Lándzsás útifű (Plantago lanceolata) gyógyhatásai
A lándzsás útifű rendkívül szívós növény, gyökerei a kőkemény talajon is áthatolnak, még a betonozott utak repedéseiben is képesek gyökeret ereszteni. Rokon fajai: a réti útifű, a nagylevelű útifű, a magas útifű is használhatók, bár kissé gyengébb hatásúak.
Gyógyhatásai
Vértisztító, gyulladáscsökkentő, vérzéscsillapító, fertőtlenítő, baktériumölő, nyálkahártyavédő, kötőszövet-erősítő. Tea vagy szirup formájában a felső légúti panaszok (meghűlés, köhögés, légcső- és hörghurut, asztma, rekedtség) ellen kiváló háziszer, tbc-s betegek utókezelésére is ajánlott. Hatóanyagai megszüntetik a gyomorégést, húgyúti fertőzések és hólyaghurut gyógyítására is használható.
Külsőleg égési, vágott, szúrt sebek, méh- és csaláncsípés ellen alkalmazható.
Házi alkalmazása
Drogját fejlett tőlevelei és a föld feletti virágos hajtások adják.
– A zsenge, magas C-vitamin-tartalmú levelek nyersen salátába keverve vagy megfőzve levesként, főzelékként fogyaszthatók.
– A frissen szedett, megmosott levelek présnedvéből napi 3×1 kiskanálnyi lé gyorsan csillapítja a köhögést, megszünteti a rekedtséget.
– Teakészítés I.: 1 evőkanálnyi szárított és aprított útifűlevelet 2,5 dl forrásban lévő vízbe teszünk, a hőforrást azonnal elzárjuk, 10 perc állás után leszűrjük, naponta 3×2,5 dl-t fogyasztunk.
– Teakészítés II.: 1 maroknyi késő délután szedett friss levelet megmosva és apróra vágva hideg vízbe teszünk, reggelig ázni hagyjuk, leszűrve langyosra felmelegítjük és apránként elkortyolgatjuk.
– Gyermekeknek köhögés ellen: a teát kihűlés után mézzel elkeverjük, naponta 4-5 evőkanálnyit adagolunk.
– Tinktúra: a szokásos módon alkoholos kivonatot készítünk, naponta 3×20-30 cseppet fogyasztunk, külsőleg rovarcsípés okozta fájdalom, konyhai „balesetek” ellen vérzés- és fájdalomcsillapító szerként alkalmazhatjuk.
Házi termesztése
Az útifűfajok közül házilagos termesztésre a legtöbb hatóanyagot tartalmazó lándzsás útifű és gazdaságossága miatt a magas útifű ajánlott. Magról ősszel vagy tavasszal szaporítható. A leveleket szárítórácsra kiterítve szellős helyen szárítsuk. Magjait az alsó rész barnulásakor szedjük le, különben túlságosan elszaporodik. A felesleges magokat madáreleségbe keverhetjük.
Fotó: Adobe Stock
