Multivitaminok
A múlt század végén a multivitamin-készítményekben, a multivitaminok széles körében megjelentek az ásványi anyagok és nyomelemek is.
Mielőtt még bárki úgy gondolná – a sorozat korábbi részeinek elolvasása után valójában jogosan –, hogy ismét egy káros tömegtermékről lesz szó, meg kell nyugtatnom (vagy ki kell ábrándítanom) a tisztelt Olvasót: most más típusú problémákkal fog szembekerülni!
A multivitamin-tabletták vitamin- és nyomelemhiány – valamint az ebből eredő összes következmény – megszüntetésére, illetve kialakulásának megakadályozására alkalmasak.
A multivitamin-készítmények, multivitaminok zöme tabletta. Külsejük gyógyszerekre emlékezteti a fogyasztót. A legtöbb gyógyszer szedése belátható időn belül érezhető hatást vált ki szervezetünkben. A multivitamin-tabletták esetében ez máshogy működik. Egy fájdalomcsillapítóról hamar eldönthető, hogy alkalmas-e a fejfájásunk megszüntetésére vagy sem, de egy, a hiányok kialakulásának megelőzésére szedett multivitamin-tabletta, multivitaminok esetében könnyen tanácstalanná válunk, vajon ezt kell szednünk, vagy egy másikat. No ekkor „segít be” a marketing, és kezdődnek a problémák. Tudomásul kell venni, hogy a marketingtevékenység egyetlen célja a termék eladása bármi áron. Egy fájdalomcsillapító, ha nem hat, akkor nincs az a marketingötlet, amely a következő szemet beveteti velünk, de egy multivitamin-tabletta, multivitaminok esetében az ötletek gazdag tárháza zúdul a fogyasztóra, ingatja meg hitét és veszi rá egy másik készítmény megvásárlására. A termékek bő választéka azonban egyre több fogyasztót bizonytalanít el. A marketing kénytelen újabb és újabb ötletekkel hatni a vásárlási szokásokra. Közülük több valóságtartalma erősen kérdőjeles! Ezekről lesz most szó.
Mit rejtenek a tabletták?
A multivitamin-tabletták, multivitaminok kialakításának alapfilozófiája a szervezet számára esszenciális mikrotápanyagok napi szintű biztosítása. Az esszenciális kifejezés azt jelenti, hogy az ilyen molekulák nélkül a szervezet nem képes magát fenntartani, ugyanakkor nem tudja azokat előállítani, tehát a táplálkozás során tudjuk csak pótlásukat biztosítani.

A mikrotápanyagok körébe a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek tartoznak. Jelenleg 13 vitamint (A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B12-, C-, D-, E-, K-vitamin, folsav és biotin), 9 nyomelemet (vas, cink, réz, mangán, molibdén, kobalt, króm, jód és szelén) ismerünk. Az ásványi anyag kategóriában a kalcium és a magnézium az, amely táplálékkiegészítőkkel történő pótlásra szorulhat.
Ezek után ha megnézzük a forgalomban lévő készítményeket, valóságos számháborúba csöppenünk. Ma egy harmincnál kevesebb összetevőt tartalmazó készítmény egy „reklámszakember” szerint termékhátrányban szenved. Lefordítva ez annyit jelent, hogy az Ön számára, tisztelt Olvasó, az az értékesebb készítmény, amelyikben több az összetevő.
Multivitaminok: miből mennyi?
A multivitamin-készítményekben található összetevők mennyisége gyakran nem felel meg azoknak az állításoknak, melyek elhangzanak a termékekről. A valóságnak nem megfelelő állítások két csoportba sorolhatók:
- Az esszenciális tápanyagok napi szükségletének mértéke.
- Az összetevők számát növelő, „felesleges” komponensek mennyisége.
