Természetes vagy mesterséges?

fridrik.bela
Senior WordPress developer
Az el­múlt fe­je­zet­ben a mul­ti­vi­ta­min név­vel jel­zett ké­szít­mé­nyek kö­rü­li el­lent­mon­dá­sok elem­zé­se so­rán döb­ben­tem rá, hogy egyes tév­hi­tek mi­lyen nagy mér­ték­ben ké­pe­sek be­fo­lyá­sol­ni az adott té­má­ban já­rat­lan em­be­rek fo­gyasz­tá­si szo­ká­sait. Ilyen töb­bek kö­zött a ta­blet­ták­ba pré­selt alap­anya­gok ter­mé­sze­tes, il­let­ve mes­ter­sé­ges mi­vol­ta. Két, lát­szó­lag egyér­tel­mű fo­ga­lom a mar­ke­ting­te­vé­keny­ség ered­mé­nye­ként annyi­ra tor­zult, hogy kö­vet­kez­mé­nyei ön­ma­guk­ban is egy meg­hök­ken­tő […]

Az el­múlt fe­je­zet­ben a mul­ti­vi­ta­min név­vel jel­zett ké­szít­mé­nyek kö­rü­li el­lent­mon­dá­sok elem­zé­se so­rán döb­ben­tem rá, hogy egyes tév­hi­tek mi­lyen nagy mér­ték­ben ké­pe­sek be­fo­lyá­sol­ni az adott té­má­ban já­rat­lan em­be­rek fo­gyasz­tá­si szo­ká­sait. Ilyen töb­bek kö­zött a ta­blet­ták­ba pré­selt alap­anya­gok ter­mé­sze­tes, il­let­ve mes­ter­sé­ges mi­vol­ta. Két, lát­szó­lag egyér­tel­mű fo­ga­lom a mar­ke­ting­te­vé­keny­ség ered­mé­nye­ként annyi­ra tor­zult, hogy kö­vet­kez­mé­nyei ön­ma­guk­ban is egy meg­hök­ken­tő tör­té­net alap­jai­vá vál­tak.

Me­lyik anyag ter­mé­sze­tes?

Elvi­leg egy­sze­rű a vá­lasz: az, ami a ter­mé­szet­ben meg­ta­lál­ha­tó, a ter­mé­szet ál­lí­tot­ta elő. Ed­dig nem is len­ne sem­mi pro­blé­ma. Ne­he­zebb ér­tel­mez­ni azt az ál­lí­tást, hogy ter­mé­sze­tes ere­de­tű alap­anya­gok­ból ké­szült. Job­ban át­gon­dol­va könnyen el­bi­zony­ta­la­nod­unk: va­jon me­lyik anyag nem ter­mé­sze­tes ere­de­tű. Rá kell jön­nünk ar­ra, hogy a nö­vé­nyek­ből, ás­vá­nyok­ból a ta­blet­tá­ig ve­ze­tő út hossza, az azon vég­re­haj­tott be­avat­ko­zá­sok száma ha­tá­roz­za meg, mit tar­tunk ter­mé­sze­tes­nek és mit mes­ter­sé­ges­nek. Ma­ga a ki­vo­nás sem ter­mé­sze­tes lé­pés, de meg kell ten­ni. Szi­go­rú­an vé­ve egy vi­ta­min csak ak­kor te­kint­he­tő ter­mé­sze­tes­nek, ha gyü­mölcs vagy zöld­ség for­má­já­ban fo­gyaszt­juk. A ki­vont anya­gok ma­xi­mum ter­mé­sze­tes ere­de­tű­ek­nek ne­vez­he­tők.

Me­lyik anyag mes­ter­sé­ges?

