Hekate

A lelki élet dinamikájának megértése és leírása igen hasonlít ahhoz a folyamathoz, ahogyan az időjárás dolgaiban próbálunk eltájékozódni. Legalábbis a szélsőséges változékonyság és kiszámíthatatlanság tekintetében, amely azonban mégis kirajzolja az erővonalakat, amelyek mentén a dolgok lezajlanak. De hát ismeretes, hogy a karakter és temperamentum ősi időkből ránk maradt leírásai is az elemeket veszik alapul, amikor a szangvinikus, kolerikus, flegmatikus és melankolikus vérmérsékletről szólnak. És tudjuk, hogy a négy elem minden lélekben benne van, csak eltérő arányú keveredésben. Igen, ez az eltérő arányú keveredés a meghatározó. Ebben a vonatkozásban az asztrológia is nagy segítségünkre van, hiszen a zodiákus jegyeinek mindegyike valamelyik elemhez kötődik, és a bolygók helyzete tovább árnyalja az összképet, a lelki alkatot.

Na már most, ha a lelki élet érzelmi-indulati oldalát akarjuk boncolgatni, a Hold helyzete a képletben jól eligazít bennünket. Még csak a férfi és női lélek között sem kell megkülönböztetést tennünk, amikor ezt az érzelmi-indulati vonatkozást taglaljuk, noha a leíráshoz egy istennő, Hekate alakját idézzük a mitológiából. A lélek ugyanis lényegében nemtelen, vagyis a két nem egyaránt működik a férfiban és nőben, mint animus és anima. Mivel a párok többnyire egymás árnyékhordozói, ha Hekatét felismerjük és megértjük, férfiak és nők egyaránt meríthetnek ebből a tudásból önmaguk és helyzetük megértéséhez. Ez a nemtelenség abban is tükröződik, hogy a horoszkópból nem állapítható meg biztonsággal, hogy férfi- vagy női képletről van-e szó. Hogy miként kötődik Hekate természete a Skorpió jel karakteréhez, az fokozatosan kibontakozik jelen írás gondolatfűzéséből. Ismeretes, hogy a Hold egy hónap alatt körbejárja a zodiákust, így minden hónapban tartózkodik a Skorpió jelben mintegy két és fél napig. Ez az idő az aktuális novemberben 19-21. közötti napra esik. Természetesen ez a Hekate-hatás, amelyet a következőkben felvázolunk, nem korlátozódik azokra a napokra, amikor a Hold a Skorpióban tartózkodik. Mint ahogyan a születési képletünk bolygóállásai sem ismétlődnek meg egy az egyben, de a jelleget, amelyet aszcendensünk és a bolygók adott helyzete megrajzol, őrizzük és hordozzuk egész életünkben.

Az asztrológia és mitológia egyaránt a lelkünk mély rétegeiben őrzött mintákat, lenyomatokat, ősképeket tudatosítja bennünk. Élettörténetünk tele van mitikus elemekkel. Nem a születéssel, még csak nem is a fogamzással kezdődik. Mély lelkünkben, a tudattalanunk különböző rétegeiben családi mintákat, archetípusokat hordozunk, az egész emberiség tapasztalatainak lenyomataiból íródott kódokat. Ezek hívódnak elő és elevenednek meg életünk során. A görög mitológia alakjai immáron négyezer éve munkálkodnak képzeletünkben, gondolatainkban. De mondhatnánk még régebbi kultúrákból is példákat. Ezúttal azonban Hekatéról kívánunk szólni, mint a sokszor már-már teljességgel érthetetlen, bonyolult, kiszámíthatatlan, ellentmondásos viselkedés egyik fő okozójáról. Ezeket az önellentmondásokat Hekate oly módon fejezi ki, hogy maga is a három világ – az ég, a föld, az alvilág – képviselője, küldötte. A hármas testű vagy háromfejű alvilági istennő szent állata a menyét.

A háttal egymáshoz tapadó alakok egyike a növekvő holdhoz hasonlóan jobbra, a másik a fogyó holdhoz hasonlóan balra, a köztük álló pedig előrenéz és a teliholdhoz hasonlóan teljes alakját mutatja.

Hármas teste a Zeusztól nyert hármas hatalmát jelképezi:

az égben Seléna,holdistennő,

a földön Artemis,

az alvilágban Persephoné tisztjét viseli, aki, mint tudjuk, Demeter istennő Hádes által elrabolt lánya.

Ez a hármasság a tri via – három út – elnevezésben is kifejeződik. A kapuknál és a hármas kereszteződési utaknál tisztelték az istennőt, mivel a hiedelem szerint ilyen helyeken kísértetek járnak. Az itt felállított képek és oltárok előtt újholdkor áldozatokat mutattak be.

A kezdeti ábrázolásban egyalakú volt Hekate: kezében két fáklyát tartott.

És kezdetben jótékony istennőnek számított, segítőnek, aki segítséget nyújt az embereknek a sikerben, a csatában, a versenyeken. Később a bűvölés istennője lett:

az Éj Királynője,

aki elfátyolozott arccal, kezében fáklyával, néha különböző állatok kíséretében jelenik meg a varázslatot űzőknek a keresztutaknál,

máskor Styx kutyáival a temetőket keresi fel.

Mint holdistennő, a kísérteties éjben működik és alakját a Holdhoz hasonlóan változtatja. Ezáltal a kísértetek és a bűvészet istennője.

Minthogy az éj és az alvilág szoros kapcsolatban vannak egymással, és a régiek a Holdról azt gondolták, hogy lemenetelkor az alvilágba megy, Hekatét az alvilág istennőjének tartották. Ez a kettősség, mármint az áldást hozó és borzalmas istennő minden Skorpió-lélekben felfedezhető. A zodiákus eme nyolcadik jele valahol az evilág és túlvilág mezsgyéjén helyezkedik el, uralkodó bolygója a Plútó. A bosszú, a pusztítva teremtés, a lávafortyogás és óriási indulatkitörések mind-mind a végletes Skorpió hihetetlen jószívűségének és önzésének váltóláza. Egy-egy ilyen fergeteges kitörést nem könnyű zsebre tenni. De valami mágikus erővel mindig magához vonzza áldozatát, alanyát, párját. Az e világ-túlvilág vagy alvás-halál élményének döbbenetes kifejezése, megfogalmazása egy fiatal lánytól a következőképpen hangzott:

– Nem szabad elaludnom, mert félek, hogy kicsúszik a testemből a lelkem. Mint ahogyan a víz kifolyik a pohárból.

Ez a lány egy Halak-Skorpió ötvözet.

A doromboló macska bűbája, kedvessége, tréfás játékos kedve, humora váltakozik a ragadozó macska véres karmolásával, amikor szörnyeteg – Szörnyella – furia, undorító, tomboló, féltékeny, bosszúszomjas, másokat vámpíroló, viszályt provokáló némber.

Különös végleteket produkálhat egy vérbeli Skorpió nő, amikor a nőiességének, szerelemvágyának, anyaságának és karrierwomenségének fonatát kell megalkotnia. Olykor negyven-valahányadik évében rúgja fel több évtizedes házasságát fékezhetetlen destruktivitással, mert mégis inkább Artemis akar lenni és nem feleség és anya. Talán egyetértenek velem az asztrológusok abban, hogy a Skorpió a legnehezebben kiismerhető jel. Nyugvópontja ritkán van az örökös lávafortyogásban, az néha csak amolyan vihar előtti csend. És bár a jelenlegi korszellemet a Vízöntő korszak határozza meg, a Skorpió megértése mindig nagy kihívást jelent.