Holisztikus vérdiagnosztika

A hagyományos kínai orvoslás valóban holisztikus szemlélettel vizsgálta a vért, amelynek képzésében és mozgatásában minden szerv részt vett. Ráadásul a „kínai vér” (hszüe) nem csak az általunk ismert vörös folyadék volt az ő tanaik szerint, hanem magában hordozta az őt mozgató energiát, a csit is. A csi a vér uralkodója, mondja a Ling Su. A „kínai vér” is száraz és folyékony alkotórészekből áll, és a középső melegítőből (a csung csiaóból) kapja a csit és a nedveket. Vagyis a lép és a gyomor a táplálékokból alakítja ki elsődlegesen ezt az életfontos „száguldó szervet”. (Az ősi kínaiak már zseniálisan megérezték a vér oxigén- és tápanyagszállító funkcióját, mivel úgy tartották, hogy a csi és a hszüe szoros kölcsönhatásban állnak egymással, egymásba átalakulnak. Oxigén-szén-dioxid szállítás, tápanyagok, hormonok, enzimek stb. megfelelői.) A holisztikus véranalízis náluk úgy fogalmazódott meg, hogy „ha a vérben a jin és jang – vagyis a nedvek és az energia – kölcsönösen egyensúlyban tartják egymást, akkor az inak és csontok erősek, az ízületek mozgékonyak”.

A holisztikus kínai vérdiagnosztika négy fő betegségcsoportot különít el: vérhiány (hszüe hszü), vér pangás (hszüe jü), vérhőség (hszüe zsö), vérvesztés (csuhszüe).

Ezek a tünetképek teljesen másként magyarázzák az egyes jelenségek létrejöttét, és olyan testi-lelki-pszichés tüneteket rejtenek magukban, amelyek alapvetően különböznek az egyetemi orvoslás tanításaitól, s persze a terápia is más logikai irányvonalat követ. Ahhoz, hogy átérezzük a különbségeket, érdemes megtekintenünk az egyes tünetképek jellemző megnyilvánulásait.

A vér hiányának fő tünetei a következők: halvány vagy sárgás arcszín, sápadt ajkak, szédülés, csökkent látóképesség, álmatlanság, a kezek és lábak zsibbadása, általános testi gyengeség, fáradtság, rövidült légzés, világos nyelvtest, finom és gyors vagy erőtlen pulzus.

A vér pangása külső (pl. sérülés) vagy belső okok miatt jöhet létre, és fő tünetei a következők: duzzanatok szúró fájdalmakkal, amelyek éjszaka kifejezettebbek, a testtájék nyomásra kifejezetten érzékeny, a fájdalom gyakran egy pontra lokalizálódik, szürke vagy feketés arcszín, sötétlila ajkak, a nyelven ibolyaszínű pettyek. Száraz száj mellett a beteg nem kíván inni. Ha a vér pangása a test felszínes rétegeiben van, akkor zöldeskék foltokban jelenik meg, ha mélyebben, akkor sokszor tapintható terimék formájában. (A jóindulatú daganatok, ciszták például a kínai orvoslásban mind a vér tartós pangásának követei.)

A vérhőség úgy jön létre, hogy a hőség benyomul a vérbe és felforralja azt, vagy le is csökkenti annak mennyiségét, kiszárítva a folyékony alkotórész (hszüe je) egy részét. A főbb tünetek ilyenkor: nyugtalanság, álmatlanság, száraz száj mellett a szomjúság hiánya, forró test, gyors pulzus és sötétvörös nyelv. Ha a hőség túl nagy mennyiségben hatol a vérbe, akkor „mértéktelen mozgásba” (pi hszüe vang hszing) hozza azt, aminek orrvérzés, vérhányás, vérköpés, vérvizelés, nőknél idő előtti vagy túl erős menstruációs vérzés lehet a tünete.