Az első esetben a gyártó megadja az adott összetevő mennyiségét a napi szükséglet százalékában. Az esszenciális tápanyagok napi szükségletének mértékét minden országban a helyi hatóság állapítja meg. Az USA-ban használatos adatokat tekintik alapnak. Az esetleges eltérések nem számottevők. Az USA-ban évtizedeken keresztül a javasolt napi bevitelt angol megfelelőjének rövidítése alapján RDA-nak nevezték. A múlt idejű fogalmazás oka, hogy az RDA fogalom 2001. január 1-jétől megszűnt. Helyét egy másik rövidítés, a DRI vette át.
A terjedelmi korlátok miatt a változás okaira most nem térek ki. Amit viszont tudni kell, hogy a DRI-ben megadott számértékek több helyen is eltérnek a legutolsó RDA adatoktól. Például a C-vitamin korábban használt 60 mg-os értékét felemelték 90 mg-ra! Ha megnézzük a készítmények dobozát, bizony sok esetben három évvel a változtatások után még mindig a 60 mg-ot tekintik 100%-nak. A DRI-t több mint hároméves előkészítő munkával alkották meg, ezért nem lehet eltekinteni tőle. Azok a készítmények, multivitaminok, melyeket gyártójuk 2001 előtt alkotott meg az akkori RDA szerint, az újabb megfontolások alapján nem fedezik a létfontosságú tápanyagok napi szükségletét!
Ez súlyos probléma, hiszen a multivitamin-készítmények legfontosabb tulajdonsága kérdőjeleződött meg! Sajnos a gyártókat, úgy tűnik, ez nem nagyon zavarja. Persze ha meggondoljuk, hány fogyasztó ismeri a napi szükségletek mértékét, és ebből hány tud a 2001-ben bekövetkezett változásokról, akkor bizony a gyártóknak egy ideig nem kell tartaniuk a számonkéréstől!
A lutein szerepe
A második eset arról szól, hogy a multivitamin-tabletták, multivitaminok az összetevők számának növelése érdekében különböző, szakirodalomban leírt vizsgálatokkal igazolt hatású összetevőket is tartalmaznak, de nem akkora mennyiségben, amekkora a hivatkozott vizsgálatban szerepelt.
Az utóbbiak illusztrálására álljon itt példaként a lutein nevű karotinoidszármazék esete. A luteinnel kapcsolatban az utóbbi időben számos klinikai vizsgálatot végeztek, és azt tapasztalták, hogy jelentős mértékben képes segíteni több, a látással kapcsolatos betegségen. Nem kellett sokáig várni, hogy több multivitamin-tablettában megjelenjen a lutein 0,5-1,0 mg-os mennyiségben. A gond csak az, hogy a vizsgálatokban tapasztalt javulások 3-6 mg lutein rendszeres szedése esetén következtek be, kisebb dózisok hatástalannak bizonyultak! Ennek egyenes következménye, hogy a luteintartalmú multivitamin-tabletták esetében a látással kapcsolatos reklámszövegek megtévesztők! Hasonló példát a többi „darabszámnövelő” összetevőre is lehet találni!
Multivitaminok: kölcsönhatások
A multivitamin-tabletták, multivitaminok összetevőinek kölcsönhatása az emésztőrendszerben a legkritikusabb probléma, amely a multivitamin-tabletták hatékonyságát alapjaiban kérdőjelezheti meg. Kizárólag olyan készítményekre érvényes ez, melyek a vitaminok mellett nyomelemeket is tartalmaznak. A kiindulási pont ismét az információhiány, melynek mértéke itt óriási, és nemcsak a gyártóknál, de még a szakirodalomban is. A multivitamin-tabletták összetevőiről külön-külön szinte mindent tudunk. A tabletta lenyelés után a gyomorban feloldódik, és egy erősen savas vitaminokat és nyomelemeket tartalmazó oldat keletkezik. A vitamin- és nyomelembevitelt biztosító vegyületek reaktív anyagok, folyadékban oldódva képesek egymással reakcióba lépni. Számos információ utal arra, hogy a bélrendszerbe jutva egy részük kémiai szerkezete megváltozik.

