Gyógyító fűszerek fertőzések és megfázás ellen
A megfázás nagyon kellemetlen, és mindig rosszkor jön. Szerencsés esetben néhány nap múlva magától is elmúlik. Ideális esetben gyógyító hatású fűszernövényekkel enyhíthetjük a fertőzés lefolyását, lerövidíthetjük a gyógyulás folyamatát, sőt, időben elkezdve a kezelést, a betegség kitörését is megakadályozhatjuk. Ez különösen hasznos lehet a legyengült szervezetűeknek, akik könnyebben kapnak el fertőzéseket. Heves, szokatlanul intenzív panaszok esetén azonban ne kísérletezzünk otthon, inkább forduljunk orvoshoz! Sok esetben az alább felsorolt szerek kiváló segítséget nyújtanak, és sok orvos is egyetért alkalmazásukkal.
Mustár: hörghurut és melléküreg-gyulladás ellen
A fekete (Brassica nigra) és a barna (Brassica juncea), valamint a fehér mustár (Sinapis alba vagy Brassica alba) a mustár három változata. Ázsiától Dél-Európáig honos, bár a fekete változat hazája inkább Európa. Már az ókorban is fűszereztek vele a rómaiak, de már ők is tisztában voltak vele, hogy nem csupán fűszerezésre, hanem gyógyításra is alkalmas. Az idősebb Plinius állítólag 40 különféle, mustárból készült orvosságot írt le. Orvosi célra a fekete mustár magját használják. Konyhai használatra a mustár mindegyik változatából csípős, savanykás vagy csípősen édeskés ízű krémet készítenek. Gyógyászati célra viszont mustárlisztet alkalmaznak, ami a mustármag lisztté őrölt formája. Lehetőleg ne kész mustárlisztet vásároljunk, mert a mustárliszt hatóanyagai nagyon hamar lebomlanak. Egész magvakat vásároljunk, és őröljük meg őket mozsárban, esetleg kávédarálóban. Amint az így készült mustárpor vízzel érintkezik, érezhetővé válik a csípős mustár-glikozid jelenléte, amely később allil-mustárolajjá bomlik. Ha a mustármagot egészben vesszük be (rágás nélkül), a hatóanyag a gyomorban szabadul fel, tehát a mustár hatása nem megy veszendőbe.
A csípős anyagok egyfelől támogatják emésztésünket, másfelől jótékony hatásúak hörghurut, orrmelléküreg-gyulladás vagy megfázás és rekedtség esetén. A mustármag fertőtlenítő, gyulladásgátló, fájdalomcsillapító, slejmoldó és enyhén antibiotikus hatású.
A német Justus Liebig Egyetem (Giessen) kutatói igazolták a mustárolajok (amelyek egyébként megtalálhatók a sarkantyúvirágban és a tormában is) a penicillinnel szemben rezisztens pneumococcus baktériumokkal és influenzavírusokkal szembeni hatékonyságát. A mustárolajok vér útján jutnak el a tüdőbe és a húgyhólyagba, ahol felhalmozódnak, és kifejtik csíraölő hatásukat. Javasolt adagja naponta 3-szor 3-4 g mustármag szétrágás nélkül, étkezés előtt, legfeljebb három héten át. A mustárolajoknak a gyomorban kell felszabadulniuk, ezért a magokat szétrágás nélkül kell lenyelni!
Bármilyen mustáros kezelés ellenjavallt hatéves kor előtt és ismert vesebetegség esetén. Szintén ellenjavallatot jelentenek a vastagbélben kialakult divertikulumok, mert a magok tartósan lerakódhatnak a bélfal zsákszerű kiboltosulásaiban, ahol gyulladást okozhatnak. A külső mustárkezelések hosszabb távon ideg- és bőrkárosodást idézhetnek elő, ezért mustárlisztes lábfürdőt hetente legfeljebb 2-3 alkalommal, és legfeljebb két hétig szabad alkalmazni.
