VCO (Virgin Coconut Oil): szűz kókuszolaj – 2. rész

Kókuszzsír/kókuszolaj

Ha valaki trópusi országba utazik, és megismeri a kókuszolajat, ezt a kitűnő ételt és orvosságot, akkor valószínűleg venni is fog egy üveggel. Hidegebb éghajlatú országba átszállítva azt tapasztaljuk, hogy az olaj megszilárdul, és fel kell melegíteni ahhoz, hogy kiönthessük az üvegből. A kókuszolaj és a kókuszzsír között valójában csak az olvadási hőmérsékletben van különbség, az olaj 24-25 Celsius-fokon szilárdul meg.

A kókuszolajat általában a szárított kókuszhúsból állítják elő. A felaprított húst felmelegítik, és az olaj távozik belőle. Hogy az utolsó cseppig kinyerjék az olajat, néhány cég vegyi anyagokat ad a húshoz. Számos jótékony hatású komponens vész el ezzel az eljárással, de a szűz kókuszolajban ezek megmaradnak.

A sokoldalú kókuszolaj

A kókuszolajat használják bőrápolásra, samponként, légnedvesítésre, sütéshez, főzéshez. A növény gyökeréből gyógyszert készítenek vérhas ellen. A testápolásban is kiemelkedő szerephez jut. Megfigyelhetjük, hogy a kókusztermő vidékeken élő nők bőre sima, ránctalan, hajuk dús és fénylő. A kókuszzsír jót tesz a hajszálaknak, képes behatolni a haj szerkezetébe, némi rokonságot is mutat a proteinnel. Bársonyossá teszi és táplálja a bőrt, védi az erős napsugárzás ellen. Előszeretettel alkalmazzák test- és hajápoló szerekben, masszírozóolajokban.

A rendszeresen kókuszolajat fogyasztók között ritkán találunk elhízott vagy túl sovány embert.

Zsírszegény zsír

A zsírsavakat kétféle módon osztályozhatjuk, telítettségük és szénláncuk hosszúsága alapján. Az első osztályozás alapján telített, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat határozunk meg, a molekulaméret alapján pedig rövid, közepes és hosszú láncú zsírsavakról beszélhetünk. A telített zsírsav esetén a zsírsavmolekula, amely szén-, hidrogén- és oxigénatomokból áll, annyi hidrogénatomot szállít, amennyit csak lehetséges.

A telítetlen zsírsavak esetében számos hidrogénatom hiányzik a szénláncból. Ez teszi a telítetlen zsírokat érzékenyebbé a sérülésekre. Az egyszeresen telítetlen zsírsavaknak egy darab kettős kötése van, viszont a többszörösen telítetlen zsírsavak számos kettős kötéssel rendelkeznek a zsírsavláncban. Az omega-3 és omega-6 többszörösen telítetlen zsírsavak. Az esszenciális zsírsavak (EFA) mind többszörösen telítetlen zsírsavak.

Akár telítettek, akár telítetlenek, a zsírsavak mind tartalmaznak szénatomokat. A rövid láncú négy és hat közt, a közepes hat és tizenkettő, a hosszú láncú pedig tizennégy vagy annál is több szénatomot tartalmaz a szénláncban. A kókuszolaj 92%-ban telített zsírt tartalmaz, és leginkább közepes láncú zsírsavakból (MCFA) áll. Ez a fajta zsír – a közepes láncú telített zsírsav – különbözteti meg a kókuszolajat a többi fajtától. A kókusz többszörös egészségügyi haszna ezen MCFA-kból adódik.

Ez a közepes hosszúságú zsírsav közvetlenül felszívódik, nem terheli a májat, kevés epesav esetén is lebomlik. Így egyenletes vércukorszintet biztosít, ami a legfontosabb a cukorbetegség megelőzésénél. A kókuszzsír emésztéséhez nem szükséges lipáz enzim, ezért diétázók, gyomor-, máj-, epe-, hasnyálmirigy- betegségben vagy zsíremésztési zavarban szenvedők is használhatják.

A kókuszolaj grammonként kevesebb kalóriát tartalmaz a többi olajnál.

Míg a szokványos étkezési olajak energiatartalma kb. 9 kcal/gramm, addig a kókuszolaj grammonként körülbelül 10%-kal kevesebb kalóriát tartalmaz. Így ha ételeink elkészítéséhez kókuszolajat használunk, eleve alacsonyabb lesz a kalóriabevitelünk.