A változás mértéke azonban alig ismert, ezért erről nem sok szó esik még a szakirodalomban sem.
Aki egy kicsit járatos a kémiai reakciók világában, az a vitamin- és nyomelempótlás ily módon történő megvalósítását komoly fenntartásokkal tudja csak elfogadni.
A több mikrotápanyag egyszerre történő adagolásának másik problémája a bélrendszerben jelentkezik a felszívódás során. Elsősorban az ásványi anyagok és mikroelemek esetében több elem felszívódása azonos helyen, azonos mechanizmussal megy végbe. Például a kalcium és a magnézium, vagy a vas, mangán és króm felszívódásának útja azonos.
Amennyiben ezek az elemek egyszerre érkeznek a felszívódás helyére és a szervezet ellátottsága egyébként megfelelő, akkor az egyik elem tud csak felszívódni. A többi bejutásának esélye a véráramba csak akkor nő meg, ha szervezetünk hiányt szenved belőle. Kimutatott tény, hogy például a kalciumot és magnéziumot tartalmazó készítmények kalcium- és magnéziumpótló képessége kisebb, mint ha a két elemet külön-külön pótolnánk. Ugyanez a helyzet a vas-mangán-króm trió estében, ahol a vas „nyomja” el a többieket. Ez főleg a krómbevitel esetén lehet zavaró. Szerencsére a króm- és a mangánhiány is ritka, ha eszünk elegendő zöldségfélét. Az is elég jól ismert, hogy nagyobb mennyiségű kalcium az összes mikroelem felszívódását képes akadályozni. A nagyobb mennyiség mértéke egyénenként változik.
Multivitaminok: állítások és a valóság
Nézzünk a teljesség igénye nélkül a tabletták reklámanyagában található kétes megállapításokból néhányat!
A kétes megállapítások
Hazai igényeknek megfelelően lett összeállítva
Politikusokat megszégyenítő csúsztatás ez. A mondat megalkotása feltételezi, hogy léteznek hazánk lakosságának olyan biológiai igényei, melyek eltérnek a többi országétól. Nos jelenleg a szakemberek birtokában nincs olyan adat, amely arra utalna, hogy a magyar lakosság vitamin- és nyomelemszükséglete különbözne akár az európai országok, akár az amerikai kontinens lakosainak igényétől.
Egy népcsoport, egy ország tápanyagigényének feltérképezése nagyon komoly, átfogó vizsgálatok alapján végezhető csak el, melyek költsége százmilliókra is rúghat. Ilyen vizsgálatot még az Egyesült Államokban sem végeznek túl sokat. Magyarországon eddig még egyetlen, minden tápanyagra kiterjedő, az egész ország területét átfogó vizsgálatot sem végeztek. Kisebb, egyes városokat érintő és csak néhány elemre kiterjedő megfigyelés több is ismert, de ezekből nem lehet megfogalmazni a hazai igényt!
Ránézve a térképre látható, hogy az USA területe és lakossága sokszorosa hazánkénak. Az USA területén sokféle éghajlattípus fordul elő, azonkívül a lakosság a világ minden tájáról odaérkezett bevándorlókból tevődik össze. Egy ilyen változatos összetételű országban eddig még nem merült fel a helyi igény fogalma a vitamin- és nyomelempótlás területén! Ezek után nálunk helyi igényről beszélni nem más, mint tudatlan emberek tudatos megtévesztésére irányuló kísérlet!
Az antioxidánsok megvédenek a rákos sejtek kialakulásától
Ez a megállapítás igaz is, meg nem is! Az antioxidáns tulajdonságú vegyületek a szervezetben keletkező nagy energiájú szabad gyökök energiafeleslegét átvéve gátolják meg a roncsolódásokat. Minden olyan betegségben, ahol a szabadgyök-koncentráció megemelkedik, netán a szabad gyökök roncsolása váltja ki, az antioxidáns tulajdonságú anyagok fogyasztása segíti a felgyógyulást, gátolhatja a betegség kifejlődését. De ez nem jelenti azt, hogy az antioxidánsok teljes körű védelmet nyújtanak a betegségek ellen. Nem mondhatjuk, hogy bármitől is megvédenek, különösen nem a ráktól. Betegségek kialakulása ritkán vezethető vissza egyetlen tényező következményére. A gyógyítás sem oldható meg egy-egy vegyület kizárólagos alkalmazásával.
