Válaszol a Jóskönyv – A Jóskönyv és a Biblia
Ezt nemcsak a babonás asszonyok tették, hanem olyan géniuszok is, mint Ady Endre vagy Fjodor Dosztojevszkij.
Ő például elmesélte valahol, hogy amikor hozzákezdett a „Karamazov testvérek” írásához, tanácsot kért az Úrtól, s a választ, amit kapott, nemcsak elfogadta és megértette, de regénye mottójának tette.
Ha elolvasod a könyvet, döbbenten tapasztalod, hogy maga a roppant szerteágazó és gazdag történet nem más, mint ennek az egyetlen jézusi igének a zseniális kibontása és megfejtése. Minden nagy műnek van „szíve” – ez a mottó, amit az író üzenetként fogott fel, regényének szíve lett.
„A földbe esett gabonamagnak meg kell halni, hogy sok gyümölcsöt teremjen…” – ezt a jézusi igét kapta az író, s regényének története, mely egy apagyilkosság története, végső soron ennek az igazságnak lesz a bizonyítása: a négy gyanúsított fivér közül az egyik, aki csak gondolatban ölt: megőrül, a másik, aki valóban gyilkolt, öngyilkos lesz – terméketlen halálok ezek, mind.
Az egyetlen testvér azonban, Dimitrij, akit ártatlanul vádolnak, egy pusztán átsuhanó gondolatáért vállalja a bűnösségét, nem szökik el a büntetése elől, mert úgy érzi, nem csupán önmagáért, hanem az egész emberiségért bűnhődnie kell. Ő lesz a „földbe esett gabonamag”.
Nem lehet tudni, mit adott az írónak ez az egyetlen mondat, annyi azonban bizonyos, hogy nem utólag talált rá, amikor mottót keresett, hanem még az alkotás folyamatának kezdeti stádiumában – lényegében úgy, mintha a Jóskönyvet kérdezte volna.
A „véletlenül felütött könyv” és a Ji King érmés vagy pálcikás használata hasonló elvet követ: nincs véletlen. Minden, ami történik, az egybeesések rejtett törvényét követi.
A különbség csak az, hogy a Biblia nem erre a célra készült, s bár igéi önmagukban is értelmezhetők, de azért nem tanácsos kiragadni őket a teljességből, mert egy hatalmas és egységes tanítás részei.
A Ji King azonban kifejezetten ezért született. Sorstanácsadás céljából. Van azonban egy szerző, Joseph Murphy, aki régóta foglalkozik az ősi keleti és a keresztény tanokkal, s ő megpróbálta összehozni a Ji King gondolatait a Biblia mondásaival. Mintha zsidó-keresztény nyelvre fordítaná le a kínai eszméket. Nem könnyű, mert más metafizika alapján áll mindkettő – központi szimbólumai is látszólag mások. Mégis szívesen forgatom ezt a sajnos csak angol nyelven olvasható könyvet, mert sok érdekes analógiát találok benne. Egyetlen példát mutatok.
A 11. virágzás jelének utolsó vonása azt mondja: „A város fala visszahullik az árokba. Nincs szükség seregre. Saját városodban hirdesd ki parancsod: ami történik, sorsszerű.” Én azt írom: A baj sokféle lehet, tudd, hogy sorsszerű. Saját városod lelkednek benső része, mely sérthetetlen. Ide vonulj vissza, amíg a vihar elvonul.”
Murphy a következő bibliai idézetet találja erre:
„Ne álljatok ellent a gonosznak. Aki megüti jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is.” (Máté 5/39)
„Ez a boldogság titka – fűzi hozzá Murphy. – Amikor az ember érzelmileg és gondolatilag tiltakozik és ellenáll a számára nem kívánatos, kellemetlen eseményeknek, mentálisan csak még nagyobb energiával tölti fel őket, amelyektől – szinte automatikusan – kínosabbakká válnak.
Ne törj a helyzet ellen. Vond ki magad még gondolatban is belőle. Kontemplálj ilyenkor inkább a cselekvő Istenre, és próbáld megérteni, hogy az isteni harmónia törvénye veled van s mindazokkal, akik körülötted vannak – meglátod, a gond eloszlik és szabad leszel. Ez az értelme a „szeresd az ellenségedet” mondatnak melyet annyian félreértenek. Tulajdonképpen ez egy roppant magasrendű mentális stratégia. Próbáld ki és győzni fogsz.”
Mindenesetre érdekes az összefüggés. Hozzá kell tennem azonban, hogy Murphy Biblia-értelmezése roppant szabad s igen közel van a keleti gondolkodáshoz.
„Az, hogy Isten képére és hasonlatosságára vagy teremtve – mondja -, azt jelenti, hogy szellemed: Isten szelleme. És elméd: Isten elméje. És az isteni életprincípium gondolataidon és képzeleteden folyik keresztül. Külső világod (tested, körülményeid és tapasztalataid) hűen tükrözik mindazt, amik benned mint szokásos gondolatok s hitek élnek.”
Az ember megismétli kicsiben a teremtés folyamatát – mondja. – A pszichológia nyelvén ezt azt jelenti, hogy tudatos és tudattalan elméd harmonikusan összedolgozik, szinkronban az isteni ideákkal, s ennek a harmóniának a gyümölcse lesz a békesség, a boldogság és a biztonság érzete.
Sok érdekes analógiát talál Murphy a Biblia és a Ji King között.
Sokat idéz Jób könyvéből, a Prédikátor könyvéből, a Zsoltárokból s a különféle zsidó prófétáktól, Ézsaiástól, Jeremiástól is. Nem kockázatmentes vállalkozás, mert a kínai szimbólumok néha teljesen mást jelentenek a mi fogalmaink szerint. (Gondolj a Sárkány teljesen más értelmezésére!)
Néha mégis előveszem Murphy könyvét. Úgy tekintem, mint egy érdekes gondolatkísérletet. Sehol sem tisztességtelen – még ott sem, ahol téved. Magát a Ji Kinget érti, s ahol nem sikerül mondatait fedésbe hozni az evangéliumi idézetekkel, kommentárjaiban ott is hasznos magyarázatokat ad – főleg a vallásos embereknek. Végső soron nekünk, nyugati embereknek a Biblia az anyanyelvünk.
Foto: Shutterstock
