A böjt lélek- és élettani hatásai

Bármilyen meglepő, de az ember evolúciós fejlődése során a böjt jelentette a mindennapi életet. A bőség, a jólét, az aranykor korában mi ezt el sem tudjuk már képzelni. Gyűjtögető, vadász őseink sokszor szélsőséges időjárási körülmények között napokig nagy távolságokat megtéve kutattak élelem után.
Hónapokig barlangjaikba húzódva, a téli álomhoz hasonló állapotban várták a növények tavaszi rügyfakadását. Ilyenkor a gyökerek, kérgek, magok, szárított, érlelt (fermentált) állati zsír, bőr, hús jelentette a túlélést, az időszakos és évszakos éhezések, a természetes mértéktartáson alapuló beosztás volt ennek záloga. Szikár inasság, barlangrajzokon megelevenedő rituális vadászat imaként szállt az égbe az élelemért folytatott küzdelem hősi primitív eposzaként.

A böjt egyik eszköze a világ jobb megértésének

A világvallások, nagy történelmi kultúráink megőrizték, és az Istennel való harmonikus kapcsolat részévé tették a böjtöt. A hinduizmusban, a buddhizmusban az elme fegyelmezése első alappilléreként szerepel. A kínai, ájurvédikus medicinában az öngyógyító folyamatok beindításának alaptétele, a gyógyulás záloga. Sok nagy vallásalapító hangsúlyozta a böjt fontosságát, amely egyik eszköze a világ jobb megértésének, érzékenyebbé tesz Isten teremtményeivel és embertársainkkal szemben, erősíti az érzékeket. Azt tanították, hogy segítségével közelebb kerülhetünk Istenhez, mivel nemcsak a test, hanem a lélek és a szellem is megtisztul.

Jézus a küldetésére hosszú böjttel készült fel. Buddha, Mohamed, Zarathustra, Konfuciusz, Mahávíra szintén böjtölt. Mózes 40 napi teljes böjt után kapta kézhez a Tízparancsolatot. Az újplatonikusok azt tartották, hogy a böjt istenhez teszi hasonlóvá az embert, és elvezet az istennel való bizalmas viszonyra. A böjt által arra törekedtek, hogy megszabadítsák a lelket az érzékiség béklyóitól, s ez által elérjék a megtisztulást, az istenihez való hasonulást és a vele való egyesülést. A Biblia tanítása szerint a böjtölés erőteljessé teszi az imádságot. Teli gyomorral önelégült jelleget ölthet az imádság. Istennek „üres edényekre” van szüksége – nem pedig olyanokra, akik már annyira elteltek önmaguktól, hogy Ő már nem tudja a saját lényét kiárasztani rajtuk keresztül.

„Az a betegség, amely böjttel nem gyógyítható, az gyógyíthatatlan.”

A böjt tartózkodás az evéstől, ivástól vagy valamilyen tevékenységtől. Táplálkozás esetén a böjt lehet részleges vagy teljes, attól függően, hogy például valaki csak bizonyos fajta ételektől tartózkodik, vagy minden ételtől és italtól. A böjt változó időtartamú lehet, egy naptól akár egy hónapnál is tovább tarthat. A böjt alapvetően a rágástól, a szilárd és folyékony tápláléktól való megvonást jelenti. Tudatosan böjtölni vallási, spirituális, politikai vagy egészségügyi okokból szoktak. Orvosi szempontból úgy vélik, hogy a böjt legkorábban 16 órával az utolsó étkezés után kezdődik. Jelentősége megelőzési, felépülési, gyógyulási szempontból is felbecsülhetetlen értékű.

Jurij S. Nikolaev – a moszkvai böjtklinika volt igazgatója – szavaival élve: „Az a betegség, amely böjttel nem gyógyítható, az gyógyíthatatlan.” A koplalás élettani szakaszai a mobilizálható energiatartalékok szerint határozható meg. A cirkadián ritmus által meghatározott nyugalmi – éjszakai – koplalási ciklusra a szervezet egészségének fenntartása érdekében szükség van életkortól és állapottól függően 10­14 órán keresztül, rendszeresen. A koplalás első 16­24 órája alatt (raktárak és az igénybevétel függvényében) a szervezet glikogénraktárai biztosítják a test zavartalan ellátását. Ezek kiürülését követően fordul szervezetünk a zsírszövetben (hasűri háj és kötőszöveti zsír) raktározott koncentrált energiahordozók mobilizálására. Mivel az átlagos, egészséges szervezet zsírtartalékai a testtömeg 7­10%­át teszik ki, azok 14­20 napra elegendő „üzemanyagot” biztosítanak számunkra. Jóléti társadalmunkban az átlagos túlsúly azonban ezen felül kb. 15 kg-­nyi zsír formájában raktározódik. Ezzel további 30 nap energiaszükségletét tudjuk fedezni.

