Növényi hatóanyagok csodás hatásai

Tudományos kutatások igazolták, hogy a sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztó emberek ritkábban betegszenek meg rákban és szív-érrendszeri betegségekben, mint azok, akiknek az értrendjében nem, vagy csak kisebb mennyiségben szerepelnek ezek az élelmiszerek, növényi hatóanyagok. Az említett növényi hatóanyagokat elsőként Albrecht Kossel (1853‒1927) Nobel-díjas német orvos fedezte fel kb. 100 évvel ezelőtt. Ő nevezte el őket szekunder növényi hatóanyagoknak.

Ma már tudjuk, hogy ugyanolyan nélkülözhetetlenek, mint a primer növényi anyagoknak nevezett tápanyagok: a szénhidrátok, fehérjék, zsiradékok, valamint a vitaminok. A szekunder növényi hatóanyagok a kártevők és az ultraibolya sugárzás elleni védekezést és a növényi szövetek egészséges növekedését szolgálják. Gyakran ezek a vegyületek kölcsönzik az egyes zöldség- és gyümölcsfélék jellegzetes színét és zamatát is. A természetben előforduló szekunder növényi hatóanyagok számát a tudósok 400 ezerre, a fogyasztható növényekben előforduló anyagok számát 10 000-re becsülik. Vegyes táplálkozás esetén napi 1,5 grammot fogyasztunk belőle, ennél a vegetáriánusok nyilván jóval többet. Legfontosabb képviselőik:

1. A polifenolok

Talán a legismertebb szekunder növényi anyagok. Ebbe a csoportba sorolhatók a sokat emlegetett flavonoidok is. Nagyobb mennyiségben megtalálhatók a céklában, a lila káposztában, a padlizsánban, a cseresznyében és a szőlőben. A zöld teában pedig az ún. katechinek formájában vannak jelen. A polifenolok antioxidánsok, tehát gyökfogók, vérnyomás- és vércukorszint-csökkentők, gyulladáscsillapító, valamint rákképződést gátló hatásúak.

A kutatások szerint a zöldségek és gyümölcsök formájában fogyasztott polifenolokkal jelentős mértékben csökkenthető a gyomorrák, a vastagbélrák és az emlőrák kialakulásának kockázata. A rákképződés gátlása szempontjából rendkívül hatékonynak bizonyult az ellagsav is, amely gátolja a daganatokat ellátó véredények képződését. Főképp földieper, málna, fekete szeder és a dió formájában fogyaszthatjuk. Az antociánok is a polifenolok csoportjába tartoznak. Jellemző rájuk a vöröses, ill. kékes-lila szín, amelynek a cseresznye, a vérnarancs vagy a padlizsán köszönheti a színét. Igen jótékonyan befolyásolják anyagcserénket, serkentik a szem ideghártyájának vérellátását, tehát javítják látásunkat.

2. A karotinoidok

Főként a narancssárga és vöröses színű és zöld levelű zöldségek és gyümölcsök fő hatóanyagai. Antioxidáns és rákgátló hatásúak. Kiváló természetes forrásai a zöld fodros kel, a spenót, a brokkoli, a sárgarépa, a sütőtök, a rózsaszín grépfrút vagy a sárgabarack. A karotinoidok legismertebb és legalaposabban kutatott képviselője a béta-karotin (pl. sárgarépában és édesburgonyában), amelyet szervezetünk A-vitaminná alakít át.

Erősíti immunrendszerünket, fokozza az ún. ölősejtek (killersejtek) aktivitását. Ezért rendkívül fontos, hogy sokat egyen belőle, akinek legyengült az immunrendszere, pl. az idősebb korosztály, vagy a krónikus gyulladásos megbetegedésben, pl. reumatoid ízületi gyulladásban (RA, vagy PCP) szenvedők. A főtt, párolt sárgarépát részesítsük előnyben, mert így sokkal hatékonyabban felszívódik belőle a béta-karotin. A nyers sárgarépa karotintartalmának biológiai hasznosulása kb. 3%, a főtt/párolt sárgarépáé 15%! Ugyanez érvényes a paradicsomra is. Frissen főtt leves vagy szósz formájában sokkal egészségesebb, mint nyersen, mert a főzés hatására termelődik benne biológiailag jól hasznosuló likopin, amely a koleszterinszintet is kedvezően befolyásolja.

3. A szulfidok

Szintén nagyobb csoportot alkotnak a növényi hatóanyagokon belül. Főbb forrásai a liliomfélék, pl. a fokhagyma, a vöröshagyma, a lila hagyma, a póré, a metélőhagyma és a mogyoróhagyma (salotta hagyma). E növények közös jellemzője, hogy gazdagok jellegzetesen kénes szagú szulfidokban. A szulfidok rákképződést (elsősorban gyomor- és vastagbélrák) gátló, koleszterincsökkentő, vérnyomáscsökkentő és trombózist megelőző hatásúak. A kutatások szerint rendszeres fogyasztásukkal csökkenthető a szívinfarktus és a szélütés kockázata is.

4. A fitoöszrogének

Vegyi összetétele leginkább az emberi szervezetben termelődő ösztrogénekre hasonlít. Az izoflavonoidok főként hüvelyesekben, pl. a szójababban és az abból készülő ételekben, pl. a tofuban találhatók. A lignánok fő forrásai a lenmag, a tökmag, valamint a friss zöldségek és gabonafélék. A kutatások szerint főképp a hormonokra reagáló rosszindulatú daganatok, pl. az emlőrák és a méhtestrák, valamint a prosztatarák ellenében hatásosak. Érdekes, hogy Ázsiában és Latin-Amerikában, ahol a szója és a hüvelyesek nemzeti eledelnek számítanak, bizonyos, a nyugati országokban gyakori betegségek szinte teljesen ismeretlenek. Ilyenek pl. a magas koleszterinszint, valamint számos rákbetegség, sőt a változókori panaszok is.

A betegségmegelőzés természetes formái

Főként a lakhelyünk közelében termelt friss zöldség- és gyümölcsfélék kínálják a legjobb minőségű növényi hatóanyagokat. Ezt nem mindig könnyű megvalósítani. A szakértők naponta öt adag friss növényi élelmiszer (zöldség, gyümölcs) elfogyasztását javasolják minden felnőttnek.

Egy adag lényegében egy maréknyi mennyiségnek felel meg. Ennek az ajánlásnak napjainkban csak a lakosság elenyésző töredéke tesz eleget. Megfelelő alternatívát jelenthetnek a növényi hatóanyagokat tartalmazó étrendi kiegészítők. A folyékony formájú kiegészítők a szükséges vitaminok és nyomelemek pótlásáról is gondoskodnak, ezen kívül a grépfrútmag-kivonatok is kiváló forrásai a növényi hatóanyagoknak.

Fotó: Adobe Stock