ha ezt követően egyértelmű reakció lép fel, akkor a szóban forgó ételt legalább öt napig kerülni kell. Ha a szervezet az újbóli provokációra ugyanúgy reagál, mint első alkalommal, akkor a táplálékallergia vagy a túlérzékenység nagyon valószínű. Ilyenkor az anyagot éveken át érdemes következetesen kihagyni az étrendből.
Az allergiateszt irányt mutat, de nem bizonyít
A vérvizsgálatok egyszerűbben elvégezhetők. Ilyenkor azt nézik meg, kimutathatók-e bizonyos élelmiszerek elleni antitestek. Szóba jöhet az antitestek közül az immunglobulin E (igE) vagy a G (IgG4). Ha az össz-IgE-szint a szérumban megnövekedett, akkor fennáll az IgE-közvetítette táplálékallergia valószínűsége, és további specifikus IgE-teszteket kell végezni bizonyos élelmiszerekre vonatkozólag. A megnövekedett IgE-antitestszint az azonnali típusú allergiára utal, azaz olyan panaszokra, amelyek a gyomor-bél problémáktól az asztmán át a sokkig néhány percen vagy órán belül fellépnek.
Ezzel szemben az IgG4-antitestek többnyire a késleltetett típusú reakcióhoz vezetnek: a bántalmak – például ekcéma, migrén, krónikus fáradtság vagy emésztési problémák – kialakulása óráktól napokig tarthat. Míg a hagyományos orvoslás elismeri az IgE-teszt létjogosultságát, addig az IgG4-tesztről megoszlik az allergológusok véleménye. Ennek az az oka, hogy az IgG4-antitestek az IgE-nél ritkábban vezetnek klinikailag releváns reakciók hoz, azaz a teszteredmény elrejtheti az allergiát. Bizonyos körülmények között az IgG4-antitestek még védhetnek is az allergiás reakcióktól.
Az IgG4-antitest teszttel tehát tanácsos vigyázni, mert még a teljesen egészségeseknél is majdnem mindig pozitív választ ad. A pácienst ilyenkor nemritkán annyiféle ételtől tiltják el, hogy az az életminőségét jelentősen rontja. Egyetlen terápiának sem szabad megterhelőbbnek lennie a kezelendő betegségnél!
A laboreredmények alapján adott terápiás tanácsokat és diétás javaslatokat nagy elővigyázattal kell kezelni. Bár a teszt felfedheti az immunrendszer túlérzékenységét egy bizonyos vegyületre, ez azonban távolról sem azonos az allergiával, és főleg nem igényli az életmód drasztikus megváltoztatását. Az eredményeket olyan tapasztalt terapeutával kell megvitatni, aki nemcsak a labortesztet nézi, hanem a páciens klinikai tüneteit is ismeri és kritikusan közelít a kérdéshez. A tesztnek kizárólag így van értelme.
A tápanyagot csak egyértelmű válasz esetén kerüljük
Minden allergiateszt lehet tévesen pozitív (a teszt reakciót mutat, jóllehet nem áll fenn táplálékallergia), vagy tévesen negatív (a táplálékallergia fennáll, de a teszt nem mutatja ki). Élelmiszerek esetén a pozitív teszteredményt mindig felül kell vizsgálni a korábban említett provokációs-eliminációs teszttel, hacsak nem állt fenn már korábban egyértelmű összefüggés, és a teszt csak ezt erősíti meg.
A hagyományos orvostudomány allergiatesztjei igen megbízhatóak, de nem mutatnak ki minden allergiát és túlérzékenységet
Minden olyan élelmiszert, amely egyértelműen táplálékallergiát okoz, szigorúan kerülni kell – IgE-közvetítette allergia esetén következetesen legalább két éven át. Utána az érintett megpróbálhatja kis adagokban újra bevezetni. Ha ekkor megint kialakulnak a tünetek, akkor sajnos a szóban forgó ételről egész életében le kell mondania. Amennyiben viszont nem lépnek fel tünetek, akkor újra eheti, de nem nagy mennyiségben, és nem gyakrabban, mint ötnaponta egyszer (rotációs diéta). Ha később mégis fellépnek a tünetek, akkor azt az ételt el kell felejteni.
