Immunrendszer – A nyiroksejtek
Az immunrendszer sejtes elemei két csoportot képeznek: a T nyiroksejtek és a B nyiroksejtek csoportját (l. lapunk előző számában a bevezető cikkben).
A T nyiroksejtek
A T nyiroksejtek (T. lymphocyta) a csontvelőben képződnek, a keringő vérrel a csecsemőmirigybe jutnak és ott válnak működőképesekké. Elnevezésükben a T betű a csecsemőmirigyre utal (thymus), ez a „pályaválasztásnak, a szakosodásnak” a helye, itt válnak az immunrendszer tagjaivá.
A csecsemőmirigy a szegycsont (sternum) mögött található. Legnagyobb méreteit csecsemőkorban éri el, serdülőkorban kezd visszafejlődni, de jelentős a szerepe felnőttnél, időskorúnál egyaránt. Az itt „kiképzett” T sejtek vándorolnak a vérpálya útján a lép, a csecsemőmirigy és a védelmet igénylő szervek között.
A T sejtek felületén ingert felfogó, jelfogó receptorok találhatók, ezekkel felismerik az idegen, általában testidegen szerkezeteket, vírusokat, baktériumokat, kevésbé a kórokozó gombákat. Az ingert kiváltó molekulákat, részecskéket, a normális szerkezettől eltérő sejteket – ha immunválaszt váltanak ki – antigéneknek nevezzük. A nyiroksejtek lekötik az antigéneket ellenanyagokkal.
Az antigén-antitest
A gyűjtőnév: antitest. Az antigén-antitest együttes immunológiai értelemben vett komplex molekula. Ez a kettős összetételű (antigén-antitest) komplex mintegy „becsomagolja”, magához csatolja, „kivonja a forgalomból” a feltehetően károsító részecskét, anyagot, sejtet. A különböző okok miatt esetleg felszabaduló antigén ismét kiválthat kórfolyamatot, fenntarthat gyulladást, létrehozhat bőrelváltozásokat, különböző működési zavarokat.
Az antigének gyakran fehérjék (proteinek), szénhidrátok (poliszacharidok), esetenként vírusok vagy egyéb kórokozók elpusztításakor felszabaduló nukleinsavak.
Az antigén-antitest immunkomplex felhalmozódhat a szervezetben (kötőszövet, ízület, bőr). Egyes gyógyszerekben, élelmiszerekben találhatók olyan anyagok, amelyek megjelenése a szervezetben immunrendszeri folyamatot indít be. Ez elsősorban olyan molekulákra vonatkozik, amelyek nem képződnek a szervezetben, emberi tevékenység során létrehozott, szintézis útján előállított ipari termékek: gyógyszeranyagok, gyógyszerek előállításánál használt segédanyagok, élelmiszerek ízét, aromáját, színét, tartósítását fokozó anyagok, amelyek a természetben nem léteznek. A sor folytatható testápoló szerek összetételében szereplő egyes vegyületekkel, gyomirtókkal, rovarirtókkal. Számuk, hogy csak ezeknél a csoportoknál maradjunk, a 19. század közepétől, végtől kezdve fokozatosan növekszik, egyre több terhet jelentenek az immunrendszerre, a kiválasztórendszerre, az egész szervezetre. A természetben is képződnek anyagok, amelyek hatást gyakorolnak az immunrendszerre, például olyanok, amelyek túl heves választ okozhatnak (allergiás tünetek).
A B nyiroksejtek
A B nyiroksejtek (B lymphocyta) nevében a B betű a tömlőkre utal (bursa). A csontvelőben képződnek, az immunrendszerben betöltött szerepet elsősorban a lépben nyerik el, itt fel is halmozódhatnak, akárcsak a nyirokcsomókban. A B sejtek a vér- és a nyirokkeringés útján termelik és osztják szét a szervezetben az antitesteket, alakos elemek ugyan, de az általuk képzett anyagok a vérplazma és a nyiroknedv folyékony fázisában oldva fejtik ki a tevékenységüket (humorális jelleg). A T sejtek által felismert antigéneknek megfelelő antitestet hoznak létre.
Az antitestek jelentős része fehérje (immun-globulin). Jelölésükre, megkülönböztetésükre az Ig rövidítést használják, utána az ábécé valamelyik betűje következik (például IgA, IgE, IgG).
A B sejtek fajlagos (specifikus) immunválaszt adnak a T sejtektől kapott értesítés alapján. A védőoltásokkal elért immunreakciók egy életre szóló védettséget nyújthatnak az „emlékező” sejtek (memóriasejtek) működése által. De a védettség lehet korlátolt időtartamú is. Példa erre a tetanusz védőoltás, amelyet szükség esetén minden alkalommal meg kell ismételni.
Az antitestekkel létrehozott védettség a B sejtek sajátossága. Az előzőekben bemutatott sejtek egy része magát a célsejtet pusztítja el, tehát nem csak az antigént ártalmatlanítják, „közelharcról” van szó, amelynek során a T sejtek mérgező anyagokkal pusztítják el a betolakodót (cytotoxikus sejtek). A killersejtek „természetes ölősejtek” (angolul a natural killer szavak rövidítése által NK sejteknek nevezik). A normálistól eltérő sejtek felismerése után megsemmisítik, feloldják azokat, még mielőtt gyors osztódásuk (burjánzásuk) beindult volna. A szervátültetéskor fellépő kilökődés megelőzése szükségessé teszi a K, illetőleg NK sejtek működésének felfüggesztését.
A bevezetésben és az 1. részben vázolt összefüggések érvényesek az immunmoduláló (immuntevékenységet befolyásoló, szabályozó) növényi gyógyszerekre is.
A gyógyszerek egy része a fertőzésekkel szembeni ellenállást fokozza (vírusokkal, baktériumokkal szemben), más része daganatos betegségek megelőzését, kiújulását tűzte ki célként.
Ettől a két javallattól eltérő egyes idült gyulladásos folyamatok, allergiás tünetekként jelentkező kórfolyamatok terén is használunk növényi eredetű gyógyszereket. Ilyen például a fagyöngy, amelyet daganatos betegségek kezelésére is használják, továbbá egyes ízületi kórfolyamatoknál is hasznos gyógynövény.
Fotó: Adobe Stock
