Magnézium, az elhanyagolt ásvány

Zöldvér lúgosító programunk „karmestere” a magnézium, mely több mint 300 enzim munkájához szükséges. Az „energiakészítésben” is nélkülözhetetlen, ezért szervezetünk működésében fontos szerepet játszik.

A legfőbb lúgosító

A fiatalságunkat megőrző étrend különösen fontos részei a zöldségek, azok közül is a zöld növények. Ezek a zöldségek nem csak alacsony GI (glikémiás index)-tartalmúak, hanem tele vannak klorofillal. A táblázatban a magnéziumban gazdag ételeket tüntettük fel. Érdemes megfigyelni, hogy bár az olajos magvak tartalmazzák a legtöbb magnéziumot, egyben a legmagasabb kalóriát is olajtartalmuk miatt, ezért fogyasztásuk csak mértékkel ajánlott.

Mivel a magnézium mással nem helyettesíthető és szervezetünk sem tudja előállítani, ezért figyelmet kell fordítanunk a megfelelő mennyiségű ásványi anyag bevitelére.

Szervezetünk hiányos vitamin- és ásványianyag-készletét ételből nem tudjuk visszapótolni. Ahhoz óriási mennyiségű táplálékot kellene elfogyasztanunk, például több kiló répát vagy egy vagonnyi spenótot. Ezért segítségünkre lehetnek a táplálékkiegészítők, amelyek koncentrált formában tartalmazzák a szükséges anyagokat.

A hiány okai

Az okok között említhetjük a helytelen táplálkozást, a különböző élvezeti cikkek (cigaretta, alkohol, kávé, drogok) mértéktelen fogyasztását, valamint a diéták, fogyókúrák következménye is lehet magnéziumhiány.

Köztudottan nagyon sok cukrot fogyasztunk, és köztudott az is, hogy a cukorfogyasztók a cukor feldolgozásához a szervezetben nagyobb mennyiségben használnak fel krómot, mangánt, kobaltot, rezet, cinket és magnéziumot.

Jakab István, „az egészségbe fektető”

Bizonyos élethelyzetekben, életkorokban nagyobb mennyiségű magnézium bevitelére lehet szükség, ilyen a várandósság, a szoptatás, a növekedés, az intenzív sport, a klimax, az időskor vagy a krónikus stressz.

Hogyan vesztünk el annyi magnéziumot?

A vízhajtó gyógyszerek mellett az alkohol, a koffein is vízhajtó hatású, ezek mind növelik a magnézium kiürülését a szervezetből. A vizeleten keresztül történő túlzott mértékű magnéziumvesztés az egyik legfőbb oka a cukorbetegek magnéziumhiányának. Bizonyos gyógyszerek (gyomorsavgátlók), valamint bélrendszeri betegségek is (pl. gluténérzékenység) megakadályozzák a magnézium felszívódását a bélben.

Számos vizsgálat igazolja, hogy a tartós erőkifejtés a szérum-magnéziumszint csökkenéséhez vezet. A fokozott fizikai aktivitás a következő hatások révén csökkenti a szérumban meghatározható magnéziumértékeket: izzadás miatti veszteség, illetve a magnéziumionok nagy része a szérumból a sejtekbe kerül.

Az érzelmi és fizikai stressz is növeli a magnézium ürülését a szervezetből. Minél hajszoltabb életmódot folytatunk, annál több kortizolt termel a mellékvese. Tehát a krónikus stressz és kortizolszint a zsírraktározáson kívül magnéziumvesztéshez is vezet.

Magnéziumhiány léphet fel hányással, hasmenéssel járó betegségeket követően.

Ha a termőföld csekély magnéziumszintjét, az ivóvíz alacsony ásványianyag-tartalmát, valamint az életmódból adódó megnövekedett magnéziumvesztést vesszük alapul, nem csoda, hogy annyi a magnéziumhiányos ember. A magnéziumhiány nőknél magasabb százalékban fordul elő, és az életkorral nő az alacsony magnéziumszint előfordulásának rizikója.