Az antioxidáns tulajdonságú anyagokkal már több klinikai vizsgálatot is végeztek, de nem sikerült egyértelmű védelmi képességet igazolni!
Természetes alapanyagokból készült
A természetes eredet fogalma körül nagyon sok a zavaró tényező. Más a helyzet a nyomelemek és más a vitaminok körül.
A természetes eredet nem mindig előny
A nyomelem forrása minden esetben természetes eredetű, hiszen azok a sók, melyekből a tabletták készülnek, kevés kivétellel mind ásványokból származnak, legfeljebb a gyártás során tisztítják azokat. A természetes eredet nem mindig előny, mivel az ásványok összetétele és az emberi szervezet nyomelemszükséglete között még nem sikerült kapcsolatot kimutatni. Az ásványokban kis mennyiségben mindig találhatók más elemek, melyek biológiai szerepe ismeretlen. Számos készítmény tartalmaz ilyen elemekből 100-nál is több félét, és gyártóik a természet egységességével próbálják hasznosságukat igazolni. A természet azonban ennél sokkal összetettebb. Veszélyes az ilyen típusú gondolkodás, sok balesetet okozott már. A természetben számos olyan anyag, elem is megtalálható, mely kifejezetten mérgező szervezetünkre nézve. A mérgezésen felüli biológiai szerepük általában ismeretlen. A „sziklaőrleményekből” készült tabletták fogyasztása csak saját felelősségére javasolt bárkinek.
Egy fogalomzavarral állunk szemben
A vitaminok esetében a természetes eredet alatt azt értik, hogy nem a vegyiparban állították elő más molekulákból, hanem általában növényekből vonták ki. Alapvető különbség a két mód között az, hogy a vegyipar képes a vitaminmolekulákat tisztán előállítani, míg a különböző kivonási eljárások sosem adnak egységes összetételű, csak a kívánt molekulát tartalmazó terméket. A tisztaság jelen esetben azt jelenti, hogy csak a megnevezett vitamint tartalmazza az előállított anyag, nem kíséri más molekula. Valójában egy fogalomzavarral állunk szemben. A gyógynövények esetében sokszor tapasztalták, hogy a növényi eredetű hatóanyagok más, a hatóanyaghoz hasonló szerkezetű vegyületekkel együtt fejtik ki a legjobb hatást. Ebben az esetben érdemes megkülönböztetni a természetes és mesterséges eredetet. A vitaminok esetében ilyen hasonló szerkezetű, rokon vegyületek együttes hatása nem ismert.

Ami szóba kerülhet, az a felszívódás szempontjából legkedvezőbb forma, valamint egyes esetekben (a C-vitamint szokták itt megemlíteni) a gyomrot megkímélő molekulaváltozat. A felszívódás szempontjából legkedvezőbb formát a laboratóriumok is képesek minden további nélkül produkálni. Gyomorkárosító hatás általában nagy – úgynevezett megadózisok – tartós szedésekor léphet csak fel. A napi szükséglet fedezéséhez a megadózisok alkalmazása teljesen felesleges. A leírtakból látható, hogy a multivitamin-tabletták esetén a természetesség fogalma egy reklámfogás, semmilyen pluszértéket nem állít a készítményről, bármennyire is szeretné azt. Szerencsére ártani sem árt, hacsak azt nem nézzük, hogy a természetes eredetű tabletták általában drágábbak, ami pénztárcánk kóros fogyásához vezethet.
Fotó: Adobe Stock