A közepes szénláncú zsírsavak másik fogyást ösztönző tulajdonsága, hogy fokozzák a pajzsmirigyműködést, ezáltal gyorsítják az anyagcserét. Vagyis szervezetünk az energiát gyorsabban égeti el, ami szintén súlycsökkenést eredményez. A megemelkedett anyagcsereszint, a közepes szénláncú zsírok fogyasztása következtében a test a hosszú szénláncú zsírokat is hatékonyabban égeti el.

Zsírölő zsír?

Igen, zsír a fogyásért! A modern élelmiszeripar által készített ételeknek a következőknek kell megfelelniük:

Jó külső megjelenés

Azoknak az ételeknek, amik természetesen készülnek, mindennemű erőteljes vegyszerezés, permetezés nélkül, nem mindig tökéletes a külalakjuk. A feldolgozott étel külalakját könnyű vonzóvá tenni a csomagolás és a gyönyörű címkék segítségével.

Ízletesség

A mezőgazdaságban előállított élelmiszert a mennyiség alapján és nem a tápérték szerint fizetik. Ha valami jó ízű, nem biztos, hogy tápanyagokban is gazdag. 

Megfizethetőség

A tömegtermelés ezt lehetővé teszi. Termeljen a saját kertjében, és érezni fogja a különbséget.

Tartósság

Úgy tűnik, itt van a legnagyobb probléma. A feldolgozott ételnek tartósnak kell lennie. A tartósítás azt jelenti, hogy az ételben a természetes lebomlási folyamat leáll. Ha hőt és sugárzást használnak a tartósításhoz, akkor az érzékeny összetevők, például az emésztéshez szükséges enzimek elpusztulnak. Az étel nem tud megfelelően lebomlani, a test elraktározza azt.

A leggyakrabban reklámozott diéták egyoldalúak, és nem adják meg a testnek azt, amire az egészség megőrzéséhez szüksége van. Veszíthetünk velük vizet (és egészséget) rövid időn belül, de hosszú távon nincsenek jó esélyei. A test előbb-utóbb követelni fogja az ételt, ezért végül feladjuk a kúrát, és ezután a szervezet még több zsírt fog elraktározni a következő „nehéz” időkre, a következő „gyorsfixáló” diétára és egyoldalú éhezésre. Ilyen az evolúciós programozásunk. Gondolkodjunk el ezen! 

A megfelelő ételt együk

Nem mindig könnyű a megfelelő ételt enni, de egy kis tudással és a bevásárlólistánk újra szerkesztésével többletköltségek nélkül elérhető. A kókusztermékek nagyon sokáig elállnak tartósítószer nélkül is.

Kókuszolaj a bélpanaszokra

Bélrendszerünk együttműködik a hasznos baktériumokkal. A jó/hasznos/szimbiotikus baktériumok, mint például a lactobacillus, segítik az emésztés és a felszívódás folyamatát. Megelőzik a kártékony bélbaktériumok túlszaporodását, serkentik az immunrendszert, vitaminokat és proteint termelnek. A másik oldalon ott vannak a patogenikus bélbaktériumok, melyek mérgező anyagokat választanak ki, és olyan anyagokat, amelyek rákkeltőek és rothadást okoznak a bélben. A korai öregedés mellett hosszan sorolhatnánk a káros hatásokat, például hasmenés, székrekedés, májproblémák, fertőzésekkel szembeni alacsony ellenálló képesség, autoimmun- betegségek, magas vérnyomás stb. A tüneteket gyakran irritábilis bélszindrómaként (IBS), Crohn-betegségként vagy fekélyes vastagbélgyulladásként diagnosztizálják.

A normális bélflóraműködés visszaállításához először is étkezzünk egészségesen és kerüljük a felesleges gyógyszerfogyasztást. Ezenkívül töltsük fel magunkat hasznos baktériumokkal, probiotikumokkal és erjesztett ételekkel.

De a baktériumoknak is táplálékra van szükségük a túléléshez. A hasznos baktériumok számára a magas rosttartalmú élelmiszerek jelentik a jó táptalajt. A kókusz erre kiválóan alkalmas, mivel nagyon magas a rosttartalma. Valójában szénhidrátjainak 71%-a rost. Ezenkívül az MCFA-nak megvan az a képessége, hogy kiválogassa és megölje a rossz baktériumokat, valamint hogy a gombákat, a káros baktériumokat és a candidát kordában tartsa.

A bélben lévő érzékeny mikroflóra egyensúlyának helyreállításával a VCO fontos szerepet játszik az öregedés késleltetésében és a gyulladásos bélbetegségek kezelésében. A VCO olyan hasznos étel, mely sokat tud segíteni a bélpanaszokkal küzdő betegeknek. Ne felejtsük el, hogy jelenleg a kezeletlen gyulladásos bélproblémákat elsősorban műtéti eltávolítással próbálják megoldani, ami sok betegnek nem túl vonzó lehetőség.