A magnéziumhiány tünetei lehetnek a szédülés, lehangoltság, koncentrációs zavar, bágyadtság, idegesség, félelem, fejfájás, légszomj, élénk reflexek, de magas vérnyomás, szívritmuszavarok, izomgörcsök, izomgyengeség, zsibbadás és érzészavar is kísérheti.

Magnéziumszükséglet

A felnőtt emberi szervezet 20-25 g magnéziumot tartalmaz, ami, mint említettük, 300 enzim munkájához szükséges. A magnézium a szervezetben három helyen fordul elő. Hozzávetőleg 65 százaléka a csontokban, 34 százaléka az izmokban és 1 százaléka a vérben (plazma) és a sejtek közötti folyadékban található meg.

A legnagyobb magnéziumraktár a csontokban rejlik, ahonnan szükség esetén azokhoz a szövetekhez szállítódik, ahol a magnéziumszint lecsökkent. A sejt belsejében a magnézium a mitokondriumban koncentrálódik, ami az „energiakészítés” központja.

Egy érdekes felmérés szerint az amerikai lakosság fele magnéziumhiányos, azonban ilyen adatot a magyarországi betegekre vonatkozóan nem találtunk. Az ajánlott napi bevitel felnőtt férfiaknál 400 mg, nők esetében 320 mg. Nagyon hiányos állapotban lehetséges magasabb dózissal kezdeni: 2 hétig 2×400 mg naponta, délután és este.

Figyelem! A terhes és szoptatós kismamák magnéziumszükséglete 1000-1200 mg naponta!  Érdemes a magnéziumot nyugalmi állapotban bevenni, legjobb időszak erre a vacsora. Ideges és stresszes állapotban a magnézium nem szívódik fel.

A legjobban oldódó és felszívódó magnézium a magnézium-citrát, de a kötőanyag tömegarányát figyelembe véve a magnézium-oxid tartalmazza a legnagyobb hányadot. Ennek felszívódása éhgyomorra nem túlzottan hatékony, ugyanakkor étkezések után fogyasztva azt tapasztalták, hogy megfelelő a beépülési mutatója. Egyre népszerűbb a magnézium-oxid-C-vitamin kombinációjú rágótabletta. A C-vitamin elősegíti a magnézium-oxidból a magnézium beépülését. Vizes közegben a C-vitamin magnézium-oxiddal szerves kötésű magnézium-aszkorbátot hoz létre.

A kalcium-magnézium 1-1 aránya az aranykort hozza el számunkra

Egy, az USA-ban nemrég tartott kongresszuson a magnézium élettani hatásaival foglalkoztak. Dr. J. R. Marier, a National Research Council Canada munkatársa hangsúlyozta, hogy a magnéziumnak sokkal nagyobb az emberi szervezetre gyakorolt jelentősége, mint ahogyan az orvosok eddig hitték. Vizsgálataik szerint ugyanis a magnézium növelte a vérnyomáscsökkentő szerek hatását, védelmet nyújtott a szívizom-megbetegedések ellen, védte a terhes anyákat különböző károsodásokkal szemben, kivédte a stressz káros hatásait, növelte a sportolók vagy fizikai dolgozók izomteljesítményét és az eseteknek mintegy 70 százalékában tartósan megszüntette a migrénes rohamokat.

Dr. B. M. Altura, a New York State University élettanprofesszora magyarázattal szolgált arra is, hogy mi lehet a magnézium e jótékony hatásainak alapja. Szervezetünk valamennyi energiatermelő folyamatához magnéziumra van szükség, továbbá a magnézium közel 300 enzimet aktivál. Ha ezek aktiválása csökken, különböző anyagcserezavarok és ezekből származó betegségek alakulnak ki. Vizsgálatai szerint a magnézium elősegíti a csontok regenerálódását, a növekedést, a sejtosztódást. Magnézium hiányában sem az izmok, sem az idegek nem működnek normálisan.

