Atomrobbanáshoz hasonlítható környezeti hatások: Rák, szív- és érrendszeri betegségek II.

A tanulmány eredményei döbbenetesek: A Csernobil körül, a tiltott zónában élők és más túlélők sugárzásból eredő súlyos következményekkel járó egészségkárosodásának valószínűsége kisebb, mint azoknál az embereknél az egészségkárosodás valószínűsége, akik a nagyvárosok levegőszennyezésének vagy dohányfüstnek vannak kitéve. Az összehasonlítás megállja a helyét a Japánban történt atomrobbantásokkal is: A Hirosimában és Nagaszakiban történt atomrobbantás egészségkárosító hatásából következő átlagos élettartam-csökkenés a túlélők között kisebb, mint az az átlagos élettartam-csökkenés, amelyet a túlsúly vagy az aktív dohányzás okozhat.

Az összehasonlítás statisztikai eszközökkel rávilágít túlélési esélyeinkre abban a környezetben, amelyben élünk. Meg kell jegyeznünk, hogy az említett három rizikófaktoron kívül még számos más tényező is csökkentheti várható élettartamunkat, mind lakóhelyünkön, mind munkahelyünkön. Például egy norvég felmérés szerint a magasfeszültségű távvezetékek közelében lakó nők között az emlődaganatok valószínűsége 60%-kal nőhet. Jelentős lehet a munkahelyi ártalmak egészségkárosító hatása is.

Az ülő jellegű munka megnövelheti a bél- és a hasnyálmirigy-daganatok előfordulását. A nyomdaiparban, fémipari munkások között, autószerelőknél, irodai munkát végző, ill. áruházi eladónőknél, ruhatisztítóknál, műanyagipari munkásoknál és festőknél általában a húgyhólyagrák előfordulása is magasabb lehet az átlagosnál. Építőmunkásoknál főképp a cement és fapor, valamint az aszfaltgőz és dízelfüst következtében a gyomor, nyelőcső és a felső légutak rákos megbetegedései és a szívbetegségek jelentkezhetnek gyakrabban. A foglalkozási ártalmak következményeinek sorát még hosszan folytathatnánk.

Az utóbbi években kezdték el kutatni annak az okát, miért jelentősen jobb a túlélési esélye azoknak a rákbetegeknek, akiknek a diagnózist betegségükről nyáron vagy ősszel állítják fel. Természetesen ez összefüggésben lehet azzal is, hogy ezekben az évszakokban fogyasztják a legtöbb zöldséget és gyümölcsöt, de egyre több adat igazolja azt is, hogy a napfény ultraibolya-sugárzása gátolja számos ráktípus, így az emlő-, prosztata-, tüdő-, béltumorokat és a Hodgkin- és non-Hodgkin-lymphomát attól függetlenül, hogy a nap sugárzásának bőrrákkeltő hatása is lehet.

A kutatók a napfény D-vitamin-képző tulajdonságát gyanítják a jelenség mögött. A napfény 20-30 perc alatt 20 000 egység D-vitamint képezhet a szervezetben. Ekkora mennyiséget mesterséges formában nehéz bejuttatni a szervezetbe. A mérsékelt napozás – leégés nélkül – hozzájárulhat egészségünk megőrzéséhez. A bőrrák által veszélyeztetetteknél a D-vitamin természetes formában történő bejuttatása lehet a leghatékonyabb. A tojás és hal tartalmaz nagyobb mennyiségű D-vitamint, ill. a gyógygombák között a bokrosgomba és kivonatai járulhatnak hozzá legnagyobb mértékben a szervezet D-vitamin-szintjének emeléséhez.

A Patkónyelv kivonat keverék az immunerősítésben és rákmegelőzésben, a Pecsétviaszgomba és Lepkefű kivonat keverék a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, a Kígyószál kivonatot tartalmazó keverék az agy egészséges működésének megőrzésében, a Cseppkőgomba kivonat keverék a gyomor és a bél egészséges működésének megőrzésében segíthetnek. Kutatjuk a búzacsíra legfőbb rákellenes hatóanyagait is, és remény van arra, hogy először vezessünk be olyan flavonoidokat tartalmazó funkcionális élelmiszert, amely a búzacsíra legfőbb rákellenes hatóanyagaira lesz standardizálva, elősegítve a szervezet ellenálló képességének növelését a káros környezeti hatásokkal szemben. (X)

Részletes info: www.VITANAX.hu, Tel.: 06-30-391-8080

Foto: Shutterstock