Megjelent a magazin májusi száma! Ízelítő a tartalomból
A WHO nyugtalanító tervei
Beate Bahner német ügyvédnő a koronavírus járvány kezdetétől fogva megkérdőjelezte a hivatalos narratívát. Szerinte Európában most is olyan jogszabályokon dolgoznak, amelyek hasonló helyzetben diktatúrához hasonló viszonyokat vezetnének be.
A német Robert Koch Intézet által készített jegyzőkönyv sokak szemét nyitotta fel – még akkor is, ha a tömegtájékoztatás a mai napig igyekszik agyonhallgatni az ott olvasható adatokat. Bahner asszony sok olyan embert véd, akit az akkori intézkedések megszegésé miatt idéztek bíróság elé. Azonban az ügyvédnő szerint a legtöbb bíróság a mai napig a hivatalos Covid-narratívához tartja magát. Még 2024-ben is született maszk ügyben ítélet, védencét egy állítólag hamis maszkigazolás miatt ítélték el.
Természetesen a bíróság elé terjesztette a Robert Koch Intézet állásfoglalását az ügyben (a Robert Koch Intézet a Németországban nem létező tudományos akadémia megfelelője), de ebben az esetben sajnos nem járt sikerrel. Pedig az egyik per kapcsán találkozott olyan bíróval, aki – az amúgy is nagyon enyhe javasolt büntetés ügyében – egy katonát, aki hamisított oltási igazolást használt, az államügyész beleegyezésével felmentett a vád alól, és beszüntette az ellene zajló eljárást. A per beszüntetése kapcsán a perköltség megfizetésétől is eltekintettek, ami szenzációszámba megy. A hamisított oltási igazolást egyébként – tartományonként eltérő súlyossággal – egész Németországban büntetik, például, Baden-Württembergben akár több mint 90 napi elzárással, és ez büntetett előéletet jelent.
IBS és szivárgó bélszindróma
Cikkünk előző része a gyomorirritációval, tehát főleg a has felső részében jelentkező panaszokkal foglalkozott. Ebben a részben a bélrendszer irritációját, az IBS-t és a szivárgó bél szindrómát vesszük alaposabban szemügyre.
Az IBS (irritábilis bél szindróma) diagnózisát minden egyéb, szervi bélbetegség kizárása után lehet felállítani. Ez általában magában foglalja a gyomor és a vastagbél tükrözését is. A jelenleg érvényes protokoll szerint az orvos és a páciens által is egyértelműen a bélrendszerhez köthető, három hónapnál hosszabb ideje tartó hasi panaszok esetén – ha minden egyéb betegség lehetőségét vizsgálatokkal kizárták – lehet meghozni az IBS diagnózisát. A legjellegzetesebb tünetek közé sorolható a széklet megváltozása (székrekedés, hasmenés vagy e kettő váltakozása), továbbá, a panaszok összefüggésbe hozhatók az étkezéssel is. Az étkezés kihagyása, pl. böjtölés hatására a panaszok enyhülnek, esetleg megszűnnek.
Mikrobiom és Körbler-módszer
Napjainkra az orvostudomány minden ága egyetért abban, hogy az egészség kulcsa a mikrobiom egészségében rejlik; az akadémiai orvoslás csakúgy, mint az ősi távol-keleti, indiai, vagy bármely földrész ősi gyógyítói hagyománya, valamint a mai alternatív iskolák. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a számítógépes találatok kiemelkedően magas száma, amikor a probiotikum szóra rákeresünk.
Az ősi bölcsek is tudták, hogy a bélrendszerünk egészsége a szervezetünk egészségének kulcsa. Hippokratész tanítása szerint „a halál a bélben lakozik”, és már tudjuk, hogy az egészség is! A Sárga Császár belső könyve, a Huang Ti nej-csing szerint: „Az orvoslás szempontjából gyógyíthatatlan betegségeket csak a táplálkozással lehet meggyógyítani.”
A régi kultúrák táplálkozási szokásaiban mindenütt jelen van a fermentált ételek fogyasztása. Távol-Keleten a zöldségfélék sóval erjesztett, fermentált változata olyan gazdag, hogy mindenki megtalálja az ízlésére valót. Majdhogynem ahány zöldségféle, annyi fajta fermentált fogás. Ezek biztosítják, hogy az öt alapíz (édes, sós, savanyú, keserű, erős) minden étkezésünkben meglegyen, természetesen az évszakoknak megfelelő hangsúllyal. A távol-keleten az alapélelmiszer, a fehérjeforrás is fermentált. Ez a szójabab, más néven mizó, amely az egészségünk fenntartásához szükséges minden aminosavat tartalmaz. Hosszan érlelt változatát télen, a röviden érleltet pedig nyáron ajánlott fogyasztani. Európában a savanyúkáposzta, a kovászos uborka, bizonyos fermentált tejtermékek és a kovászos kenyér ismert a leginkább. Bár minden földrajzi régiónak megvan a jellegzetes fermentált étele, mégis ez a fajta étel csak alkalmanként kerül az asztalra, és nem minden étkezés részeként, mint ahogy azt a távol-keleti hagyományos étkezésekben láthatjuk.