Mindezek ismeretében különösen meghökkentőnek tartja Altura professzor, hogy a modern élelmiszeripar annyira csökkenti a mindennapos táplálékok magnéziumtartalmát, hogy az átlag amerikai polgár napi szükségletének csupán háromnegyed részét kapja meg. Ez azért van, mert őrléskor a fehérlisztből, a hántolt rizsből és előállításakor a vajból is a magnézium jelentős része elvész. Az ételkészítés során az átlag amerikai 70-161 mg magnéziumot veszít, ugyanakkor egyre több cukrot, zsírt fogyaszt, aminek a lebontásához ugyancsak magnéziumra lenne szüksége.

A Helsinki Egyetem egyik orvosa, dr. H. Kaippanen szerint az iparilag fejlett országok életrendjében a régebbi kielégítő magnéziumtartalom kétharmaddal csökkent. Remélik, hogy a következő években a magnéziumhiány felismerése és a hiány megszüntetése a gyógyítás sok területén szinte „csodát fog művelni”. Így például a migrénes betegek mintegy 60-70 százaléka napi 100-200 mg magnézium hatására meg fog szabadulni panaszaitól.

A változás kora után a nőknél szinte szükségszerűen jelentkező csontritkulás magnézium hatására csökkenni fog. Ezenkívül a szívinfarktus gyakorisága és a szívbetegeknél alkalmazott digitális készítmények hatására jelentkező mérgezési tünetek is csökkenni fognak.

(A fenti sorokat a Lúgosítás a kor-talanság útja című könyvünkből idéztük, ahol a magnézium külön fejezetet kapott prof. dr. Török Szilveszter és dr. Fajcsák Zsuzsanna tollából.)

A stresszellenes ásványi anyag

Dr. Selye János, a McGill Egyetem híres magyar származású professzora kutatásainak köszönhetően a tudományos világ felfigyelt a stressz fontosságára. Meghatározása szerint a stressz az élő szervezet nem-specifikus válasza bármilyen természetű megterhelésre. A stresszt előidéző tényezők az ún. stresszorok, ilyenek például a szokatlan erőfeszítés, a koncentrált figyelem, a fájdalom, a betegség, a kudarc, az öröm, a sikerélmény. A stressz lehet negatív (distressz), de valami pozitív dolog is, sőt a tudós úgy fogalmazott: „a stressz az élet sója”. Akár jó, akár rossz hatásról van szó, a stresszor mindkét esetben ugyanazokat az élettani változásokat hozza létre: aktiválódik a szimpatikus idegrendszer, a szívműködés és a légzés felgyorsul, a vérnyomás- és a vércukorszint megemelkedik, az egyénileg változó egyéb válaszreakció ezeken kívül lehet szájszárazság, fulladás-, gombócérzés, hasmenés, gyakoribb vizelési inger, remegés, verejtékezés. A túl erős vagy ismétlődő stressz betegségeket is okozhat, károsíthatja az immunrendszer és a központi idegrendszer működését is. A magnéziumot a stresszellenes ásványi anyagnak nevezte. Kísérleti állatait meg tudta védeni különböző nagy stresszhatásoktól azáltal, hogy magnéziumot adott nekik. E védő hatású elem nélkül az állatok általában szívkárosodásban pusztultak el. Kontrollált körülmények között végrehajtott kísérletekben kimutatta, hogy patkányokban a kalciumlerakódásokat, a vesekövek és epekövek képződését magnézium adásával meg lehetett akadályozni.

A magnézium létfontosságú egészségünk megőrzésében és annak visszaszerzésében. Éppen ezért gondoltuk azt, hogy egy magnézium-oxid C-vitaminnal összetételű, olcsó készítményt biztosítunk a magyar fogyasztók számára.