Vérszegénység tünetei és kezelése

Mi­vel a tü­ne­tek hosszú időn át vagy meg sem je­len­nek, vagy csak eny­he for­má­ban mu­tat­koz­nak meg, rá­adá­sul sok más be­teg­ség tü­ne­te­i­vel azo­no­sak le­het­nek, a vér­sze­gény­sé­get nem min­dig is­me­rik fel kez­de­ti sza­ka­szá­ban. Ter­mé­sze­te­sen az or­vos dol­ga, hogy a vér­kép alap­ján fe­lál­lít­sa a vérszegénység di­ag­nó­zi­sát, ezért ha ilyen gya­núnk van, fel­tét­le­nül for­dul­junk or­vos­hoz.

­Továb­bi tü­ne­tek: gyen­ge­ség, fá­radt­ság, szé­dü­lés, za­vart­ság, a száj és a nyelv ér­zé­keny­sé­ge, se­be­se­dé­se és vér­zé­keny­sé­ge. Szem­be­tű­nő, hogy a be­teg­nek sá­padt, vér­te­len az ínye, a szem­hé­ja és a kö­rö­má­gyai. Elő­for­dul­hat he­ves szív­do­bo­gás, lég­szomj, zsib­ba­dás és bi­zser­gés a láb­ban és a láb­fej­ben, hány­in­ger és has­me­nés is.

A ke­ze­lés is at­tól függ, mi okoz­za a vér­sze­gény­sé­get. A leggya­ko­ribb a vas­hi­ány, amely­nek kö­vet­kez­té­ben ki­me­rül­nek a szer­ve­zet vas­tar­ta­lé­kai, csök­ken a vér he­mog­lo­bin­szint­je. Vas­hi­á­nyos vér­sze­gény­ség mind­két nem­nél ki­ala­kul­hat, fő­leg idült vér­zés­sel já­ró be­teg­sé­gek­ben (pél­dá­ul fe­kély, vas­tag­bél­po­lip, ara­nyér, gyo­mor- vagy bél­rák). Egyes gyógy­sze­rek, el­ső­sor­ban asz­pi­rin vagy más nem sztero­id gyul­la­dás­csök­ken­tő sze­dé­se­kor ugyan­csak ki­ala­kul­hat vas­hi­á­nyos vér­sze­gény­ség­hez ve­ze­tő bél­rend­sze­ri vér­zés. Vé­gül az is elő­for­dul­hat, hogy a vér­sze­gény­sé­get a táp­lá­lék­ban ta­lál­ha­tó ke­vés vas okoz­za – ez el­ső­sor­ban ve­ge­tá­riá­nu­sok­nál, va­la­mint ter­hes és szop­ta­tó anyák­nál gya­ko­ri. Min­dent egy­be­vet­ve: a vas­hi­á­nyos vérszegénység nők­nél sok­kal gya­ko­ribb, le­gin­kább erős ha­vi vér­zés ese­tén lép fel a men­stru­á­ló nők­nél.

Rit­kább, hogy a vér­sze­gény­sé­get a B12-vi­ta­min vagy a fol­sav hi­á­nya okoz­za. Az előb­bi eset­ben vé­szes vér­sze­gény­ség­ről be­szé­lünk. A fol­sav­hi­ány pe­dig el­ső­sor­ban al­ko­ho­lis­ták­nál és táp­lá­lék­fel­szí­vó­dá­si za­va­rok­ban szen­ve­dők­nél for­dul elő. Mind a B12-vi­ta­min, mind a fol­sav elen­ged­he­tet­len a vö­rö­svér­tes­tek kép­ző­dé­sé­hez. Ha a B12-vi­ta­min a gyo­mor­nyál­ka­hár­tyá­ról nem tud fel­szí­vód­ni, az a vé­szes vér­sze­gény­ség egyik oka.

Helyes életmód vérszegénység esetén

Klasszi­kus re­cept a vas­hi­á­nyos vér­sze­gény­ség le­küz­dé­sé­re olyan al­má­nak a fo­gyasz­tá­sa, amely­be elő­ző es­te éj­sza­ká­ra be­le­szú­runk 5-6 meg­tisz­tí­tott, nagy­mé­re­tű szö­get. Ha­té­ko­nyabb, mert ét­vágy­ja­ví­tó ha­tá­sú az al­ma­kú­ra ak­kor, ha a gyü­möl­csöt min­den reg­gel éh­gyo­mor­ra fo­gyaszt­juk el. Egy-két hó­na­pon át kezdhet­jük ez­zel a na­pot.

Elő­nyö­sen hat vérszegénység esetén a ke­se­rű, ét­vágy­ger­jesz­tő táp­lá­lék, va­la­mint a kö­vet­ke­ző – vas­ban, B12-vi­ta­min­ban, il­let­ve fol­sav­ban gaz­dag – ét­elek fo­gyasz­tá­sa: ká­posz­ta (fő­leg a sa­va­nyú ká­posz­ta), sár­ga­ré­pa, cé­kla, zel­ler, ka­ra­lá­bé, hagy­ma­fé­lék, ví­zi­tor­ma, re­tek, al­ma, áfo­nya, eper, sző­lő, szá­raz­bab, szó­ja­bab, mo­gyo­ró, bú­za­csí­ra, dió, méz és to­jás.

