A növényi olajok ereje az érelmeszesedés kezelésében

Az el­múlt év­ti­zed­ben a táp­lál­ko­zá­si vo­nat­ko­zá­sok kö­zül a ko­lesz­te­rin szer­ke­ze­té­hez ha­son­ló szi­tosz­te­rin­re is ki­ter­jedt a fi­gye­lem. A ma­ga­sabb­ren­dű, vi­rá­gos nö­vé­nyek­ben szé­les kör­ben el­ter­jedt anyag­ról van szó. A szitoszterin mo­le­ku­lá­já­nak szer­ke­ze­te csu­pán egy rö­vid szén­lánc je­len­lé­te ré­vén kü­lön­bö­zik a ko­lesz­te­rin szer­ke­ze­té­től. Mind­két szte­rán­vá­zas ve­gyü­let jel­lem­vo­ná­sai kö­zé tar­to­zik az –OH atom­cso­port je­len­lé­te.

Is­mer­te­té­sünk el­ső ré­szé­ben em­lí­tet­tük, hogy a ko­lesz­te­rin az ál­la­tok szer­ve­ze­té­re, a szi­tosz­te­rin vi­szont a nö­vény­vi­lág­ra jel­lem­ző.

A szitoszterin mel­lett a vi­rá­gos nö­vé­nyek­ben két szár­ma­zé­ka is el­ter­jedt: a sztig­masz­te­rin és a kam­pesz­te­rin. To­váb­bi szte­rán­vá­zas nö­vé­nyi anya­gok­kal együtt a fi­tosz­te­ri­nek cso­port­ját ké­pe­zik. A mo­le­ku­la vá­zán ta­lál­ha­tó hi­dro­xil (–OH) cso­port ré­vén a szte­rán­vá­zas alap­szer­ke­zet­hez gya­kran kap­cso­ló­dik cu­kor­mo­le­ku­la.

Ve­gyes táp­lál­ko­zás ese­té­ben na­pi át­lag 300 mil­li­gramm (1/3 gramm) szitoszterin jut az emész­tő­rend­szer­be, en­nek az össz­mennyi­ség­nek mint­egy 5%-a szí­vó­dik fel. A ko­lesz­te­rin és a szi­tosz­te­rin kö­zött „ver­sen­gés” ala­kul ki: a bél­fa­lon át fel­vett szi­tosz­te­rin „nem en­ge­di be” a ko­lesz­te­rint. Ez a meg­ál­la­pí­tás vo­nat­ko­zik a máj­ban ter­melt (en­do­gén) és a táp­lá­lék­kal fel­vett (exo­gén) ko­lesz­te­rin­re egy­aránt, az­zal a fel­té­tel­lel, hogy a nö­vé­nyi táp­lá­lék ál­tal az emész­tő­rend­szer­be ju­tó szi­tosz­te­rin után­pót­lá­sa biz­to­sí­tott le­gyen. El­té­rő me­cha­niz­mus alap­ján, de lény­egé­ben vé­ve ha­son­ló ha­tá­sa van a GOL­DEN YAC­CA sza­po­nin ele­gyé­nek.

Ah­hoz, hogy a vér­szérum­ban csök­ken­jen a ko­lesz­te­rin szint­je, nagy­já­ból na­pi 9 gramm szi­tosz­te­rin­re van szük­ség, ez a na­pi be­vi­tel több­szö­rö­se, nem egy­szer­re, ha­nem is­mé­tel­ten a nap fo­lya­mán.

Azok­nál a sze­mé­lyek­nél, akik­nél fo­ko­zott az érel­me­sze­se­dés ki­ala­ku­lá­sá­nak ve­szé­lye, a szív- és ér­rend­sze­ri meg­be­te­ge­dé­sek esé­lye, aján­lott az ál­la­ti ere­de­tű élel­mi­sze­rek fo­gyasz­tá­sá­nak csök­ken­té­se, ese­ten­ként ki­ik­ta­tá­sa az ét­rend­ből, a nö­vé­nyi ere­de­tű élel­mi­sze­rek ja­vá­ra. Gya­kor­la­ti szem­pont­ból ez a ja­vas­lat úgy va­ló­sít­ha­tó meg, hogy az aján­lott na­pi 5-szö­ri ét­ke­zés so­rán ki­zá­ró­lag vagy el­ső­sor­ban nö­vé­nyi élel­mi­szert fo­gyasz­ta­nak. Ál­la­ti zsír, zsi­ra­dék he­lyett min­den­kép­pen nö­vé­nyi ola­jat hasz­nál­nak.

Az ét­olaj nem tar­tal­maz ko­lesz­te­rint, de min­dig van ben­ne fi­tosz­te­rin. Utób­bi az ét­olaj össze­té­te­lé­nek vizs­gá­la­ta so­rán gya­k­ran sze­re­pel az „el nem szap­pa­no­so­dó anya­gok” gyűj­tőn­év ke­re­té­ben. Az el­ne­ve­zés is ar­ra utal, hogy élel­mi­szer-ké­miai vizs­gá­lat ered­mé­nyé­ről van szó.