Azt az anya­got te­kint­jük mes­ter­sé­ges­nek, me­lyet em­be­ri te­vé­keny­ség ered­mé­nye­ként ka­punk meg, azaz pél­dá­ul egy labo­ra­tó­ri­um­ban ál­lít­juk elő más anya­gok­ból. A ki­in­du­lá­si anya­go­król azon­ban előbb-utóbb ki­de­rül, hogy ter­mé­sze­tes ere­de­tű­ek. Ezt a fi­lo­zó­fi­át to­vább le­het­ne még bon­col­gat­ni és jó­kat vi­tat­koz­hat­nánk raj­ta, de a ko­mo­lyabb pro­blé­ma nem ez, ha­nem az a tév­hit, ami hoz­zá­csa­pó­dott a mes­ter­sé­ges anyag fo­gal­má­hoz. So­kan a mes­ter­sé­ges ve­gyü­le­te­ket egy­sze­rű­en mér­gek­nek te­kin­tik. Ér­de­kes, hogy könnyeb­ben hissz­ük el egy nö­vé­nyi ere­de­tű ki­vo­nat­ról, mint egy is­mert ké­miai szer­ke­ze­tű és bio­ló­gia ha­tá­sú, de lom­bik­ban elő­ál­lí­tott anyag­ról, hogy szá­mun­kra hasz­nos és ár­tal­mat­lan! Okát meg­ma­gya­ráz­ni nem könnyű.

1. ábra: A ta­blet­ta be­vé­te­le után a vér­ben mér­he­tő össze­te­vők mennyi­sé­ge, ter­mé­sze­tes ere­de­tű alap­anyag­ból ké­szült ké­szít­mény ese­té­ben

Ta­lán a labo­ra­tó­riu­mok misz­ti­kus vi­lá­ga sug­all­ja ezt azok­nak, akik már el­fe­lej­tet­ték a kö­zé­pis­ko­lai ké­mia­ó­rán ta­nul­ta­kat. Az sem gon­dol­kod­tat­ja el őket, hogy a ter­mé­szet is ké­pes ha­té­kony mér­gek elő­ál­lí­tá­sá­ra! Gon­dol­junk csak egyes gom­ba­fa­jo­kra! Nem az em­ber ki­vált­sá­ga a mé­reg­ké­szí­tés! Még azt sem ál­lít­hat­juk ha­tá­ro­zot­tan, hogy az em­ber ezen a te­rü­le­ten ügye­sebb a ter­mé­szet­nél. Ugya­nak­kor em­lé­kez­zünk Pa­ra­cel­sus gon­do­la­tai­ra, aki sze­rint az, hogy egy anyag mé­reg vagy gyógy­szer a szer­ve­zet számá­ra, azt a be­vett mennyi­ség dön­ti el. Az élet szá­mos eset­ben iga­zol­ta ezt a meg­ál­la­pí­tást és egy­szer sem cá­fol­ta!

A ter­mé­sze­tes és mes­ter­sé­ges anya­gok kö­zöt­ti kü­lönb­ség

Az át­lag­em­ber úgy gon­dol­ja, a ter­mé­sze­tes anyag egész­sé­ges, a mes­ter­sé­ges pe­dig ár­tal­mas, eset­leg mé­reg.

Ugya­nak­kor alap­sza­bály, hogy az azo­nos szer­ke­ze­tű ve­gyü­le­tek ha­tá­sa is azo­nos, füg­get­le­nül ere­de­tük­től. Már­pe­dig az, hogy egy anyag ter­mé­sze­tes vagy mes­ter­sé­ges, ki­zá­ró­lag ere­de­té­re utal!

Néz­zük meg, mi a va­ló­di kü­lönb­ség a ter­mé­sze­tes és mes­ter­sé­ges anya­gok kö­zött. Egy ta­blet­tá­ban a ter­mé­sze­tes, kör­nye­ze­té­ből ki­vont anyag össze­té­te­lét te­kint­ve min­dig egy ve­gyü­let­ke­ve­rék, mely­ben a kí­vánt ha­tá­sú, tu­laj­don­sá­gú mo­le­ku­la ta­lál­ha­tó a leg­na­gyobb mennyi­ség­ben. A mes­ter­sé­ges anyag ké­mia­i­lag egy­sé­ges, meg­ha­tá­ro­zott tisz­ta­sá­gú mo­le­ku­la. A ter­mé­sze­tes ere­de­tű ke­ve­ré­kek­ben a kí­sé­rő mo­le­ku­lák két cso­port­ba oszt­ha­tók:

1. a fő­kom­po­nens­hez ha­son­ló szer­ke­ze­tű mo­le­ku­lák; va­la­mint

2. az el­té­rő szer­ke­ze­tű mo­le­ku­lák, szennye­zők.

