Magas vérnyomás: a néma veszély

Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a mért vérnyomás értéke meghaladja a 140/90 mmHg (higanymilliméter) értéket. A betegség alattomosan kezdődik, ugyanis az enyhe nyomásemelkedés 140–160/90–100 mmHg értékig általában nem érezhető, ellenkezőleg, az érintettek élénkebbnek, vitálisabbnak, frissebbnek érzik magukat.

A betegség csak előrehaladottabb stádiumban okoz reggel, ébredés után fejfájást, arcpírt, szédülést, esetleg terhelésre jelentkező légszomjat. A hosszú tünetmentes fázis ténye miatt sokan elhanyagolják vérnyomásuk rendszeres ellenőriztetését, az embereknek általában fogalmuk sincs arról, mennyi a vérnyomásuk. Mire az orvos megállapítja a betegséget, az érintettek többségénél már kialakultak a szövődmények: az érrendszer és a szervek, a szív, a vesék és a szemfenék károsodásai.

Az okokról

A magas vérnyomásban szenvedők 5 százalékánál a betegség valamilyen szervi okra (pl. hormonális okokra, a veseartéria szűkületére) vezethető vissza, és általában a kiváltó ok megszüntetésével gyógyítható. A ˝maradék” 95 százaléknál azonban ún. „esszenciális hipertónia” áll fenn, aminek kialakulásában részben öröklés és/vagy az életvitel játssza a főszerepet. Utóbbin belül a táplálkozási szokások, a testmozgás hiánya, az élvezeti szerek fogyasztása, pszichoszociális tényezők (stressz vagy környezeti terhelés) állnak első helyen. Egy nagy amerikai klinikai kísérletben (2. nurses health study, 2009) 84 ezer kísérleti személy (nők) vett részt.

A kutatók megállapították, hogy négy magas vérnyomásos személy közül háromnál kimutatható volt a jellemző kockázati tényezők közül legalább egy: túlsúly, mozgáshiány, egészségtelen táplálkozás, rendszeres alkoholfogyasztás, fájdalomcsillapítók szedése. Az egyedi életvitel változtatása, optimalizálása nehéz és körülményes. Az ember általában a kényelmesebb utat választja. Első pillantásra sokkal kellemesebb vérnyomáscsökkentő tablettákat szedni, mint gyökeresen megváltoztatni étkezésünket, és naponta fél órát gyalogolni.

Az anamnézis felvétele során a beteg általában sok okot sorol fel a betegség lehetséges előidézőjeként, de a legkézenfekvőbb tényezőkről, mint a túlsúlyról, a rendszeres alkoholfogyasztásról, az évek óta fennálló mozgáshiányos életmódról általában megfeledkezik. Pedig éppen az egészséges életmód következetes figyelmen kívül hagyásával magyarázható a civilizációs betegségek robbanásszerű terjedése. Igaz, hogy a gyógyszerszedés nem minden esetben kerülhető el, de a vezető kardiológusok elképzelhetőnek tartják, hogy a betegség első stádiumában pusztán az életvitel megváltoztatásával normalizálható lenne a vérnyomás. Aki pedig a betegség valamely előrehaladottabb stádiumában szenved, az egészségesebb életvitel révén csökkenthetné gyógyszeradagját és az azzal járó mellékhatásokat.

A hipertónia stádiumbeosztása:

A leghatásosabb módszer a túlsúly csökkentése

A hipertónia kialakulásában a legnagyobb szerepet a túlsúly (25-nél magasabb BMI-érték), illetve az elhízás játssza. Az említett amerikai felmérésben ez a tényező állt a mért esetek 40 százalékának hátterében. A hipertóniások 50 százaléka túlsúlyos, és ez a tendencia sajnos emelkedni látszik. Testsúlyunk és vérnyomásunk alakulása szorosan összefügg, és már az enyhe, kb. 5 kg-os fogyás hatására is 3–10 mmHg értékkel csökkenhet a vérnyomás. 10 kg-os súlycsökkenéssel 5–20 mmHg vérnyomáscsökkenést érhetünk el.

Az egészséges étrend sok zöldséget (kb. 50 dkg), két db gyümölcsöt, hidegen sajtolt, nagy biológiai értékű növényi olajat (len-, repce- és olívaolaj), héjában sült/főtt burgonyát, fűszernövényeket, sózatlan mogyorót vagy inkább diót, kevés sovány húst, halat tartalmaz. A telített állati zsírokat tartalmazó élelmiszerek, például a felvágottak, kolbászfélék, a vaj, valamint az édességek, sütemények, torták stb. csak ritkán és kis mennyiségben ajánlhatók. Az általában magasnak mondható sófogyasztás (10-12 g NaCl/nap) hatására szintén emelkedik vérnyomásunk.