ADHD: nem csak gyermekbetegség!
A figyelemzavarral járó hiperaktivitást (nemzetközi rövidítése ADHD; Attention Deficit Hyperactivity Disorder) sokáig gyermekbetegségnek tartották. Az utóbbi években változott a kórkép megítélése, mára szakmai körökben általánosan elfogadott tény, hogy az ADHD-t nem mindenki növi ki felnőttkorára. A jellegzetes viselkedészavar az érintettek egész életére hatással van. Az érintett felnőttek jellegzetes, főbb tünetei a koncentrációzavar, az erős benső nyugtalanság érzete, illetve az életvitel, az egész élet megszervezése során jelentkező problémák, és ennek következtében a rossz gazdálkodás az idővel.
Gyermekkorban általában az impulzív viselkedés és a hiperaktivitás a jellemző, míg felnőttek esetében más típusú tünetek lépnek előtérbe. A felnőtt pácienseknek a legnagyobb gondot a hétköznapok, a teendők megszervezése jelenti. Nem tudják rangsorolni feladataikat, ezért mindegyiket egyformán fontosnak és halaszthatatlannak tartják. A következmény frusztráció, elkeseredés, önértékelési zavarok, bosszankodás. Persze ezek a negatív érzelmek tovább fokozzák a fejükben amúgy is uralkodó gondolati káoszt, ami még inkább megnehezíti az életüket és a fontos döntések meghozatalát. Ahelyett, hogy egy – elsőbbséget élvező – feladat elvégzésébe vágnának bele, csalódottan visszavonulnak, valamilyen pótcselekvéssel igyekeznek elterelni gondolataikat, pl. számítógépes játékokat játszanak vagy tévét néznek. Érzelmi téren is vannak problémáik, az ADHD-ban szenvedő felnőttek az átlagosnál sokkal intenzívebben élik meg érzelmeiket, és sokuknak nehezére esik kontrollálni impulzusaikat. Így erős érzelmi reakciókat és gyakori hangulatingadozást produkálnak, ami számos konfliktus forrása.
Túlérzékenység: áldás vagy átok?
Amikor minden mélyen érint minket, és mint egy ház nélküli csiga, vagy héj nélküli tojás éljük az életünket, akkor az a túlérzékenység tipikus jele. Ám ami egyfelől a túlterheltség és az elszigeteltség forrását jelentheti, egyben magas szintű érzékenységről, figyelemről és kreativitásról is árulkodik. A túlérzékenység manapság igen gyakori jelenség.
Míg bizonyos ingerek sokakat hidegen hagynak, mások erőteljes vegetatív és érzelmi reakciókkal válaszolnak rá. Míg egyeseknél erőteljes intenzitás szükséges ahhoz, hogy valamit észrevegyenek, mások már az apró nüanszokat és részleteket is figyelmesen felfedezik. A túlérzékenység nem betegség, hanem személyiségjegy. Az érintettek intenzívebben és szenzitívebben veszik észre az ingereket. Egyfelől egy lehetővé teszi számukra, hogy mélyebben élvezzék, átéljék, felfogják a dolgokat, és együttérzőbben reagáljanak. Másfelől viszont, főként a társadalom szociális lármájában, gyorsan túlságosan erős ingerelárasztottsághoz és visszahúzódáshoz vezethet. A feladat az, hogy az érzékelésnek ezt a különleges formáját tiszteletben tartsuk, és beillesszük a mindennapokba.
Regionális szuperélelmiszerek: Spárga
Amikor elérkeznek az első, igazán kellemes tavaszi, koranyári napok, nem kell sokat várni, hogy örülhessünk a spárgának. A spárgát, amit a zöldségek királyának is tartanak, már az ókori Egyiptomban is ismerték, és főként a fáraónak, illetve az udvar előkelő tagjainak szolgálták fel. Az ókori rómaiak is nagyra tartották ezt a különleges zöldségfélét, ugyanis nem csak finom, de egészségünk szempontjából is rendkívül értékes. Hippokratész, a görög orvos, felfigyelt a spárga gyógyító hatására, és főként a húgyhólyag betegségeinek kezelésére ajánlotta. A neves német késő-középkori orvos, Jacob Theodorus Tabernaemontanus, az általa kiadott füves könyvben részletesen taglalja a spárga pozitív élettani hatásait. Ebben az időben, tehát a tizenhatodik század közepe táján még főképp gyógynövényként termesztették. A spárga a képzőművészeket is megihlette, pl. Edouard Manet, egyik csendéletében szerepel egy spárgaköteg. Manapság inkább csemegeként tekintünk a spárgára, ami mit sem von le egészségünkre gyakorolt pozitív hatásaiból, ezért úgynevezett szuperélelmiszer.
A cikkek folytatása a magazin májusi számában olvashatók!
Fotó: Adobe Stock