2. ábra: A vér­ben mér­he­tő össze­te­vők mennyi­sé­ge 24 órá­val a ta­blet­ta be­vé­te­le után, ter­mé­sze­tes ere­de­tű alap­anyag­ból ké­szült ké­szít­mény ese­té­ben

Az el­ső cso­port lé­te ar­ra az egy­sze­rű tény­re ve­zet­he­tő vissza, hogy a ter­mé­szet vegy­kony­há­já­ban vég­be­me­nő szin­té­zi­sek nem tö­ké­le­te­sek, vé­gered­mé­nyük egy anyag­ke­ve­rék. A ter­mé­szet­nek nincs szük­sé­ge vegyi fo­lya­ma­tai­ban kép­ző­dő anya­ga­inak tisz­tí­tá­sá­ra, ezért er­re nem ala­kí­tott ki sem­mi­lyen bio­ló­giai lé­pést. A ki­vo­nás so­rán a „kí­sé­rő” mo­le­ku­lák a fő­kom­po­nens­sel együtt tá­voz­nak a „szü­lői ház­ból”. Ez le­het jó, kö­zöm­bös vagy rossz!

A kí­sé­rő anya­gok sze­re­pét ak­kor te­kint­jük jó­nak, amennyi­ben a fő kom­po­nens ha­té­kony­sá­gát nö­ve­lik. Gyógy­nö­vé­nyek al­kal­ma­zá­sa ese­tén szám­ta­lan pél­da iga­zol­ja ezt. A rossz vál­to­zat az, ami­kor a ke­ve­rék egyes ele­mei hosszabb idő el­tel­té­vel föl­hal­mo­zód­nak és új bio­ló­giai ha­tá­sok je­lent­kez­nek, me­lyek ál­ta­lá­ban nem ked­ve­ző­ek. A leg­rosz­­szabb az egész­ben az, hogy az előbb em­lí­tett új ha­tá­sok je­len­tős ré­szé­ről fo­gal­munk sincs, csak ak­kor is­mer­jük meg őket, ami­kor be­kö­vet­ke­zett a baj. Ez az oka, hogy a gyógy­nö­vé­nyek­ből ké­szí­tett te­ák rend­sze­res fo­gyasz­tá­sa 2-3 hó­na­pig aján­lott csak, utá­na 1-2 hó­nap szü­ne­tet kell tar­ta­ni, esélyt ad­va szer­ve­ze­tünk­nek a fe­les­le­ges anya­gok ürí­té­sé­re. To­váb­bi ér­de­kes­ség, hogy a ke­ve­ré­kek em­lí­tett jó és rossz tu­laj­don­sá­ga egy­mást nem zár­ja ki, azaz egy ter­mé­sze­tes ere­de­tű anyag ke­ve­ré­ké­re mind­két tu­laj­don­ság jel­lem­ző le­het.

3. ábra: A 2. ta­blet­ta be­vé­te­le után a vér­ben mér­he­tő össze­te­vők mennyi­sé­ge, ter­mé­sze­tes ere­de­tű alap­anyag­ból ké­szült ké­szít­mény ese­té­ben

A hal­mo­zó­dás meg­ér­té­sé­hez egy egy­sze­rű­sí­tett mo­dellt pró­bá­lok meg be­mu­tat­ni. A fel­té­te­le­zés, ami­ből ki­in­du­lunk, a kö­vet­ke­ző:

Be­ve­szünk egy táp­lá­lék­ki­egé­szítőt (me­lyet az egy­sze­rű­ség ked­vé­ért je­löl­jünk A-val) tar­tal­ma­zó ta­blet­tát evés után, majd meg­ha­tá­ro­zott idő el­tel­té­vel a vér­ből min­tát vé­ve meg­vizs­gál­juk, hogy mi­ből mennyi szí­vó­dott fel. A kö­vet­ke­ző nap a ta­blet­ta be­vé­te­le előtt szin­tén vér­vé­tel­lel ha­tá­roz­zuk meg, hogy az elő­ző na­pi ta­blet­tá­ból mi ma­radt, majd be­ves­szük a kö­vet­ke­ző ta­blet­tát, és az elő­ző­ek sze­rint foly­tat­juk to­vább a vizs­gá­la­tot több na­pon ke­resz­tül. Két ese­tet kü­lön­böz­te­tünk meg: az 1. ábra azt mu­tat­ja, hogy ha olyan ta­blet­tát vet­tünk be, mely­ben az A je­lű tá­pa­nyag ter­mé­sze­tes ere­de­tű, ak­kor a vér­ben meg­je­len­nek a tá­pa­nya­got kí­sé­rő B, C, D, E és F anya­gok is. Az áb­rá­kon az osz­lo­pok ma­gas­sá­ga ará­nyos az anyag mennyi­sé­gé­vel, míg az osz­lo­pok száma az össze­te­vők számá­val. Az egy­sze­rű­ség ked­vé­ért nem mér­té­kegy­ség­gel, ha­nem egy­ség­gel je­löl­jük a mennyi­sé­ge­ket, így bár­mi­lyen mér­té­kegy­ség be­he­lyet­te­sít­he­tő. A 2. ábra a 24 óra el­tel­té­vel mér­he­tő hely­ze­tet mu­tat­ja. Az ábrá­ból lát­ha­tó, hogy az A anyag, me­lyet pó­tol­tunk az elő­ző nap, tel­je­sen el­fo­gyott. Vi­szont a kí­sé­rők kö­zül a C, az E és az F nem ürült ki tel­jes mér­ték­ben. A 3. ábra a kö­vet­ke­ző ta­blet­ta be­vé­te­le utá­ni hely­ze­tet mu­tat­ja! Amit ér­de­mes meg­fi­gyel­ni, hogy a C, D és F kí­sé­rők mennyi­sé­ge az A kom­po­nens­hez ké­pest meg­nőtt, hi­szen még ott az elő­ző na­pi ma­ra­dék is! A 4. ábra a kö­vet­ke­ző na­pon a kö­vet­ke­ző ta­blet­ta be­vé­te­le előt­ti ál­la­po­tot mu­tat­ja. Jól lát­ha­tó, hogy a kér­dé­ses há­rom kí­sé­rő visszama­radt mennyi­sé­ge to­vább nőtt. Ha to­vább kö­vet­jük az ed­di­gi be­vitt és ürült mennyi­sé­gek ala­ku­lá­sát, ak­kor egy idő után meg­le­pő ered­mény­re ju­tunk: a C, E és F kí­sé­rő anya­gok mennyi­sé­ge a vér­ben mér­ve össze­mér­he­tő az A kom­po­nens­sel, mely­nek pót­lá­sa volt a cé­lunk. Az 5. ábra az 5. na­pon a ta­blet­ta be­vé­te­le utá­ni ál­la­po­tot mu­tat­ja. A hal­mo­zó­dó kí­sé­rők ki­ürü­lé­se ér­de­ké­ben cél­sze­rű szü­ne­tel­tet­ni a ta­blet­ta sze­dé­sét. Ezt a ci­kli­kus be­vi­telt hív­juk kú­ra­sze­rű sze­dés­nek.

A má­so­dik eset­ben olyan ta­blet­tát ve­szünk be, mely­ben úgy­ne­ve­zett mes­ter­sé­ges mo­le­ku­la van, ami je­len eset­ben azt je­len­ti, hogy a vér­ben csak az A kom­po­nens je­le­nik meg (lásd a 6. ábrát). 24 óra el­tel­té­vel olyan di­agra­mot kel­le­ne raj­zol­ni, ami üres, hi­szen az A kom­po­nens ennyi idő alatt tel­jes mér­ték­ben ürül! A kö­vet­ke­ző nap a ta­blet­ta be­vé­te­le után is­mét a 6. ábrá­nak meg­fe­le­lő hely­zet áll elő. A to­váb­bi­ak­ban a hely­ze­tet az üres di­agram és a 6. ábra vál­to­ga­tá­sá­val le­het jól jel­le­mez­ni. Itt nincs okunk a táp­lá­lék­ki­egé­szítő sze­dé­sé­nek idő­sza­kos fel­füg­gesz­té­sé­re.