Kü­lön ki­eme­len­dő a máj, fő­ként a bor­jú­máj, amely bő­sé­ge­sen tar­tal­maz va­sat és B12-vi­ta­mint – olyan for­má­ban, hogy ké­pes könnyen hasz­no­sul­ni a szer­ve­zet­ben, fő­leg nyer­sen.

Ér­de­mes ar­ra is ügyel­ni, hogy vas­hi­á­nyos vér­sze­gény­ség­ben mel­lőz­zük az oxál­sa­vat tar­tal­ma­zó ét­ele­ket, vagy ke­ve­set fo­gyas­szunk be­lő­lük, mert za­var­ják a vas fel­szí­vó­dá­sát. Ilye­nek: spe­nót, spár­ga, man­du­la, cso­ko­lá­dé.

Gyógy­bo­rok

Ré­gi né­pi gyógy­mód: vö­rös­bor­ba tegyünk elő­ző­leg ala­po­san meg­mo­sott vassze­get vagy vas­re­sze­lé­ket. Öt li­ter bor­hoz egy ma­rék­nyi szük­sé­ges. Egy hét el­tel­té­vel jól szűr­jük meg, és min­den ét­ke­zés után fo­gyas­szunk be­lő­le egy po­hár­ká­val. A bor­ban – akár­csak a ko­ráb­ban em­lí­tett al­ma ese­té­ben – ta­lál­ha­tó szer­ves sa­vak re­du­kál­ják a há­rom ve­gyér­té­kű va­sat a fel­szív­ha­tó két ve­gy­ér­ték­űvé.

A hagy­ma­bor­szi­rup ugyan­csak jó ha­tá­sú. Vág­junk apró­ra 40 dkg hagy­mát, ke­ver­jük össze 10 dkg méz­zel és fél li­ter vö­rös- vagy fe­hér­bor­ral. Fed­jük le, hagy­juk áll­ni egy na­pig, köz­ben időn­ként ráz­zuk össze. Szű­rés után üveg­be tölt­ve tart­suk hű­tő­szek­rény­ben. Min­den­nap 3 evő­ka­nál­lal fo­gyas­szunk be­lő­le. Az el­ső kú­ra 3 hé­tig tart. Két hét szü­net után is­mé­tel­jük meg.

Gyógy­nö­vé­nyek áldásos szerepe

Va­la­mennyi gyógy­nö­vény­ke­ve­rék­ben ki­tün­te­tett he­lyet fog­lal el vas­tar­tal­ma és erő­sí­tő ha­tá­sa miatt a csa­lán­le­vél.

Azo­nos arány­ban ke­ver­jünk össze csa­lán­le­ve­let, kál­mos­gyö­ke­ret, mál­na­le­ve­let, kö­kény­vi­rá­got és gyer­me­k­lánc­fű­gyö­ke­ret (len­gyel Fo–No ke­ve­rék). A má­sik re­cept: csa­lán­le­vél (50 g), cic­ka­fark­fű (50 g), üröm­fű (50 g), ezer­jó­fű (50 g), bo­ró­ka­bo­gyó (50 g), bors­men­ta­le­vél (30 g). Az utób­bi E. May­er ke­ve­ré­ke­ként is­mert.

Egy ma­gyar te­are­cept: csa­lán­le­vél (300 g) és szem­vi­dí­tó­fű (50 g) ke­ve­ré­ké­ből egy evő­ka­nál­nyit for­ráz­zunk le 2 dl víz­zel, 15 per­ces ázás után szűr­jük le, és na­pon­ta két­szer igyunk 2-2 dl-t. A kú­ra más­fél-két hó­na­pig tart. Elő­nyös, ha a be­teg a tea mel­lett di­ót és sár­ga­ré­pát is fo­gyaszt. (Dr. Nagy Gé­za)

Ré­gó­ta is­mert vö­rö­svér­test­kép­ző és im­mun­rend­szer-erő­sí­tő szer a bí­bor kas­vi­rág (Echi­na­cea), ame­lyet nap­ja­ink­ban in­kább al­ko­ho­los tink­tú­ra for­má­já­ban szok­tak fo­gyasz­ta­ni. Ma már lé­te­zik en­nek olyan vál­to­za­ta is, amely al­ko­holt nem tar­tal­maz, így gyer­me­kek is szed­he­tik. Ho­me­o­pá­ti­ás szer­ként szin­tén kap­ha­tó.

Erő­sí­tő ha­tá­sú a min­den­na­pos roz­ma­ring­für­dő. Erős­re ké­szí­tett roz­ma­ring­te­át önt­sünk a für­dő­vi­zünk­be, és ma­rad­junk ben­ne le­ga­lább ne­gye­dó­rát.

