Valóban veszélyes élelmiszer-adalék a citromsav?
A citromsav enyhén savas kémhatású szerves sav, amely a természetben főként a citrusféléknek kölcsönzi jellegzetes, savanykás zamatukat. Kiszárítva színtelen, szagtalan, fehér, kristályos anyag. A gyártók azonban nem citrusfélékből vonják ki – ez túl drága lenne –, hanem a meglehetősen veszélyes, bár génmódosított Aspergillus niger nevű penészgomba segítségével állítják elő. A gombákat pedig nem cukorral, hanem mindenféle szerves hulladékkal, pl. répamelasszal, gyümölcscefrével és génmanipulált kukoricával táplálják. A legfontosabb gyártók Kína és Ausztria. A legnagyobb vásárlók pedig az USA és Németország.
A génmódosított anyagok felhasználásával előállított adalékanyagokat nem kell külön feltüntetni a csomagoláson.
A citromsavat elsősorban az élelmiszeripar használja, de megtalálható a kozmetikumokban, étrendi kiegészítőkben és egyes gyógyszerekben is. Mesterséges eredetű citromsav található szinte minden energiaitalban, üdítőben, édességben, lekvárokban és kompótokban, zselékben, paradicsomszószban, egyéb szószokban, pástétomokban, húsipari termékekben, borban és pékáruban. Arányosan a legnagyobb mennyiségben, édességekben és italokban van jelen, kódszáma E330.
Veszélyes is, és nem is.
Fontos megemlíteni, hogy az emberi szervezet is termel citromsavat, az úgynevezett citromsavciklus keretében, amely a sejtek működéséhez szükséges ATP előállításának folyamata. A folyamat egyik mellékterméke a citromsav.
Megkönnyíti az alumínium felszívódását
Az alumínium, a szervezetbe jutva mérgező, idegrendszert károsító fém. Megtalálható sok vakcinában, élelmiszer-csomagolásban, italos dobozokban, dezodorokban és még az ivóvízben is. Kapcsolatba hozzák az autizmus, az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásával is. Citromsavval reagálva, vízben oldódó alumíniumvegyületek (pl. alumínium-citrát) keletkeznek, amelyek könnyen felszívódnak a tápcsatornából. Ez patkánykísérletekben igazolódott. Rossz ötlet tehát, ha nyáron alufóliába csomagolva grillezünk zöldségeket, pláne, ha a zöldségeket valamilyen citromleves öntettel is elláttuk előtte.
Egyébként sok zöldségnek eleve magas a citromsavtartalma, tehát az ilyen módon grillezett zöldségek valóságos „alumíniumbombává” alakulnak át.
A szervezetbe jutott alumínium előszeretettel halmozódik fel a tobozmirigyben, felgyorsítva annak elmeszesedését. A tobozmirigy termeli az alváshormonnak is nevezett melatonint, amely egyben az idegrendszer egyik legfontosabb antioxidánsa, védőanyaga.
A citromsav emellett – mint minden egyéb savas anyag – károsítja a fogzománcot is. Ezért a savas kémhatású ételek és italok fogyasztását követően ajánlatos alaposan szájat öblíteni.
Milyen betegségeket okozhat?
Erre nézve kevés vizsgálatot végeztek, de létezik egy publikáció, amely 4 olyan esetet említ, amelyeknél a citromsav okozott panaszt. A jelentkező panaszok között szerepeltek ízületi és izomfájdalmak, bélrendszeri görcsök, sőt, asztmaszerű tünetek is. A szerzők szerint elképzelhető, hogy a nem természetes eredetű citromsavban jelen vannak az Aspergillus niger proteinjei, esetleg anyagcseretermékei vagy toxinjai, amelyek gyulladást provokálnak, de azt sem zárják ki, hogy a szintetikus citromsav önmagában is gyulladáskeltő lehet.
Ugyanakkor ismeretes, hogy a (természetes eredetű) citromsavnak vannak pozitív egészségügyi hatásai is. Antioxidáns, javítja a tápanyagok felszívódását a tápcsatornából, és segít a kalcium-oxalát és kalcium-foszfát anyagú vesekövek megelőzésében.
Az élelmiszerekben természetes módon jelenlévő citromsav nem egészségtelen, sőt, bizonyos mennyiségben előnyös.
Egyelőre nem világos, de nem kizárható, hogy a szintetikus citromsav tartalmaz-e káros anyagokat. Annyi bizonyos, hogy mind a természetes, mind a szintetikus citromsavat tartalmazó élelmiszereket távol kell tartani az alumíniumtól.
Foto: Adobe Stock