A szervek lokalizációja a tárgylemezkén, helyes kenetkészítési technika alkalmazása esetén

A vérzések (csu-hszüe) oka lehet:

1. A már említett mértéktelen mozgás, amelyhez a hőséget úgy pszichés okok, mint kórokozók társíthatják,

2. A lépenergia gyengesége (pi csi hszü), amikor ez nem tudja többé ellenőrzése alatt tartani az érben a folyadékokat.

3. A vér pangása a test belsejében (jü hszüe nej csi), ami szintén energiahiány következtében alakul ki, valamint természetesen.

4. Külső sérülések (vaj sang), amikor is a véredények külső behatásra vesztik el tartalmukat.

Mindezeket a vázlatosan ismertetett tünetképeket az ügy pszichés-energetikai hátterével kapcsolatban nem csak akupunktúrával, masszázzsal, tornagyakorlatokkal, táplálkozási előírásokkal és gyógynövény-kombinációkkal segítették megoldani, hanem meditációkkal, illetve a testenergia növelésének és hathatós mozgatásának számos módszerével is.

A vér holisztikájának európai felfedezése

Az egyetemi orvoslás egyik legfontosabb diagnosztikus eszköze is köztudottan a vér mennyiségi és minőségi analízise. Az egyes sejttípusok számából, alakjából, viselkedéséből, valamint a plazma mennyiségéből, a benne található több száz anyag kimutatásából, a benne oldott oxigén, nitrogén, széndioxid mennyiségéből, az esetleg kívülről bekerült mérgek meghatározásából stb. számtalan betegségre, illetve azok kiváltó okaira lehet következtetni. Ezek azonban mind analitikus módszerek, ahol az energetika, a globális szemléletmód alig érvényesül.

Sokan hallottak már bizonyára arról, hogy egyes testrészeink az egész szervezetet részleteiben visszatükrözik. Ezen alapszik például az íriszdiagnosztika, az ECIWO-akupunktúra, a kínai lábdiagnosztika, a Gleditsch-féle fogdiagnosztika, a Yamamoto- akupunktúra (amely a fej egyes részein lelte meg az egyes szervek, meridiánok energetikai megfelelőit), illetve más mikrorendszerek is. A vérről azonban a legutóbbi évekig ezt a tulajdonságot senki nem feltételezte.

A németországi Wittenben Hannelore Auras Blank fedezte fel, hogy „a vörös száguldó szerv” valóban „minden élet hordozója”, vagyis a vérből olyan következtetéseket lehet levonni az egyes szervek működésére és a működési törvényszerűségekre vonatkozóan, amelyeket az eddigi gyakorlat nem talált, s amelyek rendkívüli módon gazdagíthatják a diagnosztikai palettát. Negyvenévi kutatás után részletesen feltárta, hogy a vér a már ismert tulajdonságain kívül olyan képességekkel is rendelkezik, hogy a testben lezajló általános és speciális szervi zavarokat bizonyos feltételek mellett leképezze. Ezek a feltételek egy különleges vizsgálati módszer, az ún. auraszkópia segítségével valósíthatók meg. Ennek a laboratóriumi technikának az a lényege, hogy tárgylemezre vérkenetet készítenek – az általánosnál lényegesen vastagabbat – és más festési eljárást is alkalmaznak. Ezt mikroszkóp alatt megtekintve kapják meg azt a holisztikus diagnosztikai képet, amely egyértelmű anatómiai és szövettani információkkal szolgál. Ennél a pontnál természetesen azt is meg kell említenünk, hogy azok a szervek közötti energetikai összefüggések, amelyek a kínai orvoslásban (is) jelen vannak, s amelyeket a modern orvoslás régen elfelejtett, itt is a figyelem középpontjába kerülnek. Hiszen ez a gondolkodásmód vezérfonalat ad ahhoz, hogy az egyes szervek működészavarainak a másikra kifejtett hatását pontosabban jelezni, megérteni és kezelni legyünk képesek. A speciális vérkenetek vizsgálatával a továbbiakban azt is megállapította, hogy a tárgylemezen a gerinc két oldalán lévő szervek azonos oldali mezőben adnak kóros képet.