IgG4-közvetítette táplálékallergia esetén csak akkor kell elhagyni az ételt, ha fogyasztását egyértelműen az állapot rosszabbodása követi. Mivel a tünetek néha csak három nap múltán lépnek fel, ezt az összefüggést néha nem könnyű kimutatni. Két év elvonás után kipróbálható az élelmiszer kis adagokban való fogyasztása, legföljebb ötnaponta egyszer. Ha a tünetek újra súlyosbodnak, akkor örökre el kell felejteni.
A teszteredményekkel legyünk óvatosak
Sok természetgyógyász kínál különféle allergiateszteket, például kineziológiával, elektroakupunktúrával, biorezonanciával. Ezeket a hagyományos orvoslás nem ismeri el. Erre vonatkozólag két ellentétes álláspont fogalmazható meg:
• Egyes esetekben ezek a tesztek meglepő eredményeket hoznak, amelyeket a mindennapok is igazolnak.
• Tudományos vizsgálatok ezeknek a teszteknek a megbízhatóságát eddig nem igazolták.
A szóban forgó tesztek eredményét szintén ellenőrizni kell a már említett provokációs-eliminációs teszttel.
Minden olyan élelmiszert, amely egyértelműen táplálékallergiát okoz, szigorúan kerülni kell
Manapság sok páciens hajlamos azt hinni, hogy gyomor-bél panaszai táplálékallergiát jelentenek. Már arról is volt szó, hogy az IgG4-tesztek jellemzően pozitív eredményt hoznak. Mielőtt életmódunkba jelentős megszorításokat vezetünk be, mindenképpen végeztessünk többféle vizsgálatot.
A gondos kutatás megéri a fáradságot
Ha székletvizsgálat esetén nem találnak emésztési maradványokat, akkor a panaszok oka nem a hiányzó emésztési teljesítmény, hanem általában az ingerlékeny bél szindróma. Ha viszont találnak maradványokat, a felszívódási zavar okát további vizsgálatokkal kell tisztázni.
A hasnyálmirigy-működési gyengeséget a pankreász-elasztáz 1 értékkel fedezik fel. Bélgyulladásra utal a székletben a PMN-elasztáz. Az alfa-1-antitrypsin enzim értéke megnő, ha a bél nyálkahártyája valamiért átjárhatóvá válik, és ezért olyan anyagok jutnak a szervezetbe, amelyek normál esetben a bélben maradnak. A test idegen testekkel való megnövekedett terhelése ilyenkor könnyen vezet táplálékallergia kialakulásához.
Bántalmak léphetnek fel akkor is, ha az epesavak nem szívódnak fel kellően a vékonybélben, és ezért a vastagbélben problémákat okoznak. Ezen kívül fennállhat glutén-, fruktóz- vagy tejcukor- érzékenység is, amelyek kimutatására mind létezik önálló teszt.
Gluténtúlrézékenység esetén a búzakenyér tabunak számít, de a tejet egy idő után újra szabad fogyasztani
Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a hagyományos orvostudomány allergiatesztjei igen megbízhatóak, de nem mutatnak ki minden táplálékallergiát és túlérzékenységet. Az IgG4-teszttel és az energetikai vizsgálatokkal óvatosan kell bánni, bár a kritikus vizsgáló számára értékes információkat hordozhatnak. Mivel azonban nem jelentenek bizonyítékot, mindig alaposan meg kell vizsgálni, nem valószínűbb-e, hogy más okok állnak a gyomor- és bélpanaszok hátterében.
Nem mindig táplálékallergia
Előfordulhat, hogy valakinél tejfehérje-allergiát tételeznek fel és eltiltják a tejtermékektől, gyomorpanaszai és egyéb tünetei (kimerültség, fertőzésre való hajlam) mégsem javulnak. A további vizsgálat aztán felderítheti, hogy a tünetekért a gluténtúlérzékenység a felelős, és a laktózintolerancia csak ennek a következménye. A gluténmentes étkezés hatására azután eltűnnek a tünetek, és az étrendbe visszavezethetők a tejtermékek.
Fotó: Shutterstock