4. ábra: A vér­ben mér­he­tő össze­te­vők mennyi­sé­ge 24 órá­val a 2. ta­blet­ta be­vé­te­le után, ter­mé­sze­tes ere­de­tű alap­anyag­ból ké­szült ké­szít­mény ese­té­ben

A be­mu­ta­tott mo­dell a va­ló­di fo­lya­ma­tot ki­csit fel­gyor­sít­va ábrá­zol­ja az ért­he­tő­ség ked­vé­ért. A va­ló­ság­ban 2-4 hó­nap az az idő, ami­kor egy ilyen eset­le­ges hal­mo­zó­dás kó­ros mér­té­ket ér­het el. Ter­mé­sze­te­sen a mo­dell csak egy fel­té­te­le­zés, nem va­ló­szí­nű, hogy min­den eset­ben ez a va­ló­ság, de:

1. a nö­vé­nyi ere­de­tű anya­gok ese­té­ben nem tud­juk, mi­kor vá­lik ez a fel­té­te­le­zés va­ló­ság­gá,

2. a kí­sé­rők zöm­éről sem­mi­lyen in­for­má­ci­ónk nincs, ál­ta­lá­ban csak ak­kor fi­gye­lünk oda rá­juk, ha meg­tör­tént a baj.

3. Nem is­mert egyet­len olyan vi­ta­min sem, amely ha­son­ló szer­ke­ze­tű mo­le­ku­lák ke­ve­ré­ké­ben ha­té­ko­nyabb len­ne. Eb­ben az eset­ben a ter­mé­sze­tes ki­vo­nat elvesz­ti min­den elő­nyét a labo­ra­tó­ri­um­ban elő­ál­lí­tott, gon­do­san meg­tisz­tí­tott ké­szít­ménnyel szem­ben.

4. A mes­ter­sé­ges anya­gok ese­té­ben pon­to­san le­het tud­ni, mi ke­rül a ta­blet­tá­ba, mert enél­kül nincs az a ha­tó­ság, amely en­ge­délyt ad­na for­gal­ma­zá­su­kra.

Össze­fog­lal­va

Ter­mé­sze­tes, il­let­ve mes­ter­sé­ges anya­gok­ból össze­ál­lí­tott ta­blet­ták össze­ha­son­lí­tá­sa ese­tén az utób­biak­nál pon­to­san, az előb­bi­ek­nél vi­szont csak kö­rül­be­lül tud­juk, mit eszünk meg. A ta­blet­ták el­ké­szí­té­sé­hez szük­sé­ges se­gé­da­nya­go­król még nem is szól­tam, de saj­nos er­re a cikk ter­je­del­mi ha­tár­ai nem is ad­nak le­he­tő­sé­get. Pe­dig e bio­ló­giai ha­tás­sal nem ren­del­ke­ző ve­gyü­le­tek nél­kül nem le­het ta­blet­tát ké­szí­te­ni! Rá­adá­sul a ter­mé­sze­tes ere­de­tű ke­ve­ré­kek kis kom­po­nen­se­i­nek eset­le­ges ká­ros ha­tá­sa csak hosszabb idő után je­lent­ke­zik, és gya­kor­la­ti­lag bi­zo­nyít­ha­tat­lan a gyár­tó fe­le­lős­sé­ge! Szin­te le­he­tet­len ki­mu­tat­ni egy ere­de­ti­leg kis mennyi­ség­ben je­len lé­vő, is­me­ret­len kom­po­nens fel­hal­mo­zó­dá­sa kö­vet­kez­té­ben fel­lé­pő elvál­to­zás és az azt ki­vál­tó mo­le­ku­la kap­cso­la­tát!

5. ábra: Az 5. ta­blet­ta be­vé­te­le után a vér­ben mér­he­tő össze­te­vők mennyi­sé­ge, ter­mé­sze­tes ere­de­tű alap­anyag­ból ké­szült ké­szít­mény ese­té­ben