A tárgylemezre tehát néhány csepp vért helyeznek, azt speciális módon elkenik és színezik. A speciális vérképből, a szín- és szerkezeti eltérések sokszínűségéből Hannelore több évtizedes tapasztalata szerint rendkívül megbízható információk nyerhetőek. Másrészről bizonyítottan nem artefaktumokról, vagyis mesterségesen létrehozott műtermékekről van szó, hanem a vér saját alkotóelemeinek megfelelő elrendeződéséről, formációiról. Mindez pontos és megbízható diagnosztikus eljárásnak bizonyult, mivel a „terhelt” állapotokat képszerűen adja vissza, és így felismerhetővé válnak a betegségek okai. A vér a megállapítások szerint belső törvényszerűségek szerint, egy – nyilvánvalóan energetikai – rendező elvnek megfelelően mutat rá a bajok helyére, a károsodott testtájakra és szervekre. A teljesen újszerű, holisztikus vérdiagnosztika tehát a tárgylemezen készített kenetben miniatürizált formában leképezi a testet. Ez a kép minden esetben reprodukálható és egyértelmű, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos hibás működés mindig azonos információkkal szolgál (lásd az ábrát).

A formák képződése mellett a szervek, funkciók kóros elváltozásainak felderítéséhez további fontos tényező az elszíneződések vizsgálata. Az elszíneződés mértéke, a színek teltsége, erőssége ugyanis a kezdeti, mindig azonos színezési eljárástól függ, s a tartalom, az információ mindig azonos színkompozíciót eredményez, mondjuk kalcium- vagy vashiány esetén.

Ezzel a holisztikus vérvizsgáló eljárással a következő lehetőségek nyílnak meg előttünk:

1. Leképezhetjük a megbetegedett szerveket, illetve szervrészleteket a maguk anatómiai formájában.

2. Leképezhetjük azokat a „szimbólumokat”, amelyek a szervek, szervrészletek szövettani metszeteinek felelnek meg.

3. Megjeleníthetők azok a tárgyak, hegek, amelyek a műtét következtében energetikai zavarmezőként szolgálnak.

4. Képileg megjeleníthetőek az allergiák, allergiás reakciók, az azokat kiváltó szervekkel – helyesebben azok gyengeségeivel – egyetemben.

5. Kép formájában olvashatók le a geopátiás károsítások és az elektroszmog behatásai az egyes szervekre, testtájakra.

A kutatások néhány eredménye

A négy évtizede zajló kutatások néhány igen izgalmas felfedezést hoztak, amelyeket a következőkben lehetne összefoglalni:

1. A két vese egymástól különböző funkciója.

2. A hasnyálmirigy döntő szerepe az allergiákban és a hiányállapotokban.

3. A környezeti ártalmak tisztázása.

4. Az egyes szervek kölcsönhatásaiban talált újdonságok.

5. A szervek aktivitásának periodikus kimutatása.

6. A gerincoszlop blokkjainak hatásai az egyes szervekre, illetve a nyirokrendszer periodikus hatása egyes szervezeti tevékenységekre és a vérsejtsüllyedésre.

Néhány, az eddigi orvosi tudásunkat átértelmező felfedezésre külön érdemes kitérnünk. Az egyik ilyen a vesék funkcióinak a különbsége. Miért is születünk két vesével, mikor talán egy is elég lenne? A két szerv nagyságra és látszatra egyformának tűnik. (Az igazság kedvéért természetesen szólni kell arról, hogy az ősi kínai orvoslásban a két vese funkcionális megkülönböztetése már megtörtént, de ott a vese energiaköre messze túlmutat a szerveken. Benedek István Mandragórájában olvashatunk ezért egy olyan szarkasztikus megjegyzésekkel kísért esetről, amikor egy kínai orvos európai páciensének azt nyilatkozta a vizsgálat után, hogy „a jobb veséje gyenge”. Akkor a részletes nyugati típusú urológiai kivizsgálás „természetesen” semmilyen kóros eltérést nem mutatott.) Az auraszkópiás vizsgálatok a következő tényekre derítettek fényt. A jobb vese normális vagy hibás működése szorosan összefügg a jobb oldali szervekével, elsősorban a máj- és epeműködéssel. Ennek következtében speciális funkciója a zsír- és fehérjeanyagok kiválasztása.

