Paradoxonok

Az Uránusz 2010 májusáig a Halak jegyében tartózkodik, miközben a Vízöntő korszakot éljük annak minden hirtelenségével és felforgató erejével. Tanulságos utórezgése ez a Halak korszak neptunikus erejének, történelmének. A lélekóceán a tengermély által jelzett tudattalan felfedezése jegyében hullámzott. Az Uránusz égi felforgató ereje hurrikán jellegű. A lélekmély után a kozmikus távlatokat nyitja meg az arra nyitottak számára.

Bizarr, különc, korlátokat nem tűrő, kristálytiszta ideákat ad az emberiségnek, a lézersugár átható erejével. A Merkúr, a Psychopompos felsőbb oktávja ő, aki járatos a három világ minden szférájában szárnyas sarujával. Égi hírnök, sok fortéllyal, a kommunikáció magasiskolájával, de az Uránusz égi erejével nem mérkőzhet. Mindaz, ami ésszerűnek és beváltnak tűnik hosszú ideig számunkra, az Uránusztól könnyen kap kupán csapást. Most néhány ilyen villámgyors felismerésből származó paradoxont gyűjtöttünk egybe:

– Zs. G. sok sikertelen próbálkozás után 28 évesen nyert felvételt a képzőművészeti egyetemre. Akkor magában eldöntötte, hogy ez lesz az utolsó felvételi vizsgája, mert „most már tudom, hogy mit akarok festeni”.

– „Ha nem lett volna bűnbeesés, nem lenne emberiség?” – volt egy kisiskolás kislány filozófiai tűnődése.

– Az élet a halállal való foglalkozás. (Szókratész)

– Ugyanegy bennünk az élő és a halott, az éber és az alvó, a fiatal és az öreg. Mert ez innen áttérve azzá, az áttérve ezzé változik. (Hérakleitosz)

– Ábrahám Istent kereste a földön, és nem találta, az égen a csillagok között, az időben, az időtlenségben, és akkor egyszerre abban, amiben nem találta, megtalálta.

– Ahol pedig nő a veszély, közeledik a megmentő. (Hölderlin) Amilyen mértékben közeledsz Isten felé, olyan mértékben közeledik feléd a sátán. Közeledjetek Istenhez, hogy ő is közeledjen hozzátok. (Jakab apostol)

(Hamvas Béla: Anthologia Humana)

– A sors paradox: mert magunk építünk karakterünkből, pszichés küszöbeinkből, belső korlátainkból külső falakat, akadályokat.

– A szenvedés arra való, hogy megtanítson bennünket a szenvedéstől való megszabadulásra.

– Énvédelemből történő énvesztés.

– Ha önmagunkat nem fogadjuk el, a világgal sem tudjuk elfogadtatni magunkat.

– A tagadás életben tartja a dolgokat.

– A halogatók azt gondolják, időt nyernek, pedig valójában időt veszítenek.

– Nincsenek véletlenek, véletlenek pedig vannak.

– Az ember halandó, az ember halhatatlan.

– Egyszer élek, hogy örökké éljek.

– Bízzuk a véletlent a véletlenre.

– Egy lánykérés: „Tudnék nélküled élni, ezért elveszlek feleségül.”

– Zen mókuskerék:

– A földi lét és égi mű paradoxona.

– Hagyjunk időt az időtlenre.

– A látást a nem-látás tanítja (szufi mondás).

– Az én helyem a nem-hely, nyomom a nyomtalan (szufi mondás).

– „Soha nem bocsátom meg, hogy nem bocsátották meg…”

–  Ha nem tudom, hogy nem tudom, azt hiszem, hogy tudom, ha nem tudom, hogy tudom, azt hiszem, hogy nem tudom. (Laining) 

– Azzal segítették, hogy nem segítették.

– „Azt akarom, hogy te akard…”

– Nem toleráljuk az intoleranciát!

– Mindenki másképp egyforma.

– A vágytalanság is vágy.

– Szabadnak lenni a szabadságtól.

– A legértelmetlenebb kérdések egyike, hogy mi az élet értelme.

– A mellünknek szegezett fegyver sem árthat nekünk, ha önmagunkkal békében vagyunk.

– A kristály önmaga szobrásza.

– A Nap teszi lehetővé, hogy a Napot lássuk.

– A fanatikus fanatikusan harcol a fanatizmus ellen.

– A fegyvertelenség védelmében.

– Ugyanegy bennünk a sebezhetőség és legyőzhetetlenségünk.

– Minden JÓ dolgot egy vele egyenlő nagyságú ROSSZ egyensúlyoz.

– Időmből nem futná, hogy végére jussak annak, aminek nincs vége.

– …ama időből, amikor még nem volt idő…

Remélem, Tisztelt Olvasóink is inspirációra kapnak a paradoxonok ügyében a mostani időben, amelynek fontos meghatározója a Neptunusz és az Uránusz uralmi helycseréje. A Neptunusz 2011-ig halad át a Vízöntő jelen.