A táp­lál­ko­zás mel­lett min­den egyéb, az élet­mód­dal kap­cso­la­tos aján­lás in­do­kolt, ha csök­ken­ti az érel­me­sze­se­dés ki­ala­ku­lá­sát, le­het­sé­ges kö­vet­kez­mé­nye­i­nek koc­ká­za­tát. A fi­tosz­te­ri­nek víz­ben nem ol­dód­nak, zsí­r­ol­dé­kony (li­po­fil) ve­gyü­le­tek.

Az olajos magvakban van a legtöbb szitoszterin

A szi­tosz­te­rin gyul­la­dás­csök­ken­tő ha­tá­sú. Rész­ben en­nek kö­szön­he­ti fel­hasz­ná­lá­sát a dül­mi­rigy jó­in­du­la­tú túl­ten­gé­se ál­tal oko­zott pa­na­szok csök­ken­té­se cél­já­ból (be­nig­nus pros­ta­ta hyper­pla­sia, BPH). A szi­tosz­te­rint tar­tal­ma­zó gyógy­sze­rek el­ső­sor­ban egyes hor­mo­nok köz­ve­tí­té­sé­vel fej­tik ki ha­tá­su­kat.

Vissza­tér­ve az ét­ola­jo­kra, cél­sze­rű össze­té­te­lük fel­tün­te­té­se. Tá­jé­koz­ta­tó jel­le­gű egyes ét­ola­jok „el nem szap­pa­no­so­dó ré­szé­nek” szám­sze­rű fel­tün­te­té­se an­nak ér­de­ké­ben, hogy kö­vet­kez­tet­ni le­hes­sen a ko­lesz­te­rin­fel­szí­vó­dás gát­lá­sá­ra. A leg­több ét­olaj össze­té­te­lé­ben 1% kö­rü­li az arány, de le­het ma­ga­sabb is az ere­det­től és az elő­ál­lí­tá­si el­já­rás­tól füg­gő­en, pél­dá­ul az olí­va­olaj ese­té­ben (kb. 1,5%), ha­son­ló ér­ték mér­he­tő egyes szó­ja­ma­go­la­jok­nál is. A sze­zám­ma­go­laj­nál kö­zel két­sze­re­se le­het más nö­vé­nyek ola­já­hoz vi­szo­nyít­va (kb. 1,8%). Ki­szá­mít­ha­tó az „el nem szap­pa­no­so­dó” rész szi­tosz­te­rin­tar­tal­ma, amely ál­ta­lá­ban az 1–1,8%-nak 70–85%-át ké­pe­zi. Ezért 100 gramm ét­olaj­jal kb. 1 gramm szitoszterin jut a szer­ve­zet­be.

A szitoszterin a leg­na­gyobb mennyi­ség­ben egy adott nö­vény ola­jos mag­va­i­ban ta­lál­ha­tó ugya­nan­nak a nö­vény­nek a zöld ré­szei­hez vi­szo­nyít­va. Utób­bi­ak­ban nem a zsí­rol­dé­kony szitoszterin kép­ző­dik, ha­nem an­nak víz­ben ol­dé­kony (hi­dro­fil) cu­kor­szár­ma­zé­kai (gli­ko­zid­jai). Ezért az ét­olaj szi­tosz­te­rin­tar­tal­ma csu­pán ki­egé­szíti a sa­lá­ta­ként el­ké­szí­tett nö­vé­nyek, il­let­ve le­ve­sek, fő­ze­lé­kek, va­la­mint szá­mos gyógy­tea szi­tosz­te­rin­be­vi­te­lét a szer­ve­zet­be. A gyü­möl­csök rend­sze­res, na­pi is­mé­telt fo­gyasz­tá­sá­nak fon­tos­sá­gát sen­ki nem von­ja két­ség­be.

A szte­rán- (go­nán) vá­zas sza­po­ni­no­kat tar­tal­ma­zó GOL­DEN YAC­CA és a más jel­le­gű sza­po­ni­no­kat tar­tal­ma­zó ES­TE­RIN ha­tás­mód­ja mel­lett új fe­lis­me­rés, hogy a bél­fal­ban kép­ző­dik egy fe­hér­je, amely a ko­lesz­te­rin fel­szí­vó­dá­sát be­fo­lyá­sol­ja. 2004-ben köz­zé­tett kí­sér­le­ti vizs­gá­la­tok sze­rint en­nek a fe­hér­jé­nek tel­jes hi­á­nya so­rán a ko­lesz­te­rin fel­szí­vó­dá­sa 70%-kal csök­ken.

Fotó: Adobe Stock