Releasing – Az elengedés művészete
A releasing (rilízing ang. = elengedés, megváltás) azt a mély igazságot hordozza magában, hogy csak akkor lehetünk igazán szabadok, ha a múlt gyötrelmes tapasztalataitól képesek vagyunk megszabadulni. Nem visz sehová, ha a régi, megszokott félelmekhez és káros viselkedésmintákhoz ragaszkodunk.
Az Atlantában élő Lindwall család a technikát önkezelés céljára fejlesztette ki, hogy mindenki számára lehetővé tegyék a terhelő gondolatoktól, viselkedésmintáktól és érzelmektől való megszabadulást. A módszer kialakulása óta eltelt 25 esztendőben 40 országban terjedt el ez a kezelés.
A releasing-módszer különlegessége
A releasing során abból indulunk ki, hogy minden ember lelki esszenciáját tekintve tökéletes, szeretni tudó és szeretetre méltó lény. E megállapítás spirituális alapja az a mély, bölcs tudás, miszerint a világon minden élet, minden ember, minden energia közös és oszthatatlan. Egyetlen nagy terv alapján alakult ki minden, mi, emberek ennek a tervnek a kifejeződési formái vagyunk. A lélek az örök, elpusztíthatatlan, az időtlen Én, amely egy emberöltő idejére egy testbe költözik, hogy a világban tapasztalatokat szerezzen, és tudatossá váljék. E tapasztalatok közé tartozik a szenvedés és a fájdalom is.
Dr. Elmer E. Lindwall (84) orvosként és kiropraktorként dolgozott Atlantában. Mindig foglalkoztatta, hogy azonos diagnózis esetén az egyik páciens miért gyógyult meg az előírt terápiától, a másik miért nem. Végül arra a következtetésre jutott, hogy a dologban fontos szerephez jut a lélek. Ruth Lindwall (70) tanárnőként kezdte pályafutását, férjével annak praxisában ismerkedett meg. Sokat segített férjének a spirituális fejlődésben és új terápiás módszerének kifejlesztésében.
Miben segíthet a releasing?
A releasing segítségével megszabadulhatunk régi problémáinktól és terhelő érzelmeinktől, amelyek a jelenben is befolyásolják életünket, és gátolnak a fejlődésben. E belső gátak lehetnek: helytelen önértékelés, gyűlölet, harag, bosszúvágy, régi sérelmek, traumák, félelmek, mély gyász.
Amit a lélek árnyoldalának vagy sötét oldalának nevezünk, nem egyéb, mint önmagunk megvilágítatlan része. Dr. David Hawkins „Tudatsíkok” c. könyvében saját tapasztalatait írja le a kozmikus tudattal kapcsolatban. Ezt a tudatállapotot a megvilágosodás állapotához hasonlítja.
Mivel hétköznapi éntudatunkkal nem vagyunk képesek felfogni, hogy lelkünk megsemmisíthetetlen, halhatatlan, a testünkkel azonosítjuk önmagunkat, azt gondolván, hogy sokféle káros dologtól kell megvédenünk.
Ez óhatatlanul félelmeket, hiányérzeteket, elválási fájdalmakat, haragot és agressziót gerjeszt, mivel azt képzeljük, valamitől védenünk kell magunkat. Ha megtanuljuk lelkünk eme árnyoldalait elfogadni és integrálni, megvilágosítjuk e területeket, felismerhetjük saját, valódi természetünket, erőnket és hatalmunkat – az igazi, feltétel nélküli szeretetet.
Természetesen ahhoz, hogy valamit elengedjek, tisztában kell lennem vele, hogy mivel állok szemben. Ez tehát azt is jelenti, hogy sokszor tudat alatti dolgokat kell tudatosítanunk, mielőtt elengedjük őket. A fájdalmas élményekkel is szembesülni kell, újra át kell élni a gyötrelmeit, meg kell engedni, hogy létezzenek, el kell ismerni őket – akkor is, ha mindez nem illik a magunkról kialakított képbe. Csak ez után következhet az elengedés – és a múltban gyökerező gátaktól, béklyóktól való megszabadulás. Ezután pedig kezdődhet egy új életszakasz.
A realising gyakorlata
A releasing módszerét sok (egyelőre csak idegen nyelven) megjelent könyvből is el lehet sajátítani. A legszerencsésebb azonban a csoportos foglalkozás keretében megtanulni. A csoportokban a résztvevők párban dolgoznak. A résztvevők érzik, hogy van valaki, aki teljes figyelmét nekik szenteli. A foglalkozásvezető pedig mindig átsegíti őket a nehezebb helyzeteken.
A közös munka elején a lelkünk mélyén lakó legmagasabb rendű spirituális szellemtől, a valódi lélektől kérnek segítséget.