Tér­jünk vissza még a be­kez­dés ele­jén is­mer­te­tett, a ter­mé­sze­tes anya­gok­ban ta­lál­ha­tó kí­sé­rő mo­le­ku­lák má­so­dik cso­port­já­ra, a szennye­zők­re! El­ső­sor­ban az ás­vá­nyi anya­gok ese­té­ben ját­sza­nak ko­moly sze­re­pet. Pél­da­ként áll­jon itt a kal­ci­um. Az úgy­ne­ve­zett ter­mé­sze­tes kal­ci­um nem más, mint to­jás­héj vagy va­la­mi­lyen mész­kő őr­le­mény, mely­nek fő kom­po­nen­se a kal­ci­um-kar­bo­nát. Mind­két kal­ci­um­for­rás – kö­szön­he­tő­en ko­runk igen in­ten­zív kör­nye­zet­szennye­zé­sé­nek – gya­kran je­len­tős mennyi­sé­gű ól­mot is tar­tal­maz szennye­zés­ként. Az ólom mennyi­sé­ge ter­mé­sze­te­sen nem sze­re­pel a do­bo­zo­kon. A gyár­tót a ha­tó­ság kö­te­le­zi, hogy vizs­gál­ja meg, nem szennye­zett-e ólom­mal a ter­mé­ke. Egy vizs­gá­lat ered­mé­nye so­sem azt mond­ja, hogy egy anyag nincs je­len, ha­nem azt, hogy mennyi­sé­ge egy meg­ha­tá­ro­zott biz­ton­sá­gos ér­ték alatt van. Azt ki­mér­ni, hogy va­la­mi nincs, elvi­leg le­he­tet­len, mert rög­tön fel­ve­tő­dik a kér­dés, hogy va­ló­ban nincs je­len, vagy csak az al­kal­ma­zott mód­szer nem al­kal­mas ki­mu­ta­tá­sá­ra. A ha­tó­ság is csak azt ké­ri (mi­vel mást hiá­ba is kér­ne), hogy a gyár­tó iga­zol­ja, a ké­szít­mé­nyé­ben a fel­té­te­le­zett ve­szé­lyes össze­te­vők mennyi­sé­ge a biz­ton­sá­gi ha­tár alatt van. Az ólom és sok ha­son­ló ká­ros össze­te­vő ese­té­ben az len­ne a jó, ha egy­ál­ta­lán nem len­ne je­len. Az ólom ese­té­ben a „sok ki­csi so­k­ra megy” elve ér­vé­nye­sül, és az előb­bi­ek so­rán az áb­rák­kal be­mu­ta­tott hal­mo­zó­dás je­len­sé­ge lép fel. Min­de­ne­set­re ér­de­mes el­gon­dol­kod­ni, va­jon a ter­mé­sze­tes alap­anya­gok­ból ké­szült ké­szít­mény va­ló­ban elő­nyö­sebb-e?

Még egy fer­dí­tés!

Zá­ró­gon­do­lat­ként be­mu­ta­tok még egy fer­dí­tést, amely be­ár­nyé­kol­ja a ter­mé­sze­tes-mes­ter­sé­ges vi­ta tisz­ta­sá­gát és őszin­te­sé­gét. Ne­héz el­dön­te­ni, hogy az ilyen ál­lí­tá­sok ki­agya­ló­it az ela­dá­si kény­szer, a ha­té­ko­nyabb üz­let­me­ne­tet kí­vá­nó cég­tu­laj­do­nos zord te­kin­te­te ser­ken­ti, vagy va­ló­ban ennyi­re nem ér­tik a lény­eget. Az sem len­ne meg­le­pő, ha mind­ket­tő egy­szer­re len­ne igaz!

Az ál­lí­tás a kö­vet­ke­ző:

A mes­ter­sé­ges anya­gok­ból ké­szült mul­ti­vi­ta­min-ké­szít­mé­nye­ket csak kú­ra­sze­rű­en, míg a ter­mé­sze­tes anyag­ból ké­szül­te­ket fo­lya­ma­to­san, kor­lát­lan ide­ig le­het szed­ni.

6. ábra: A ta­blet­ta be­vé­te­le után a vér­ben mér­he­tő össze­te­vők mennyi­sé­ge, mes­ter­sé­ges alap­anyag­ból ké­szült ké­szít­mény ese­té­ben

