Élőflórás joghurtok

Bélrendszerünkben több mint 400 különféle baktériumfaj nyüzsög, közülük minél több a hasznos faj, annál ellenállóbb az immunrendszerünk. Olyan fajokról van szó, amelyek tejsavat képesek előállítani, így csökkentve a káros csírák számát. E hasznos élőlények között tartjuk számon az ún. probiotikus baktériumokat, többnyire a Lactobacillusokat és a bifidobaktériumokat. A probiotikus baktériumok enyhítik a hasmenést és a gyermekkori allergiát.

A tejsavanyításhoz általában használt baktériumokkal ellentétben a probiotikus csírák az emberi bélflórából származnak. Ezek olyan előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyeket már nevükben is hordoznak (pro = -nak, -nek, valamiért; bios = élet). Legtöbbjük kiállja a gyomorsav és az epesavak támadását, így élve jutnak el az emésztőtraktus alsóbb részeibe – a normális joghurtbaktériumok közül ez kevésnek sikerül. A hasznos kultúrák betelepítik a nyálkahártyát, majd ott immunstimuláns hatást fejtenek ki. Mivel az említett mikrobák nem képesek állandóan megtelepedni a bélnyálkahártyán, aki szeretne részesedni áldásos biológiai hatásukban, annak mindennap fogyasztania kell a probiotikus joghurtokat.

Az immunstimuláns hatásért többféle csíra felelős, azt egyelőre nem tudjuk, hány ilyen faj létezik, ráadásul az egészségre gyakorolt hatás fajtánként eltérő, tehát mindegyik faj más-más pozitív tulajdonsággal bír. A szakértők napi legalább 100 millió baktériumot ajánlanak, ezt kkeben (kolóniaképző egység) adják meg; hogy ezt elérjük, egy gramm joghurtnak legalább egymillió kke-t kell tartalmaznia. Sajnos a legtöbb gyártó ezt a mennyiséget nem tünteti fel a csomagoláson.

A fogyasztóvédelmi vizsgálatok sem szolgálnak kellő információval. Egy termékben a probiotikus törzsek kimutatása nagyon körülményes és főképp költséges laboratóriumi eljárás, amelynek során minden vizsgált törzsnél más mérési eljárást kell alkalmazni.

A tudományos vizsgálatok bizonyították, hogy a probiotikumok valóban képesek bizonyos betegségeket megelőzni, illetve ezek tüneteit enyhíteni. Azonban a fogyasztó ezzel az információval nem sokra megy, hiszen az élelmiszerboltokban kapható termékekben a legkülönfélébb baktériumtörzsek találhatók – és ami az egyik baktériumfajra igaz, az sajnos messze nem igaz egy másikra. Ráadásul az egyes vizsgálatok sem egyformán hitelesek. Ideje hát áttekinteni a tudomány jelenlegi álláspontját két, nálunk is kapható termék esetében (lásd a táblázatot).

Más kevésbé gyakran előforduló baktériumtörzsekről bebizonyították továbbá, hogy erősítik a nem specifikus immunrendszert, amenynyiben emelik a természetes ölő-, T-helper, illetve egyéb sejtek számát, erősítik a specifikus immunrendszert (pl. a polio kórokozójával szemben), egyes gyulladásos bélbetegségek panaszait pedig képesek enyhíteni.

A baktériumoknak gyakran további áldásos hatásokat is tulajdonítanak. Egyes megfigyelések arra utalnak, hogy a probiotikumok meggyorsítják a bélpasszázst, tehát enyhítik a székrekedést, erősítik a csontokat, befolyásolják a száj baktériumflóráját, és talán segítenek megelőzni a fogszuvasodást, képesek meggátolni a női húgyutak és nemi szervek fertőzéseit.

Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy az eddigi kutatások nem igazolták azokat az állításokat, miszerint a probiotikumok képesek megelőzni a rákot, csökkentik a koleszterinszintet vagy felnőtteknél enyhítik a fertőző hasmenést.

Végre íztelen!

Sajnos ami egészséges, nem mindig finom is. A probiotikumok tejsavat vagy ecetsavat termelnek, ennek megfelelő az ízük is, s ez bizony nem passzol a cukorkákhoz, a csokoládéhoz.

Eddig a hasznos baktériumokat csak olyan élelmiszerekhez tudták adagolni, amelyek ízéhez illettek, például a savanyított tejtermékekhez. Nos, ez hamarosan megváltozhat. A Bonni Egyetem munkatársainak ugyanis sikerült olyan módon „becsomagolni” a mikrobákat, hogy nem érezzük savanykás ízüket. Az új eljárás kifejlesztése öt év kutatómunkájába került, a neve mikrokapszulázás.

A probiotikus baktériumokat protein- és poliszacharid-rostokkal vonják be, méghozzá olyan szilárdan, hogy ez biztosítsa a kellő védelmet, de a baktériumok képesek legyenek kiszabadulni a burokból, amikor szükség van rájuk. Ennek hatására javul az ízük, de aktív formában érkeznek meg a bélcsatornába. A bonni szakemberek által kifejlesztett eljárással biztosítható, hogy hűtés nélkül is tartósan tárolhatók, és többféle élelmiszerhez keverhetők.