Ezután a földre fekszenek, a kísérő mellettük ül vagy térdel. Lazító meditáció következik, vagy egyszerűen csak 20-tól nulláig visszafelé számolnak, hogy kellőképpen el tudjanak lazulni. A fekvő résztvevő ezután azt kéri benső vezetőjétől, hogy sikerüljön felidézni azt az emléket, amely jelenlegi életében a legnagyobb akadályt jelenti neki. Eközben a segítő is némán imádkozva kér támogatást.
A kérés és az ima erejét a módszer kidolgozója nem győzi hangsúlyozni. Az ima azt jelenti, hogy lelkünket „vételre” hangoljuk. A legmagasabb szellem nem segíthet, amíg nem kérjük tőle, ugyanis tiszteletben tartja a lélek szabad akaratát.
Az elengedés egyúttal megbocsátás is
E ráhangolódás után az emlékek képek, érzések és testi érzetek formájában jelentkeznek. A lélek megmutatja, mit kell elengednünk. Ez természetesen nem mindig sikerül önkéntelen belső ellenállás nélkül. Különösen akkor, ha a fájdalmas élményt sokáig próbáltuk meg elfojtani. Ilyen esetekben fel kell tenni a kérdést: Mikor szembesültem először azzal az élménnyel, ami mostani élethelyzetemben stresszt okoz? Milyen élethelyzetben jelentkezett először ez az érzés? Hogy éreztem magam közben?
Ha képesek vagyunk felidézni a régi emlékeket és életérzéseket, helyes úton járunk.
A kísérő együttérzően meghallgatja ezeket az élményeket, segíthet az érzések kifejezésében, artikulálásában, végül pedig annak a mondatnak a megfogalmazásában, amellyel a kellemetlen élményeket útjukra bocsátjuk.
Az ún. „elengedő mondatot” hangosan ki kell mondani, amely mindig így kezdődik: „Elengedem…” Ezt követi az a magatartásminta vagy érzés, amelytől meg akarunk szabadulni. Ha valakinek a szüleivel van problémája, ez a mondat pl. így hangozhat: „Elengedem az összes döntésemet és elhatározásomat, amellyel a szüleim elvárásának akartam megfelelni, amivel elismerésüket akartam kivívni.”
Szintén jó módszer az elengedésre, ha egy levélben minden mondandónkat leírjuk annak a személynek, akivel problémánk támadt. Ezt a levelet azonban nem küldjük el neki, hanem elégetjük, miközben hangosan elengedjük az illetőhöz fűződő negatív érzéseinket.
Az elengedés képessége feltételezi a megbocsátás képességét is. Ez nagyon fontos: ha magunknak és másoknak képesek vagyunk megbocsátani, az annak a jele, hogy valóban el tudtuk engedni a kérdéses problémát. Aki mindig arra vár, hogy igazat adjanak neki, az saját egójának és akaratosságának foglya, és nem képes spirituálisan fejlődni.
A pozitív megerősítések fontos szerepet játszanak az elengedés után. Ezek olyan mondatok, amelyek leírják, ezentúl hogyan alakítsuk életünket, életszemléletünket, pl.: „Mostantól a szívemre hallgatok”, vagy „Minden tekintetben napról napra egyre jobban érzem magam.”
A gyógyítás eszköze: a szeretet sugarai
Az emberi kapcsolatok gyógyításának legfontosabb eszköze a feltétlen szeretet. Ez a szeretetsugár a szívből ered, felszáll a szemöldökök között elhelyezkedő harmadik szemhez és innen lép ki. Vizualizálnunk kell ezt a fénysugarat és meg kell világítani vele a kellemetlen élményeket, amelyektől meg akarunk szabadulni.
A lézersugár üzemanyagául saját negatív érzéseink szolgálhatnak, pl. irigység, gyűlölet, düh, bosszúvágy. A szeretetlézerrel mindent elégetünk, ami az adott személyhez fűződő kapcsolatunkban vagy élethelyzetben problémás volt.
Aki egyszer megélte, milyen óriási hatással van az elengedés képességének egész életünkre, bizonnyal alkalmazni fogja a módszert a későbbiek során is.
Némi gyakorlással egyedül is elvégezhető a gyakorlat. Az élet elegendő alkalmat ad.
A Lindwall házaspár tapasztalatai szerint foglalkozásaikon a résztvevők többsége olyan személy, aki szeretne javítani életminőségén. Természetesen vannak olyanok is, akik súlyos krízishelyzetben vannak, esetleg súlyos testi vagy lelki problémákkal küzdenek. Sokan csak a hagyományos orvosi eljárásokban bíznak. Mások nyitottak a holisztikus és alternatív eljárások iránt, amelyek nemcsak a testet, hanem a mentális és spirituális aspektusokat is magukba foglalják. A releasing speciális problémákkal foglalkozik. Minden élet közös forrásához folyamodik, hogy segítse meglátni a fontos témákat. Ha valami olyasmit akarunk elengedni, ami reálisan nincs jelen életünkben, nem történik semmi.
Fotó: Adobe Stock