Test és lélek elixírjei

Az ausztrálok sámánjai ősidők óta szokatlan gyógyító rituálékat hajtanak végre. Az ötödik kontinens őslakossága él a legszorosabb kapcsolatban a természettel és annak törvényeivel. A természethez fűződő szoros, szimbiotikus kapcsolat nélkül aligha lehetne életben maradni ezen a száraz, sok helyütt ellenséges földrészen. Ennek megfelelően tisztelik a természetet és törvényeit.

Tisztában vannak vele, hogyha a természet ellen vétenek, saját maguknak is ártanak. Ismerik zsákmány állataik szokásait, viselkedését, valamint a madara két, amelyeket nagy gonddal figyelnek. Ugyanígy az időjárás változásait, törvényeit is jól ismerik. Alázattal és tisztelettel viseltetnek a világ, környezetük iránt, magukat minden élet pusztán egy kis elemének tekintik.

Az őslakosok egészség alatt a saját magukhoz és a velük együtt élőkhöz fűződő harmóniát értik. Természetesen ugyanilyen fontos a környezetükhöz fűződő összhang. A külső és belső környezetnek tehát egyensúlyban, harmóniában kell lennie. A nyelvükben nincs szó a gyógyulásra, gyógyításra. Ha valaki beteg, azt „ismét boldoggá akarják tenni”.

A bennszülöttek világa a család, a klán és az azt körülvevő föld egységéből áll. A betegség oka mindig e három élettér valamelyikének zavara. Ha valaki irigy vagy valamely viszályt nem követi kibékülés, az nem csak az ellenséges felekre, hanem az egész mikrovilágra, a közösség szociális rendjére is negatívan hat. Az egyén szintjén ez láthatatlan lelki kárt okoz, ami csak később nyilvánul meg a test betegségében.

A test tehát olyasmit tesz láthatóvá, ami a közösségben láthatatlanul zajlik. Éppen ezért a gyógyítás folyamatába az egész közösséget bevonják. Az egyensúly újbóli megtalálásában a gyógyító varázsló, vagy más néven sámán segédkezik.

Hogyan nyerik az ausztrál virágesszenciákat?

Az érzelmi zavarok feloldását a sámánok a vadvirágok esszenciáival gyógyítják. Ez kétféleképpen lehetséges: a virágokat meg lehet enni, ilyenkor a páciens a virágban tárolt napenergiát és a növény tápértékét is hasznosítja.

A gyakoribb felhasználási  mód azonban, hogy a beteg kimegy hajnalban a virágok közé, és lenyalja róluk a harmatot, esetleg vizet öntenek a virágra, és a szirmokról lecsurgó vizet felfogják, majd megisszák. A sámánok ezeket a készítményeket „szeretetgyógyszereknek” (Love Remedies) nevezik, mert elsősorban az érzelmeket képesek befolyásolni. Erős katalizátorként működve segíthetnek megtalálni a lelki stabilitást és az életörömöt. Ezen keresztül pedig hihetetlen erővel aktiválhatók a test öngyógyító erői.

Különleges gyógyhatásaiknak köszönhetően az ausztrál virágesszenciák a modern világban és Európában is kedveltek, óriási igény van rájuk. Eddig a dr. Edward Bach által leírt módszerrel készültek a belőlük nyert cseppek: a virágokat lemetszették a növényről és vízbe tették. Ehhez Észak-Amerikában termesztett kultúrnövényeket használtak. Az újabb, ún. Stepanovs-féle módszerrel úgy „szüretelik” a kivonatot az eredeti, vadon termő növényekről, hogy ne okozzanak nekik sérülést, és ne gátolják őket növekedésükben. Az esszenciák begyűjtéséhez a virágra egy apró, igen könnyű edénykét akasztanak, amelyben 24 órán belül kis mennyiségű virágesszencia gyűlik össze. Ez az „őstinktúra” az egész növény teljes gyógyító potenciálját tartalmazza, a gyökerétől a törzsén keresztül a virágjáig.