A konyhasó rejtett formában főként a kenyérben, a klasszikus kenyérfeltétekben (kolbász, szalámi, felvágottak), sajtban, sonkában és a készételekben, a sós ropogtatni valókban (csipsz, sós pálcika stb.) található. Ügyelni kell továbbá a kellő mennyiségű kálium bevitelére is (zöldségek/gyümölcsök).

A konyhasófogyasztás széles körű csökkentése csak egészségpolitikai intézkedések révén érhető el. Ez azt jelentené például, hogy a gyártókat köteleznék, hogy termékeiken jól olvashatóan tüntessék fel a termékek sótartalmát, a nagy konyhák és közületi étkezdék számára meghatároznák a megengedhető legnagyobb sómennyiséget, és a magas sótartalmú készételeket, ropogtatni valókat adókkal sújtanák. Fontos továbbá, hogy ételeink minél kevesebb cukrot és kalóriát tartalmazzanak.

Fennálló túlsúly esetén ajánlatos a beteget rendszeresen étrendi, táplálkozási tanácsokkal ellátni (dietetikus), ezzel a pácienst folyamatosan támogatni lehetne az optimális terápiás cél elérésében. A testsúlycsökkentés kezdeti stádiumában megfontolandó a gyógyító böjt, amely megadja a kezdő lendületet, és az elért sikerek, a fogyás, valamint a vérnyomás csökkenése kellő motivációt jelenthetnek. Az étrend tartós megváltoztatása mellett jótékony hatású heti egy-két alkalommal a sószegény napok (pl. rizsdiéta) tartása. A hibiszkuszteának és a fokhagymának is vérnyomáscsökkentő, illetve arterioszklerózis elleni hatást tulajdonítanak.

Testmozgás: minden mozgással eltöltött óra hasznos

A táplálkozás mellett a mérsékelt fizikai terhelés is központi helyet foglal el az életstílus optimalizálásában. Sajnos az ember hajlamos a renyheségre, ha nem feltétlenül kell mozognia, akkor igyekszik elkerülni azt, és inkább a paszszív szabadidős tevékenységeknek hódol. A cél, hogy a testmozgás a hétköznapok szerves részévé váljon. A mozgás sokkal fontosabb és természetesebb tevékenység, mint a tévénézés, az
internetezés vagy az újságolvasás. Ideálisnak mondható heti 5-ször 30 perces mérsékelt testmozgás, ami lehet gyors gyaloglás, kocogás, kerékpározás, úszás, tánc vagy valamilyen „kardio” edzőgépen végzett testedzés.

A magasabb energiaszükséglettel egyúttal könnyebben megy a fogyás is: minden mozgással töltött óra alatt 250–500 kcal-val több kalóriát fogyasztunk. Heti egy sporttal töltött óra hatására évente 2-2,5 kg-ot veszíthetünk testsúlyunkból. Aki már régebben nem sportolt, annak ajánljuk, hogy mielőtt hozzálátna, vesse alá magát (sport)orvosi vizsgálatnak.Az alkohol növeli a vérnyomást, ezért mérsékelni kell fogyasztását. Akinél megállapít ották a hipertóniát, annak heti egy-két alkalommal legfeljebb 20 g alkoholt (2 dl bor, vagy 4 dl sör) szabad meginnia.

A tartós stressz szintén felviszi a vérnyomást, és általában véve is negatív hatású. A hétköznapok okos, megtervezett időbeosztása, valamint tudatos lazítás (jóga, autogén tréning, légzésgyakorlatok, progresszív izomrelaxáció stb.) révén csökkenthetjük a ránk nehezedő terhelést és az abból származó stressz hatásait. Egyes gyógyszerek, például a nonszteroid gyulladáscsökkentők (diklofenák, voltaren, ibuprofen hatóanyagok) vagy fogamzásgátlók is megemelik a vérnyomást, ezért minden esetben felül kell vizsgálni ezek adásának szükségességét, valamint – ha lehetséges – valamilyen alternatív terápiát kell keresni. Ha a fenti, nem gyógyszeres jellegű terápia hatására meghatározott időn (3-6 hónap) belül nem csökken a vérnyomás a kívánatos 140/90 mmHg érték alá, valamilyen természetes gyógymód vagy vérnyomáscsökkentő gyógyszer adása szükséges.

Mit kínál a természetgyógyászat?