A torma gátolja a baktériumok szaporodását
A torma (Armoracia rusticana) Európában honos növény, amelynek gyökerét fogyasztják. Csípőssége legendás, és nem csak elfogyasztása közben csal szemünkbe könnyet – már hámozása és lereszelése közben is „sírunk” (ezt a műveletet ajánlatos védőszemüvegben végezni). A friss gyökér papírba csomagolva hűtőszekrényben hosszan eltartható. A reszelt tormát kevés tejszínben elkeverve gyakran kínálják füstölt halhoz, de sültekhez szószt is készítenek belőle. Főzés közben sokat veszít csípősségéből (csakúgy, mint a mustár). Orvosságként régóta ismerik, főként légúti fertőzéseket kezelnek vele. Külsőleg és belsőleg egyaránt alkalmazzák. De bánjunk vele óvatosan! Erősen irritálja a bőrt és a nyálkahártyákat. Belsőleg alkalmazva gyermekeknél kifejezetten ellenjavallt. Gyomorpanaszok, gyomorfekély, gyomorégés esetén szintén ellenjavallt, ezért először kis mennyiségben célszerű tesztelni, hogyan toleráljuk, és adott esetben legfeljebb csak étkezés után éljünk vele.

A nyers tormagyökér főként antibakteriális hatású, de stimulálja az immunrendszert is. Csillapítja a fájdalmakat, serkenti a vérkeringést. Főbb javallatai a légúti fertőzések, megfázás, a hörghurut, a mandula- és melléküreg-gyulladás, a nátha, a köhögés, és a húgyúti fertőzések (utóbbi esetben sarkantyúvirággal kombinálva javasolt).
Boróka: segít megelőzni a fertőzést
A boróka (Juniperus communis) a ciprusfélék családjának tagja, ősidők óta ismert gyógynövény, régen szent növénynek is tartották. Kiszárított bogyóival vadhúsokat, savanyú káposztát, kolbászféléket és pástétomokat fűszereznek, de a borókabogyó adja a gin és a borókapálinka jellegzetes zamatát is. Nálunk is megterem, de a legnagyobb termelő Horvátország, Olaszország és Albánia, ugyanis a boróka kifejezetten kedveli a forró és száraz éghajlatot.
Első évben minden bogyó zöld, színe csak a rá következő évben változik sötétkékre, esetleg feketés-barnára. Ekkora érik meg, és lehet szüretelni. A növény örökzöld levelei szúrósak, ezért a borókabogyó szedése némi gyakorlatot igényel, ha nem akarjuk, hogy a tűlevelek összevissza szurkálják a kezünket. A begyűjtött bogyókat a napon kiszárítják. Külsőleg főkén az erős hatású boróka-illóolajat használják.
Gyógyászati célra mindig biominőségű árut vegyünk, a bogyókat pedig tároljuk száraz helyen, és ne túl sokáig! A borókabogyó vízhajtó, anyagcserét serkentő hatású, és emésztőszervi panaszokat is kezelnek vele. De baktériumölő hatása is régóta ismert, ezért a népgyógyászat ősidők óta különféle fertőzéseket kezel vele. Illóolaját gőzfürdőkhöz adják, a bogyókból készült szirup pedig köhögéscsillapító hatású (lásd a recepteket). A bogyókból készült tea (1 teáskanál mozsárban szétzúzott bogyót forrázzunk le egy csésze vízzel, majd 5-10 perc múlva szűrjük le) szintén nyugtatja a légutakat. Ha mindennap elrágcsálunk 2-3 bogyót, elkerülhetjük a fertőzéseket.
A borókát legfeljebb három hétig szabad alkalmazni, utána három hét szünet következik, és csak azután szabad ismételni. Ellenkező esetben mellékhatások jelentkezhetnek.