A bal vese mindenekelőtt a hasnyálmirigy, valamint a szív- és a vérkeringés mellett teszi le a voksát. Ő felelős a sók kiválasztásáért, a vérnyomás szabályozásáért és a szövetek víztartalmának meghatározásáért is.

A kutatások egyértelműen megállapították, hogy az egyik vese a másik funkcióját csak minimális mértékben képes átvenni, aminek következtében a szervezet nagyon komoly pluszterhelésnek lesz kitéve, ha az egyik vesét el kell távolítani, különösen, ha a beteg életvitelét és táplálkozását jelentősen nem változtatja meg.

Ugyancsak érdekes megállapítás történt a hasnyálmiriggyel kapcsolatosan, amelynek működését a máj-epe rendszerrel együtt tárgyalja az orvostudomány. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy az informatikai rendszerben a pancreas a bal oldalhoz kötődik és ennek következtében a bal vesére, a keringésre hat és a vérnyomás befolyásolásában vállal feladatot. Ez a vérkenetből történő értelmezés megfelel annak a gyakorlati megfigyelésnek, hogy a hasnyálmirigy – a számára nem megfelelő táplálék, gyulladás vagy daganat kiváltotta – fájdalmai a bal bordaív, vagy még inkább a bal lapocka alá sugároznak ki.

A nyirokrendszerrel kapcsolatban azt figyelték meg, hogy a rendszer túlterheltsége nem csak a nyirokmirigyekben okozott pangást és lassította az egész keringést, hanem ez volt előidézője a nem nyilvánvaló okkal történő súlygyarapodásnak is. A fokozott terhelés a nyirokkeringésre fokozottan érintett szervekben – elsősorban a vastagbélben, a kismedencei szervekben és az emlőben – vezetnek a salakanyagok felszaporodásához, ami elősegíti a daganatos betegségek kialakulását. Külön érdekes volt a megfigyelés, miszerint ezekben a nyirokpangásos állapotokban, amikor már gyulladás van jelen, a vérsejtsüllyedés a normális értékeken belül marad még, vagyis nem jelzi – az általános tanítással szemben – a kóros folyamat meglétét!

A környezet terheltsége szennyező anyagokkal a holisztika alaptörvényei szerint szintén kimutatható volt az auraszkópia segítségével. Az ivóvizek és a levegő szennyezettsége, a folyó vizek oxigénszegénysége a vörösvértestek minőségi mutatóiban jelentkezett és összefüggött az immunrendszer általános állapotával, az allergiás, asztmás betegségek arányával, súlyosságával.

A vér auratesztje

Az auraszkópia mellett – amely egy mikroszkópos vizsgálati eljárás – Auras Blank kifejlesztett egy olyan tesztet is, amely a festetlen vérkenetről ad információkat. A már megszáradt kenetről készült vérkonzisztencia-, illetve homogenitás-vizsgálatok sokfajta szervezetbéli hibás működést képesek felismerni, sőt differenciáldiagnózist is adni. Allergiás reakciók, nyirokpangás, gyomor-bél betegségek, veseproblémák, hormonális eltérések. Legnagyobb jelentősége azonban a komoly anyagcserezavarokat még nem mutató rákmegelőző vagy rákos állapotok felderítésében van a módszernek. A korai felfedezés – és az azzal összefüggő hatékonyabb kezelés – mellett azután a kezelések eredményességét is nyomon követhetjük a vér auratesztjével.

Összefoglalva el lehet mondani, hogy ezzel az egyszerű, a pácienst egyáltalán nem terhelő vizsgálattal felfedhetők a korai működésbeli rendellenességek, anyagcserezavarok, megállapíthatók a szervek zavarainak nem világos összefüggései, és nagy segítséget kaphatunk általa a rosszindulatú elfajulások nagyon korai felismeréséhez is.