Tallózás a növénygyógyászat világából – A ká­posz­ta­fé­lék szép­ség­ki­rály­nő­je

A szo­mor­ká­san ki­ürü­lő őszi ker­tet még utol­já­ra vi­dám­má és lát­vá­nyos­sá te­het­jük, ha jú­li­us­ban elvet­jük a díszkáposzta mag­ját. Ve­tés után 4-5 hét­tel a pa­lán­tá­kat rit­kít­suk meg 40×40 cm-es tá­vol­ság­ra, a ki­vett nö­vé­nye­ket ül­tes­sük cse­re­pek­be, így szín­pom­pás, re­mek aján­dék vá­lik be­lő­lük. A díszkáposzta íze és fel­hasz­ná­lá­si mód­ja ha­son­ló sze­ré­nyebb kül­se­jű ro­ko­ná­é­hoz, nyer­sen sa­lá­ta­ként fo­gyaszt­ha­tó, főz­ve is ehe­tő, tá­la­lás­kor pe­dig ehe­tő de­ko­rá­ció­ként szol­gál.

Az eny­he fa­gyok nem ká­ro­sít­ják, ha az idő­já­rás en­ge­di, még de­cem­ber­ben is gyö­nyör­köd­he­tünk a szi­vár­vány­szí­nű ká­posz­ta­fe­jek­ben.

Gö­nyö­rű gyil­kos

Ki gon­dol­ná, hogy egy föl­dré­sze­ken át­ter­je­dő ha­lá­los be­teg­ség kó­ro­ko­zó­ja is le­het gyö­nyö­rű, mint egy szí­nes, eg­zo­ti­kus vi­rág. Mo­dern kép­nek a fa­lon is meg­áll­ná a he­lyét, amíg nem tud­juk meg, hogy a HIV ké­pé­ről van szó. A „ge­no­mi­ka” ne­vű tu­do­má­nyos te­rü­let, mely a ge­ne­ti­ká­val és sejt­bio­ló­giá­val fog­lal­ko­zik, for­ra­dal­mat hoz­hat vég­re a rák­ku­ta­tás­ban és az AIDS gyó­gyí­tá­sá­ban is.

Vég­re meg­tud­hat­juk azt is, hogy mi az az élet­men­tő ge­ne­ti­kai el­té­rés, mely se­gí­tett a pes­tis­fer­tő­zés­ből ki­gyó­gyul­tak le­szár­ma­zott­ja­it el­le­nál­lóvá ten­ni a HIV-vel szem­ben. Amíg a vég­le­ges ered­mény­re vár­nak, meg­elő­zés­ként ma­rad az er­köl­csös élet­vi­tel és a már jól is­mert im­mun­rend­szer-erő­sí­tő nö­vé­nyek, il­let­ve ké­szít­mé­nyek fo­gyasz­tá­sa.

Vi­rá­gos rét a kert­ben

Egy na­túr­kert el­kép­zel­he­tet­len vi­rá­gos rét nél­kül, a szí­nes vi­rág­ten­ger élet­te­ret biz­to­sít a hasz­nos ro­va­rok számá­ra. A kert egy ré­szé­be ér­de­mes be­te­le­pí­te­ni az ere­de­ti ve­ge­tá­ció vad­vi­rá­gait.

A „bú­za­táb­lák szol­gá­ló­le­á­nya­inak” ne­ve­zett ve­té­si pi­pa­csok (PA­PA­VER RHO­E­AS) üdí­tő lát­ványt nyúj­ta­nak, emel­lett gyógy­nö­vény­ként is hasz­nál­ha­tók. A vö­rös vi­rág­szir­mok for­rá­za­ta vagy szi­rup­ja hu­ru­tol­dó, kö­hö­gés­csil­la­pí­tó és nyug­ta­tó ha­tá­sú, fel­nőt­tek és gyer­me­kek egy­aránt fo­gyaszt­hat­ják: 2 te­áska­nál­nyi pi­pacs­szir­mot le­for­rá­zunk 2 dl for­rás­ban lé­vő víz­zel, 15 per­cig áll­ni hagy­juk, le­szűr­jük. Gyer­me­kek­nek in­kább ké­szít­sünk szi­ru­pot, a for­rá­za­tot ke­ver­jük méz­zel és ci­trom­lé­vel.

Fotó: Adobe Stock