Receptek megfázás kezeléséhez
Mustárlisztes lábfürdő
100 g lehetőleg friss mustárlisztet adjunk a lábszárig tartó lábfürdőhöz. Ha csak a lábfejeket áztatjuk, ennek a mennyiségnek a fele is elegendő. A mustárlisztet kézi habverővel keverjük megfelelő mennyiségű meleg (nem forró!) vízhez. Áztassuk benne a lábunkat 10-20 percig. Körülbelül 10 perc múltán égni kezd a bőrünk ‒ ez normális, sőt, a hatás szempontjából szükséges is (túl heves reakció esetén hamarabb fejezzük be a lábáztatást). Aki jól bírja, legfeljebb 20 percig is elnyújthatja a lábfürdőt. Ezután öblítsük le a lábunkat meleg vízzel, szárítsuk meg, és alaposan krémezzük be, ugyanis a mustár nagyon kiszárítja a bőrt! Legfeljebb két hétig szabad alkalmazni, utána hosszabb szünet következzen!
A mustáros lábfürdő javallatai: hideg, fázékony lábfej, az anyagcsere és az immunrendszer serkentése. A megfázás első jelei esetén alkalmazva még megelőzhető a kórkép kialakulása.
Gyermekeket ne kezeljünk mustárral! A mustáros lábfürdő szintén szigorúan ellenjavallt visszértágulat és -gyulladás esetén.
Köhögés elleni szirup borókabogyóval és ánizzsal

Kb. 350 ml mennyiséghez:
- 50 g borókabogyó,
- 10 g csillagánizs vagy sima ánizs,
- 100 g barna nádcukor,
- 200 g termelői méz.
A borókabogyót és az ánizst mozsárban zúzzuk szét. Mindkettőt tegyük kisebb fazékba, öntsünk rá ¼ liter vizet, és forraljuk fel. Ha felforr, zárjuk el alatta a lángot, fedő alatt hagyjuk állni kb. 12–16 órán át. Ezután ismét forraljuk fel, forraljuk kb. 3 percig, majd szűrjük át egy másik főzőedénybe. Adjuk hozzá a cukrot, majd kis lángon főzzük sűrűre. Hagyjuk kb. 40 °C-ra hűlni, ekkor keverjük hozzá a mézet. A szirupot töltsük át fertőtlenített üvegekbe (legjobb több, 100 ml-es üveg), feliratozzuk, és tartsuk hűvös helyen. Felnyitás nélkül fél évig eláll.
Javallatai: bakteriális eredetű köhögés, tüdőbetegség, hörghurut, mandulagyulladás. Akut fertőzés alatt felnőtt napi adagja 3-4×1 evőkanál egyenletes időközökben (esetleg langyos teában feloldva). Gyermekek napi adagja: 3-4×1 teáskanál. A gyermekorvossal egyeztetni kell!
Figyelem: Vesebetegség, várandósság esetén és szoptatás alatt ellenjavallt!
A csillagánizs szintén baktériumölő, slejmoldó, légutakat nyugtató hatású. A benne lévő shikimi sav az influenza elleni gyógyszerek egyik fontos hatóanyaga. Sok slejm termelődésével járó, ún. hurutos köhögés esetén a csillagánizs helyett inkább sima ánizst használjunk. Utóbbi nyugtató, görcsoldó, gyulladásgátló hatású.
Tormás méz gyömbérrel és kakukkfűvel
1 teáskanál frissen reszelt torma, 1 teáskanál friss kakukkfű, 1 evőkanál termelői méz.
A kakukkfüvet apróra metéljük. A többi hozzávalóval együtt alaposan összekeverjük. Naponta 3-szor egy teáskanálnyit lassan elszopogatunk. Kisgyermekeknek nem alkalmas! Hűtőszekrényben tároljuk, és két-három napon belül fogyasszuk el.
A tormás méz kiváló, természetes antibiotikum. Javallatai között szerepel a köhögés, a melléküreg-gyulladás, a megfázás és a nátha. Kisebb mennyiséget készítsünk belőle, és szükség esetén inkább készítsük el frissen az új adagot!
Fotó: Adobe Stock
Főkép: Pixel-Shot/adobestock