A leg­na­gyobb pro­blé­ma az, hogy ha na­gyon szi­go­rú­an ves­szük, ak­kor bi­zo­nyos ese­tek­ben (lásd az elő­ző­ek­ben leír­ta­kat) pont for­dít­va igaz. Nem le­het nem ész­re­ven­ni, hogy már megint át­ver­tek ben­nün­ket. Egy adott táp­lá­lék­ki­egé­szítő sze­dé­sé­nek idő­tar­ta­mát az ha­tá­roz­za meg, hogy mi­lyen gyor­san ürül a szer­ve­zet­ből! Ha las­sab­ban, több nap alatt ürül, ne­ta­lán rak­tá­ro­zó­dik, ak­kor aján­lott a kú­ra­sze­rű sze­dés a hal­mo­zó­dás el­ke­rü­lé­se ér­de­ké­ben, kü­lö­nö­sen ak­kor, ha a hal­mo­zó­dott mennyi­ség már mér­ge­ző­vé vá­lik. Klasszi­kus pél­da er­re az A- és D-vi­ta­min ese­te, me­lye­ket sem­mi­képp sem aján­lott fo­lya­ma­to­san szed­ni a na­pi szük­ség­le­tet meg­ha­la­dó mennyi­ség­ben. Azt se fe­lejt­sük el, hogy a táp­lá­lék­ki­egé­szítők­kel a na­pi szük­ség­le­tet fe­dez­zük. A na­pi szük­ség­let fo­gal­ma ma­gá­ban fo­gal­ja az ürü­lést is, mér­té­ké­nek meg­ha­tá­ro­zá­sa so­rán fi­gye­lem­be ve­szik az ürü­lés se­bes­sé­gét is. Ha meg­gon­dol­juk, ez lo­gi­kus is, hi­szen a na­pi szük­ség­let fe­de­zé­se nem más, mint a ki­ürült, fel­hasz­nált anya­gok pót­lá­sa.

A na­pi szük­ség­let fe­de­zé­sé­nek fo­gal­má­hoz a táp­lá­lék­ki­egé­szítők, je­len eset­ben az ás­vá­nyi anya­gok és vi­ta­mi­nok ter­mé­sze­tes vagy mes­ter­sé­ges ere­de­té­nek sem­mi kö­ze! Aki ezt ed­dig ko­mo­lyan el­hit­te, az csak a lé­nyeg­gel nem volt tisz­tá­ban!

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Minden feliratkozónknak az aktuális havi Holdnaptárral kedveskedünk! Emellett elsőként értesülhetnek a legújabb terápiákról, hírekről és a frissen megjelenő Természetgyógyász Magazin tartalmáról!

Elolvastam és elfogadom az adatkezelési nyilatkoztatot.

Ajánlott cikkek a témában
Hogyan készítsük fel szervezetünket a télre?

Hogyan készítsük fel szervezetünket a télre?

Ahhoz, hogy valaki minőségi életet tudjon élni, elengedhetetlen az optimális egészégi állapot megtartása. Az egészség,…
Irány a természet! – A túrázás hatása az egészségünkre

Irány a természet! – A túrázás hatása az egészségünkre

Fizikai aktivitás a természetben, szabad levegőn – ezt a két tényezőt gyakran ajánlják figyelmünkbe, nem…
Érjük el a céljainkat teljes motivációval!

Érjük el a céljainkat teljes motivációval!

Jó ötletek gyorsan születnek. Ezek alapján konkrét célokat megfogalmazni már nehezebb feladat. Ezeket a gyakorlatba…
Legyünk nyitottak a csodákra!

Legyünk nyitottak a csodákra!

Tóth Angéla áldásnak tekinti azt a képességet, amit mestere, az évekkel ezelőtt elhunyt Válóczi József…
Rovatunk legolvasottabb cikkei
Vályogból nyomtatnak épületeket az ökoépítészek

Vályogból nyomtatnak épületeket az ökoépítészek

Góra Krisztián és Radnóti Krisztina egy kis ökoházban élnek, amit Krisztián sajátkezűleg épített családjának. Ha…
Mennyi D-vitamin egészséges?

Mennyi D-vitamin egészséges?

Legyen szó hangulati mélypontról, súlyos betegségről, akár Covid–19-ről, D-vitaminnal megoldható – legalábbis ezt olvashatjuk sok…
Génekre szabott táplálkozás

Génekre szabott táplálkozás

Vajon töltenénk- e homokot autónk tankjába? Pedig „korszerű táplálkozás” címén valami ilyesmit teszünk a saját…
Koz­mi­kus se­gí­tők a kert­ben – A Nap, a Hold és a csillagok

Koz­mi­kus se­gí­tők a kert­ben – A Nap, a Hold és a csillagok

Jó öt­ven éve ta­nul­má­nyoz­za a messze föl­dön is­mert és elis­mert ker­tész, a Mar­burg mel­let­ti Dex­bach­ban…