Így együnk, hogy egészségesek maradjunk!
• Keményítő mint energiaforrás
Életfunkcióinkhoz a szükséges energiát cukrokból (szénhidrátok), fehérjékből és zsiradékokból tudjuk fedezni. A szükséges cukor normális esetben keményítőből származik, amely a belekben bomlik le és alakul cukorrá. Ideális keményítőforrás a burgonya, a rizs, a hüvelyesek, a teljes őrlésű gabonák és a szintén teljes őrlésű lisztből készült főtt tészták.
• Zsírok és fehérjék
Naponta kb. 4-5 evőkanálnyi zsiradékra van szükségünk: mindössze egy adag hasábburgonya vagy 5 szelet sajt képes ezt a napi igényt kielégíteni. A legtöbb ember ezzel szemben a szükségesnél 50%-kal több zsírt fogyaszt. A következmény: túlsúly, cukorbetegség, szív-keringés szervrendszeri elváltozások. Zsír főképp a húsokban, a tejtermékekben, az olajban sült ételekben van. A sütemények, pékáruk, az imbisz- és készételek ún. „rejtett zsírokat” tartalmaznak. Az állati zsírok koleszterinből és főképp telített zsírsavakból tevődnek össze, amelyek jelentősen hozzájárulnak a hízáshoz. A növényi olajok nemcsak koleszterinmentesek, de vitaminokat és magas biológiai értékű zsírsavakat is tartalmaznak. Ajánlható az olíva-, a repce- és a lenmagolaj, valamint a tengeri halak zsírtartalma. Azonban az egészséges zsírok sem léphetik túl a fentiekben ajánlott mennyiséget.
Azzá leszel, amit eszel – tartja a mondás, nem teljesen alaptalanul. Ami a tányérra kerül, jelentős mértékben befolyásolja egészségünket és közérzetünket. Együnk egészségtudatosan!
Tippünk: A teljes őrlésű gabonák és hüvelyesek csökkentik éhségérzetünket és megkötik a belekben a zsírokat. Fehérjékből is túl sokat eszünk, ami erősen megterheli veséinket és érfalainkat. Ugyanis szinte minden állati eredetű élelmiszer (pl. a tejtermékek, a hús, a tojás) nagyon gazdag fehérjékben. Ezért fontos, hogy az állati eredetű táplálékok arányát csökkentenünk kell, nem kell minden étkezésben szerepelniük.
• Együnk több zöldséget!
A nagy porció, színes zöldségétel szinte minden életfontosságú mikro-tápanyagot tartalmazza: vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket és természetes, növényi festékanyagokat. A hüvelyesek ezen kívül különösen sok ballasztanyagot, szénhidrátot és értékes fehérjét tartalmaznak. A zöldségfélékben kevés a kalória és általában jobban emészthetők, és tápanyagokban is gazdagabbak, mint a gyümölcsök, amelyeket csak kiegészítő táplálékként kell fogyasztanunk.
• Néhány alapszabály
A főképp energiadús ételek hízáshoz vezetnek és túlterhelik emésztő szervrendszerünket – erre figyelmeztet az evás után jelentkező teltségérzet és fáradtság. Együnk főképp friss, zsírokban szegény, szezonhoz illő növényi eredetű ételeket, amelyeket lehetőleg kíméletesen készítsünk (párolás, rövid ideig tartó főzés). Hetente legalább egyszer együnk tengeri halat. Minél több zöldséget tartalmaz az étel, annál jobb! Aki alultáplált, egyen több növényi olajat, tejszínt és mogyoró-, vagy dióféléket.
Igyunk meg naponta 1,5 liter vizet vagy édesítetlen gyógyteát, tartózkodjunk a gyümölcslevektől és az üdítőitaloktól.
Takarékosan bánjunk a sóval (naponta 5 g ajánlott, amelyet amúgy a kenyér és a sajt már tartalmaz), hogy kíméljük a keringés szervrendszerét, illetve veséinket. A gabonaételek, a kenyér és a főtt tészta mindig csak teljes őrlésű lisztből készüljön. Naponta legfeljebb 1 tojást együnk, és hetente legfeljebb 2-szer együnk húst, olajban sült ételt vagy zsíros ételt, valamint édességet.
Amennyiben lehet, mindig ugyanabban az időben étkezzünk, és akkor fejezzük be, amikor a legjobban élvezzük. Az ételadagok reggeltől este felé haladva egyre inkább csökkenjenek. A táplálkozási tanácsokat ne érezze kényszernek. A száz évet megért emberek sem a húsról, sem az alkoholról nem mondtak le, és nem is diétáztak – ellenben mértékletesen és egészségesen táplálkoztak, és szó szerint mozgalmas életet éltek. Az étkezést éljük meg az együttlét, a nyugalom és az élvezet szertartásaként.
Foto: Shutterstock