Erősen ajánlott a kókuszolaj használata azoknak, akik túlsúlyosak és lassú a pajzsmirigyműködésük, azaz pajzsmirigy-elégtelenségtől szenvednek. Az ő anyagcseréjük annyira lassú, hogy akkor sem fogynak, ha diétáznak. Ugyanakkor mivel a kókusz olajban gazdag, a jóllakottság érzése hamarabb bekövetkezik. Éppen ezért elkerülhető a túlevés. Minél kevesebbet eszünk, annál kevesebb kalóriát viszünk be és egyre több súlyt vesztünk.

Ezt bizonyítják újra és újra a kókuszfogyasztó embereken és a kókuszolajjal táplált állatokon végzett epidemológiai tanulmányok, ugyanakkor más növényi olajok (kukorica, repce, szója, sáfrány, napraforgó) fogyasztásánál ez a jelenség nem tapasztalható.

Az 1940-es években a farmerek megpróbálták kókusszal hizlalni az állataikat, de megmegdöbbenésükre az állatok fogyni kezdtek. Ezért aztán átálltak a telítetlen zsírsavakra, és a várt hizlaló hatás nem is maradt el. Ugyanezek a megfigyelések tapasztalhatóak az embereknél is. Ez annak köszönhető, hogy a telítetlen zsírsavak pajzsmirigy-alulműködést okozhatnak. A kókuszolaj igen különleges anyagot, a laurinsavat tartalmazza, amely csak az anyatejben (és a kombuchateában – a szerk.) fordul elő. Ez kiváló vírus- és baktériumölő anyag, amely erősíti az immunrendszert. Mindezekkel együtt magas a rosttartalma, ami a vastagbél megfelelő működését segíti elő.

Tartalmaz magnéziumot, sok káliumot, cinket és vasat. Természetes E-vitamin-tartalma is fontos a szervezetnek.

A kókusznak alacsony a fehérjetartalma, viszont fehérjéjének a minősége igen jó, ezért segíti az emésztést, anélkül hogy megterhelné.

Kálium – a kókusz káliumban gazdag, ami az elektrolitok szabályozása szempontjából hasznos. A káliumhiány okozhat szívrohamot és izomösszeomlást is.

Magnézium – a kókusz magnéziumban gazdag, ami elősegíti a B- és C-vitamin és bizonyos fehérjék felszívódását. Hiánya izom- és szívproblémákat okozhat.

Az egészséges embereknek gyönyörű bőrük van

A rossz emésztés, a kiszáradás és az érzelmi ziláltság is okozhat bőrproblémákat. Általában a nők (de olykor férfiak is) rengeteget költenek kozmetikumokra, hogy javítsanak bőrük állapotán. Ezeknek a termékeknek a használata nem szünteti meg a valós problémát, sőt akár súlyosbíthatja is. A kókuszolaj segíti az emésztést és a szükséges tápanyag felszívódását, ami az egészséges bőr egyik feltétele. Támogatja a méregtelenítést és a mérgek kiürítését a szervezetből. A kókuszolaj antioxidáns, nagyszerű bőrpuhító és hidratáló. Az antioxidánsok a bőr UV-sugarak elleni védekezésében játszanak fontos szerepet. A bőrproblémák kezelésére fontos a kókuszolaj belső alkalmazása is.

Hajápolás

A haj szépsége az egészséges étrenden múlik. Mivel a haj fehérjéből épül fel, a húsból, halból, tojásból, sajtból és tejből álló, fehérjékben gazdag étrend nagyszerű a haj számára. A májból és élesztőből nyerhető értékes B-vitaminok, valamint a kalcium, kovaföld, vas, cink, fehérje és a telítetlen olajok szintén elengedhetetlenek. A haj egészséges fejlődéséhez szükséges ásványi anyagok: a réz és a vas húsból és zöld, leveles zöldségekből nyerhetőek. A jód, mely az átlagos étrendben általában csak kismértékben van jelen, a tenger gyümölcseiből fedezhető. A haj belülről való táplálásának nagyszerű módja a kókuszolaj rendszeres fogyasztása.

Érdekesség

A kókuszolaj közvetlenül a hónaljra kenve természetes dezodorként, illetve izzadásgátlóként használható. Sokak szerint ez főképp a kókuszolajban található közepes láncú zsírsavaknak köszönhető, amelyek megtámadják a verejték erős szagát okozó baktériumokat. Ez az anyag nem zárja el a pórusokat, és nem akadályozza meg a veríték természetes kiválasztódását.

(A cikket Harald W. Tietze: Fókuszban a kókusz című könyvéből idéztük.)