Gyermekkori és fiatalkori alvászavarok
A gyermekkori és fiatalkori alvászavarok valódi okát sok esetben lehetetlen kideríteni, ezért néha még a szakemberek is hajlamosak egyéni esetekként magyarázni a jelenséget. Sokszor a gyermeki szervezet fejlődési, érési sajátosságaival indokolják az alvászavart. Az alvászavarok sokféleképpen jelentkezhetnek: álmatlanság, fokozott aluszékonyság, az alvás-ébrenlét ritmus zavarai, illetve az alvást megzavaró folyamatok, történések formájában. Az alvászavarok bizonyos formái az életkortól és az idegrendszer fejlettségi fokától függenek.
Ezek az éjszakai jelenségek a legtöbb esetben enyhe mértékűek és a gyermek idővel „kinövi” őket. Tény, a gyermeki idegrendszernek is meg kell tanulnia a nappalok és éjszakák ritmusának váltakozásait. Emellett azonban számos modern társadalmi jelenség is fontos szerepet játszhat a gyermekeknél fellépő alvászavarok kialakulásában.
Alvászavar oka gyakran a túlzott számítógéphasználat
A számítógép és az internet használata ülő életmódra készteti a gyerekeket is, akik emiatt fizikailag egyszerűen nem fáradnak ki. Az alvást megzavaró jelenségeket előidézhetik rossz szokások, ill. nem megfelelő alváshigiéné is. Ráadásul minden gyermeknek eltérő az alvásigénye. A felnőttekhez hasonlóan a gyerekek között is vannak pacsirták és fülemülék.
Ha a gyermek egy hónapon túl hetente legalább három alkalommal a normálisnál rövidebb ideig alszik, ún. inszomniával állunk szemben. Ez főként kisgyermekkorban fordul elő. Ennek hatására a gyermek nappal fáradt, levert, ingerlékeny, félénken viselkedik, és nem képes figyelmét kellő mértékben összpontosítani. Kísérheti fejfájás is.
A fokozott alvásigény orvosi neve hiperszomnia, és leginkább serdülőkorban fordul elő. Jellemző tünete az erős nappali fáradtság, amely nem magyarázható alváshiánnyal. A nappali álmosságot okozhatja alvás közben fellépő, rövid ideig tartó, de gyakran ismétlődő légzéskimaradás, ún. alvási apnoé is, amely a gyermekek kb. 2%-át érinti. A kiváltó ok ebben az esetben orrpolip vagy duzzadt garatmandula.
A nappal-éjszaka ritmust érintő zavarokat cirkadián zavarnak is nevezik. Ez a probléma jellemzően szintén a serdülőkorúaknál fordul elő. Jellegzetessége, hogy a normálishoz képest időben eltolódik az alvás-ébrenlét ritmusa. Az érintett sokáig aktív és éber marad éjszaka, majd másnap reggel fáradt és kimerült. Kialakulásához nagymértékben hozzájárulnak a fiatalok tv-nézési és internetezési szokásai.
A figyelemzavaros hiperaktivitásban szenvedő gyermekek alvásritmusa szintén eltér a normálistól, ami főképp azzal magyarázható, hogy tobozmirigyük késleltetve kezdi termelni az alvást kiváltó melatonin nevű hormont. A cirkadián ritmus zavara átmenetileg a csecsemőkor és a kisgyermekkor határán is felléphet, amikor elmarad a délelőtti alvás, és minden azt követő alvás időben eltolódik.
Az alvajárást többnyire kinövik
Az alvás közben jelentkező anomáliák orvosi neve paraszomnia. Ez a kisgyermekkor, illetve az iskoláskor jellegzetes kórképe. Idesorolható az alvajárás, valamint a rémálmok rendszeres ismétlődése.
Az alvajárás (szomnambulizmus) négyéves kor körül jelentkezik. Némiképp leegyszerűsítve az éjszakai alvás első harmadában fellépő mély alvás fázisát követő ébredés zavaráról van szó. A gyerekek felülnek az ágyban vagy nyitott szemmel járkálnak, és ilyenkor nagyon nehéz őket felébreszteni. A legnagyobb veszély ebben az állapotban valamilyen baleset vagy sérülés elszenvedése. Az érintett gyerekek túlnyomó többsége szerencsére serdülőkorban kinövi az alvajárást. A klinikai vizsgálatok szerint az alvajárásra való hajlam genetikailag kódolt, azaz örökletes.
Fotó: Adobe Stock
