Tallózás a növénygyógyászat világából – Nyitnikék
Nyitnikék
Ezek a kedves kis énekesmadarak nevüket vékony cincogó hangjukról kapták. Télen csak egy-két tagú füttyöt hallatnak, de kora tavasszal már felcsendül a jól ismert ének, melyet Szabó Lőrinc így fordított le: „nyitnikék”.
A cinegék által elfogyasztott rovarok, lárvák egy-egy idényben több kilót tesznek ki. Jelentős hasznot hajtva a zöldség-, gyümölcs-, fűszer- és gyógynövénykertben. Télen rovartáplálék hiányában beérik magvakkal is, de ebben segíthetünk nekik madáretetők készítésével. A legegyszerűbb madáretető, ha olajos magvakból faggyúval gombócot formálunk és a faágakra vagy az erkélyre kiakasztjuk.
A fenyőfa elődjei

A karácsony ma már elképzelhetetlen zöldellő, illatos fenyőfa nélkül. Régen Borbála napján különböző díszcserjékből ágakat vágtak, és vázába helyezve karácsonyig kivirágoztatták. A fenyőfadíszítés szokásainak elterjedése előtt egy érdekes növényt alkalmaztak, a gleditsiát (lepényfa), melynek 15-20 cm-es tüskéire diót és almát szúrtak, ez volt a régi karácsonyfa.
A gleditsia termését a kínai orvoslás a mai napig alkalmazza köhögéscsillapításra, duzzanatok kezelésére és szorulás ellen.
A fenyőfadíszítés mellett érdemes a faágak kivirágoztatásával foglalkozni, az aranyvessző aranyló sárga vagy a japánbirs piros virágai igen barátságossá varázsolják a karácsonyi asztalt.
Iszákos angolok
Angliában komoly társadalmi probléma, hogy túl sokat isznak a szigetország lakói. Ez nem új keletű gond, a történészek szerint a britek már korábban is szívesen néztek a pohár fenekére. A 16-17. században az ivászat a korona és az uralkodó iránti hűség egyik jelképévé vált. Aki visszautasított egy pohár italt, azt királyellenesnek kiáltották ki. Ez a hagyomány Angliában a mai napig erősen él, aki nem iszik sokat és kitartóan, azt nem tartják teljes értékű, komoly embernek.
A tél fotója

A dércsípte, narancssárga homoktövisbogyók derűs színfoltot hoznak a téli szürkeségbe, és a madaraknak is segítenek a hideg tél átvészelésében.
Fotó: Adobe Stock