Il­ló­o­la­jok

Aro­ma­lám­pá­ban pá­ro­log­tat­va vagy a für­dő­víz­be csep­pent­ve hasz­no­sak le­het­nek a kö­vet­ke­ző il­ló­­-ola­jok: an­gyal­fű, ci­trom, ci­trom­fű, ka­kukk­fű, ka­mil­la, roz­ma­ring, va­ní­lia.

Re­fle­xo­ló­gia is hatásos

Ke­ze­len­dő zó­nák: ve­se, mel­lé­kve­se, húgy­ve­ze­ték, húgy­hó­lyag, máj, tü­dő, lép.

A ve­se­zó­na, mi­vel pá­ros szerv­ről van szó, mind­két lábon meg­ta­lál­ha­tó. A ve­se re­f­lex­zó­ná­ja a talp kö­ze­pé­től in­dul, a húgy­ve­ze­ték zó­ná­ján ke­resz­tül ha­lad a bel­ső bo­ka irá­nyá­ba, a húgy­hó­lyag­zó­na fe­lé, és eb­ben az irány­ban kell masszí­roz­ni is.

A mel­lé­kve­se zó­ná­ja mind­két lábon köz­vet­le­nül a ve­se­zó­na fe­lett, de mé­lyeb­ben ta­lál­ha­tó.

A máj­zó­nát csak a jobb lábon ke­zel­het­jük. A tal­pon a pár­nás rész alatt, a ne­gye­dik és ötö­dik láb­kö­zép­csont te­rü­le­tén hú­zó­dik, a har­ma­dik és a ne­gye­dik ujj vo­na­lá­tól ol­dal­i­rány­ban, a talp kül­ső szé­léig tart. Csak fi­no­man masszí­roz­hat­juk!

A tü­dő re­flex­zó­ná­ja mind­két lábon, a lábuj­jak alat­ti pár­nás ré­szen és a láb­fe­jen van. Aján­lott egy­szer­re masszí­roz­ni a láb­fe­jet és a tal­pat.

A lép re­flex­zó­ná­ja a bal tal­pon, a ve­se­zó­ná­val szin­te egy ma­gas­ság­ban, a ne­gye­dik ujj vo­na­lá­ban he­lyez­ke­dik el.

Táp­lá­lék­ki­egé­szítők, amelyek elengedhetetlenek vérszegénység esetén

A kül­föl­di sza­kiro­da­lom el­ső­sor­ban a nyers máj­ki­vo­na­tot ajánl­ja, Ma­gyar­or­szá­gon azon­ban ez ke­vés­sé is­mert és al­kal­ma­zott mód­szer. Pe­dig a máj­ki­vo­nat min­den olyan anya­got tar­tal­maz, amely szük­sé­ges a vö­rö­svér­tes­tek ter­me­lő­dé­sé­hez. Bi­zo­nyá­ra vissza­tar­tó erő az is, hogy so­kan fél­nek a bi­zony­ta­lan ere­de­tű ké­szít­mé­nyek­től, a szi­va­csos agy­ve­lő­gyul­la­dás ví­ru­sá­tól tart­va.

Vas­hi­á­nyos vér­sze­gény­ség­ben a leg­fon­to­sabb a meg­fe­le­lő mennyi­sé­gű és mi­nő­sé­gű vas be­vi­te­le. Saj­nos a gyógy­szer­tá­ri ké­szít­mé­nyek egy ré­sze emész­tő­rend­sze­ri za­va­ro­kat okoz, mert szer­vet­len kö­tés­ben tar­tal­maz­za a va­sat. Jobb, ha kor­szerű, szer­ves kö­té­sű vas­ki­egé­szítőt sze­dünk, amely­ben a vas ci­trát-, szuk­ci­nát- vagy fu­ma­rát­kö­tés­ben ta­lál­ha­tó meg.

A vas fel­szí­vó­dá­sát elő­se­gí­ti a C-vi­ta­min, ezért aki­nek vas­tar­tal­mú táp­lá­lék­ki­egé­szítő­re van szük­sé­ge, az fel­tét­le­nül szed­jen mel­lé C-vi­ta­mint is. A C-vi­ta­min ak­kor is hasz­nos, ha a vér­sze­gény­sé­get B12-vi­ta­min vagy fol­sav hi­á­nya okoz­za, mert C-vi­ta­min je­len­lé­té­ben ezek az anya­gok job­ban hasz­no­sul­nak a szer­ve­zet­ben. A vas fel­szí­vó­dá­sá­hoz réz­re is szük­ség van.

A B12-vi­ta­mint Ma­gyar­or­szá­gon mind­má­ig el­ső­sor­ban in­jek­ció for­má­já­ban, or­vo­si ja­vas­lat­ra ada­gol­ják, de jó tud­ni, hogy ku­ta­tá­si ered­mé­nyek sze­rint a meg­fe­le­lő mennyi­sé­gű, szá­jon át be­vett B12-vi­ta­min – még fol­sav hi­á­nyá­ban is – a kel­lő szin­tre eme­li a vér B12-vi­ta­min-tar­tal­mát, ha­csak nem vé­szes vér­sze­gény­ség­ről van szó.

Foto: Adobe Stock