A galagonya (Crataegus oxyacantha) készítményei, valamint a fehér fagyöngyből előállított készítmények kiváló növényi alternatívái lehetnek a gyógyszeres kezelésnek. Étrendi kiegészítésképp magnézium (naponta 300 mg), omega-3 zsírsavak (napi 1 evőkanálnyi lenmagolaj vagy halolaj – hering, lazac, tonhal, makréla) és D-vitamin (1000–2000 N. E./nap) szedése ajánlott. A fitoterápiás vagy homeopátiás orvosságok a magas vérnyomás kezelésére önmagukban gyakran nem bizonyulnak elegendőnek. Egyes páciensek jól reagálnak a homeopátiás alkati kezelésre, amelyet mindig tapasztalt homeopata szakemberre kell bízni.

A klasszikus kivezető eljárások, mint a véres köpöly vagy a vérlebocsátás (érvágás) megfelelő alkat (piknius, tömzsi testalkat, vöröses arc) szintén hatásos terápiás opció. A rendszeres szaunázás – de a hideg fürdő, illetve más, erős lehűléssel járó eljárás mellőzésével – szintén vérnyomáscsökkentő hatású. Azonban a nagyon magas (180/100 mmHg felett) vagy az erősen ingadozó vérnyomás esetén a szaunázás kifejezetten ellenjavallt. A hivatalos orvosi kezelés megkezdése előtt az orvosi praxisban történő alkalmi méréseket a beteg által rendszeres otthoni mérésekkel (legalább 2 héten át) vagy 24 órás vérnyomásméréssel kell megerősíteni. Ez alól a jelentősen kiugró (180/100 mmHg feletti) értékek észlelése jelent kivételt.

Az orvos általában azt is ellenőrzi, hogy a páciensnél nem áll-e fenn valamilyen alapbetegség, amelynek szövődményeként alakult ki a hipertónia, illetve, hogy nem alakult-e ki valamilyen érrendszeri vagy egyéb szervi elváltozás. Az orvos praxisában gyakran lát ún. fehérköpeny- hipertóniás eseteket (az izgalom hatására kialakuló, kezelést nem igénylő magas vérnyomás), olykor gyógyítható, más alapbetegség szövődményeként kialakuló, illetve „valódi”, azaz esszenciális hipertóniát. Tartós gyógyszeres kezelés mellett rendszeres időközönként (12-18 havonta) ajánlatos 24 órás vérnyomásméréssel ellenőrizni a kezelés hatásosságát.

Ha a hipertóniát gyógyszeresen kezelik, a kezelés célja a tenzió 140/90 mmHg érték alá csökkentése, bár megjegyzendő, hogy a kezelés elején nem cél a vérnyomás hirtelen zuhanása, mert az a betegnél rossz közérzetet, szédülést, gyengeséget, fáradtságot idézhet elő. Sokkal helyesebb, ha a gyógyszeradagot fokozatosan, 2-3 heti ciklusonként növeljük a végleges dózisra. Ezzel megelőzhető, hogy a páciens a kezelés elején jelentkező, átmeneti kellemetlenségek miatt abbahagyja a gyógyszer szedését és végül kezeletlenül maradjon.

Az életvitel pozitív hatásai

Az adatok jól mutatják: Minden egyes életmódváltozás hatásos, egymással
kombinálva pedig igen hatékonyan képesek gyógyítani a magas vérnyomást!

Félelem a mellékhatásoktól vagy a betegségtől?

A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek lehetséges mellékhatásai kedvelt témája a várótermi beszélgetéseknek. Természetesen, mint minden gyógyszeres kezelésnél, itt is előfordulhatnak mellékhatások, amelyek más gyógyszerre történő áttérést tehetnek szükségessé. Másfelől mérlegelni kell a betegség sokkal súlyosabb lehetséges következményeit: a szívinfarktust, az agyvérzést, a veseelégtelenséget.

Fontos tudni, hogy a gyógyszermellékhatások kialakulásának valószínűsége, illetve ezek súlyossága a beszedett dózis nagyságával egyenes arányban nő, így a kombinált, több hatóanyagot tartalmazó készítmények az egyes alkotóelemeket alacsony dózisban tartalmazzák, ezért ezeknél igen csekély a mellékhatások kialakulásának veszélye. A hipertónia kezelésében a terápia sikere – 140/90 mmHg alatti érték – a döntő. A vérnyomás rendszeres mérése elengedhetetlen kritérium, mivel az egyéni tünetek észlelése a tapasztalatok szerint nem megbízható megoldás. A hipertónia terápiája (mindenekelőtt az életmód változtatása) nem csak a súlyos szövődményektől jelent védelmet, egyúttal garantálja a jobb életminőséget is.

Foto: Shutterstock