Minden, az ausztrál növényekből nyert őstinktúrának saját rezgése van. Annak érdekében, hogy ez ne menjen tönkre, csak kiváló minőségű forrásvizet használnak hígításra. Európában 2004 óta ez az ún. „Lauretana”-víz. Neves radiesztéziás szakemberek kiváló minőségűnek tartják a Monte Rosa hegységben, 4600 m magasságban lévő Lauretana-forrásból származó vizet. A forrás Olaszország és Svájc határvidékén található. A gleccservíz a kőrétegen áthatolva a mélyben 30 km-t tesz meg, majd Graglia falucskában artézi kút formájában tör a felszínre. A palackozás csorgatással történik, nyomás nélkül, hogy ne roncsolják a víz különleges molekulaszerkezetét. Kutatások igazolták, hogy ez a víz különösen alkalmas bizonyos rezgések átvételére. A sámánoktól maradt ránk az esszenciák neve is: a „Love Remedies” sorozat főindikációs területei a félelmek, depresszió, a kiégettség érzete, az önbizalom hiány, stressz és nyugtalanság. Az esszenciák szedését követően a páciens emocionálisan kiegyensúlyozottabbá válik, életöröme visszatér.

A virágesszenciákat általában maga a páciens választja. Az intuitív választás a napi gyakorlatban bevált, különösen gyermekeknél. A virágesszenciák különlegesen szelíd gyógyszerek olyan gyermekek számára, akik nehéz életszakaszba léptek, amit nehezen tudnak feldolgozni. A gyermeki szervezetet erős ösztönös és intuitív erők vezérlik. Ezek az erők a gyermek potenciáljának, személyiségének kifejlődését irányítják. Ezzel szemben állnak a külvilág, a társadalom és a szülők elvárásai, normái. Az első lelki zavarok valósággal beleégnek a tudatalattiba. A szülőkkel kapcsolatos konfliktusokat is fel kell dolgozni.

Mindez ahhoz vezet, hogy a gyermeknek egyre nehezebb a dolga, hogy természetes személyiségét kifejlessze. Az intuitív módon kiválasztott esszencia finom csatornákat nyithat meg, amelyeket a lelki traumák, feszültségek blokkoltak, elzártak. A gyermek ismét bizakodással tekint előre, telve energiákkal, és a benne rejtőzködő képességek végre kibontakozhatnak.

Újabban az esszenciák vitális és auraspray formájában is kaphatók. Ezek általában 5 esszencia keverékét tartalmazzák, amelyek kölcsönösen kiegészítik egymást. Közvetlenül a fejre vagy a bőrre permetezik őket. A munkahelyi vagy otthoni energiák javítására is alkalmasak. A rendelőkben a páciensek individuálisan kiválasztott esszenciájukhoz általában egy spray-t is kapnak kiegészítésképpen.

Az ausz­trál gyó­gyí­tó sá­má­nok 10 üze­ne­te

•     Érez­zé­tek tal­pa­tok alatt nőni a fü­vet, lábuj­jaitok­kal csó­kol­já­tok meg a föl­det.
•     Tisz­tel­jé­tek a ter­mé­sze­tet, és tart­sa­tok ve­le kap­cso­la­tot. Hasz­nál­já­tok erőit, en­ged­jé­tek, hogy meg­aján­dé­koz­zon ben­ne­te­ket ener­giái­val.
•     Véd­jé­tek Föld anyán­kat, és ne okoz­za­tok ben­ne kárt.
•     Ke­res­sé­tek he­lye­te­ket a ter­mé­szet­ben, ke­res­sé­tek kü­lön­le­ges ere­jı he­lye­it, hogy azok se­gít­sé­gé­vel meg­gyó­gyul­ja­tok.
•     Tisz­tel­jé­tek ősie­te­ket, ugya­nis ők vé­del­mez­nek és irá­nyí­ta­nak ben­ne­te­ket lát­ha­tat­lan mó­don. Se­gí­te­nek nek­tek, ha en­ge­di­tek.
•     Min­den gon­do­la­to­tok ener­gia – po­zi­tív vagy ne­ga­tív ener­gia. Ezek­től függ, hogy mi tör­té­nik ve­le­tek.
•     Hasz­nál­já­tok ér­zé­se­i­tek és ér­zel­me­i­tek ener­giáit tu­da­to­san, hogy éle­te­te­ket úgy irá­nyít­sá­tok, aho­gyan azt szí­ve­tek súg­ja.
•     Fi­gyel­je­tek a pil­la­nat­ra, és élvez­zé­tek, ugya­nis ez min­de­ne­tek, amit va­ló­ban bir­to­kol­tok.
•     Le­gye­tek a töb­bi­ek ja­vá­ra és ál­lan­dó­an hall­gas­sa­tok szí­ve­tek hang­já­ra, és kö­ves­sé­tek.
•     Al­kal­maz­za­tok sá­má­nisz­ti­kus tech­ni­ká­kat a tisz­tu­lás­ra, hogy meg­sza­ba­dul­ja­tok a ré­gi­től és új dol­gok ke­let­kez­hes­se­nek, és meg­ta­lál­has­sá­tok va­ló­di kül­de­té­se­te­ket.