A koplalás fázisai

A koplalás fázisai alatt különböző fontos élettani folyamatok zajlanak testünkben. Az első órák éhségérzetét a vércukorszint gyors csökkenésének tudhatjuk be, mely során agyunk dopamintermelése motivál a gyorsan felszívható kekszek, édességek, üdítők „konzumálására”. Erre az élettani állapotra épült fel egy komplett iparágcsalád, a cukros italokat, kekszeket, édességeket és csipszeket kínáló élelmiszeripar és a hozzá kapcsolódó modern kereskedelem is. Amennyiben ezt a 15­30 perces „éhséghullámot” átvészeljük, szervezetünk tudomásul veszi, hogy nem kap kívülről gyors cukrot, és az elraktározott glikogén és zsír felhasználását készíti elő.

Ezalatt szervezetünkben az inzulin szintje csökken, hisztaminszintünk és ghrelin hormonunk segítségével erősnek és felszabadultnak érezhetjük magunkat. Ebben az állapotban indultak őseink vadászni. Ilyenkor képesek vagyunk összpontosítani és emésztésünk alapállapotba kerül, energiafelhasználása csökken, megtakarítva azt az éber aktivitásnak. Az aktív periódusokat ciklikusan, napon belüli 100­120 perces ismétlődéssel (ultradián) vagy naponta ismétlődő (cirkadián) és szezonális (infradián) nyugalmi időszakok váltják fel. Nyugalomban lévő szerveinknek lehetősége van az aktivitásból, stresszből származó elhasználódást, kifáradást regenerálni, megújulni.

Regeneráció

A tárolt energiahordozók szervezetünk számára tiszták és jól hasznosíthatók. Ezek a legalkalmasabbak arra is, hogy energiát szolgáltassanak a szervezet regenerációjához, anélkül, hogy terhelnék az emésztés energia­ és oxigénigényes folyamataival. Az aktivitás mértékével arányos mennyiségben szabadulnak fel növekedést és regenerációt biztosító hormonok (HGH), melyek az őssejtek termelődését és azok beépülését, összességében a szervek megújulását eredményezik. Az érzékszerveink is regenerálódnak, kiélesednek a koplalás során. A külvilág ingerei érzékelésünket állandó készültségben tartják. A szervezet azokat az ingereket veszi közülük elsődlegesnek, amelyek a többihez képest intenzívebbek.

Azok, amelyek hátrébb sorolódnak ebben a prioritásban, alapzajjá válnak, és érzékelésünk hozzászokik vagy tompul. A különféle ízek, illatok és aromák érzékelése is regenerálódik, az ingerkeltéshez szükséges mennyiségek koplalás során jelentősen csökkenek, ezért a böjt után minden megszokott ételünk sokkal ízesebb, zamatosabb. Mentális tisztaságunk is összefügg a koplalás regeneráló hatásával, mivel a figyelmünket az emésztés nem köti le. Étkezéssel, a külvilág bekebelezésével együtt járó védekezési, immunizációs folyamatok helyett idegrendszerünk karbantartására is jobban összpontosíthat szervezetünk. A szellemi folyamatok, tiszta gondolatok a tisztuló, regenerálódó test megújulásával párhuzamosan jelentősen javulnak, melyeket érzékenységünk – ezáltal fogékonyságunk – jelentős javulásával magasabb minőségben vagyunk képesek élvezni.

A böjt jótékony lelki hatásai

Jegyezzük meg a böjt általánosan elfogadott jótékony lelki hatásait! A böjt tisztává teszi az elmét és a szívet, és erősebbé az emlékezetet. A böjt állapotában az ember szíve lágyabb. A szívnek előnye származik az imából és az Isten előtti megadásból. A böjt növeli az alázatot. A telítettség az érzéketlenséget, a fennhéjázást, a dicsekvést és a keménységet növeli. A böjt segít megtörni az alsóbb „én” vágyait és makacsságát. A teli gyomor az alsóbb ént erővel ruházza fel, és felizzítja vágyait.
Az enyhe éhség állapotában a test gyorsabb és éberebb. Ha a gyomor tele, a test álmossá, lustává és óvatlanná válik. Az üresség állapotában az ember könnyűnek, vidámnak és szabadnak érzi magát. A böjt és a mértékletes életmód állapotában az ember kész imára és az istenszolgálatra. Tele gyomorral emészteni és aludni vágyik. A böjt és a mértékletesség segítségével a test egészségesebb. A szüntelen evés beteggé és fáradttá, azaz elhasználttá teszi a testet.

Fotók: Adobe Stock