A szépséges Krubi szelleme virágban

A vi­rá­gesszen­ci­ák gyógy­ha­tá­sai­ról száj­ha­gyo­mány út­ján ter­je­dő mon­dák szü­let­tek. A „war­atah” vi­rág­ról szó­ló tör­té­net szép pél­dá­ja e ha­gyo­mány­nak. Ez a vi­rág se­gít le­győz­ni a bá­na­tot és a két­ség­be­esést, és vissza­nyer­ni a re­ményt és a bi­zal­mat. A vi­rág ren­ge­teg ön­gyil­kos­je­löl­tet tar­tott vissza tet­té­től.

„Ré­ges-ré­gen élt egy me­sés szép­sé­gı asszony, akit Kru­bi­nak hív­tak. Könnyı volt fe­lis­mer­ni kü­lö­nös ru­há­já­ról, ame­lyet egy wal­laby vö­rö­ses szí­nı bőré­ből ké­szí­tett. A ru­hát a gang-gang ka­ka­du vö­rös tar­ajá­val dí­szí­tet­te. Kru­bi sze­rel­mes volt egy fia­ta­lem­ber­be sa­ját tör­zsé­ből, és nap-nap után a kör­nyék leg­ma­ga­sabb pont­ján áll­va vár­ta őt visz­sza a va­dá­szat­ból. A fia­ta­lem­ber, lak­he­lyük­höz kö­ze­led­ve, el­sőként az asszony láng­vö­rös ru­há­ját pil­lan­tot­ta meg.

Egy na­pon a törzs fér­fi tag­jai há­bo­rú­ba in­dul­tak, Kru­bi szí­vét pe­dig el­töl­töt­te a fé­le­lem és a bá­nat. Min­dennap ki­állt a ma­gas szi­kla te­te­jé­re és kém­lel­te a lát­ha­tárt, vissza­vár­va ked­ve­sét. Na­pok múl­tak el, mi­re a fér­fi­ak vissza­tér­tek, de Kru­bi ked­ve­se nem volt kö­zöt­tük. A lány hét na­pig a szi­klán ma­radt, és re­mény­ke­dett, hogy sze­rel­me még­is vissza­tér. Köz­ben foly­ton csak sírt, könnyei pe­dig kis pa­tak­ként gyıl­tek össze a ho­mok­kőben.

A könnyei nyo­mán nö­vé­nyek ser­ken­tek ki a ta­laj­ból, ilyen a Bo­ro­ni­ea Eri­os­te­mon és a Bush Fuch­sia. Hét nap el­tel­té­vel Kru­bi elin­dult a csa­ta­tér­re, de nem ta­lál­ta ked­ve­se nyo­mát, ezért vissza­tért a ho­mok­kő ­szi­klá­ra és bá­na­tá­ban le­ve­tet­te ma­gát a mély­be.

Ami­kor meg­halt, szel­le­me a ho­mok­kő egy re­pe­dé­sén át­ha­ladt, ahol más­nap a leg­szebb ausz­t­rál nö­vény ser­kent ki, a benn­szü­löt­tek nyel­vén war­atah. A nö­vény le­ve­lei ugya­no­lyan fo­ga­zot­tak és pöttyö­sek, mint Kru­bi sze­re­tőjé­nek lánd­zsá­ja. A vi­rá­ga ugya­no­lyan vö­rös, mint Kru­bi ru­há­ja.