Yucca, mint koleszterincsökkentő növény

A kórosan ma­gas ko­lesz­te­rin­szint csök­ken­té­sé­re 2003-ban több or­szág­ban tör­zsköny­vez­tek egy gyógy­szert (Eze­ti­mid, Eze­trol, Ze­ta). A ha­tá­sos mo­le­ku­la nem ta­lál­ha­tó meg a ter­mé­szet­ben, ku­ta­tás so­rán hoz­ták lé­te. Fel­ta­lá­lá­sá­ig alig gon­dol­tak ar­ra, hogy ilyen me­cha­niz­mus­sal is gá­tol­ni le­het a kórosan ma­gas ko­lesz­te­rin­szin­tet.

Az új ké­szít­mény ha­tá­sá­nak me­cha­niz­mu­sa: hoz­zá­kap­cso­ló­dik az emész­tő­rend­szer­ben a ko­lesz­te­rin­hez, ezál­tal olyan nagy mé­re­tű (tö­me­gű) mo­le­ku­la jön lét­re, amely nem szí­vó­dik fel és ezért nem jut vissza a máj­ba (az en­ter­ohe­pa­ti­kus kör­fo­lya­mat so­rán), ha­nem ki­ürül a szer­ve­zet­ből. A ko­lesz­te­rin­szint ugya­nis lény­eges mér­ték­ben fo­ko­zó­dik, ha a máj­ban kép­ző­dő ko­lesz­te­rin ki­egé­szül az élel­mi­sze­rek­kel fel­vett ko­lesz­te­rin­nel. Amennyi­ben vi­szont a ko­lesz­te­rin fo­lya­ma­to­san ki­ürül az emész­tő­rend­sze­ren ke­resz­tül, a nor­má­lis­nak (szük­sé­ges­nek) te­kin­tett szint nem emel­ke­dik kórosan.

Az újon­nan ki­fej­lesz­tett szin­te­ti­kus gyógy­szer új le­he­tő­sé­get te­remt az érel­me­sze­se­dés és le­het­sé­ges kö­vet­kez­mé­nye­i­nek meg­elő­zé­se te­rén.

A kórosan magas koleszterinszint csökkenthető pálmaliliom alapú készítményekkel

Az új gyógy­szer ha­tás­mód­ja nem je­lent meg­le­pe­tést. Tud­tuk ugya­nis, hogy egyes nö­vé­nyi sztero­i­dok ilyen mó­don be­fo­lyá­sol­ják a ko­lesz­te­rin­szin­tet. A ha­tó­a­nyag­cso­por­tot, amely­re ut­alunk, a sza­po­ni­nok né­hány kép­vi­se­lő­je al­kot­ja, el­ső­sor­ban szte­rán­vá­zas (go­nán­vá­zas) sza­po­ni­no­król van szó, ezek­re cé­loz­tunk a már­ciu­si szám­ban.

Míg a ko­lesz­te­rin alap­szer­ke­ze­tén, a szte­rán­vá­zon ta­lál­ha­tó hi­dro­xil-gyök­höz (-OH) zsír­sa­vak vagy fe­hér­je jel­le­gű ve­gyü­le­tek kap­cso­lód­nak, ad­dig a nö­vé­nyi sza­po­ni­nok­ban cu­kor­lán­cok kö­tőd­nek az oxi­gé­na­tom­hoz. A ma is­mert, ke­re­ken 20 000 szte­rin egy ré­sze ki­fe­je­zet­ten zsí­rol­dé­kony (li­po­fil), a nö­vé­nyi szte­ro­lok szte­rin­sze­rű (sztero­id) anya­gok, cu­krok­hoz kö­tőd­nek és ki­sebb-na­gyobb mér­ték­ben ví­zol­dé­kony (hi­dro­fil) jel­le­gű­ek. En­nek kö­vet­kez­té­ben a fel­szí­vó­dá­si vi­szo­nyok is el­té­rő­ek.

Ro­ko­nai is az ame­ri­kai föl­drész nö­vé­nyei. Szá­raz, fél­si­va­tag vagy si­va­tag jel­le­gű he­lye­ken te­rem­nek. Dísz­nö­vény­ként több fajt ter­mesz­te­nek Eu­ró­pá­ban ker­tek­ben, par­kok­ban, sé­tá­nyok men­tén, te­me­tők­ben. Ná­lunk leggya­krab­ban a jól át­te­le­lő, nagy, fe­hér vi­rá­gú, ro­stos le­ve­lű Yuc­ca fi­la­men­to­sa ne­vű fajt ül­te­tik. Gyógy­ter­mé­ket a Yuc­ca shi­di­ge­ra­ból ál­lí­ta­nak elő (ábra ápri­li­si szá­munk­ban Yuc­ca fi­la­men­to­sa né­ven).

A szte­rin­vá­zas sza­po­ni­nok a tri­ter­pén­vá­zas sza­po­ni­nok­hoz ha­son­ló­an több tu­laj­don­sá­guk alap­ján cso­por­to­sít­ha­tók. Fon­tos kü­lönb­sé­gek alap­ján jel­le­mez­het­jük az egyes sza­po­ni­no­kat: ren­del­kez­nek-e a szap­pa­nok­hoz (sa­po) ha­son­ló hab­zó­ké­pes­ség­gel, il­le­tő­leg a vi­zes kö­zeg­ben tör­té­nő rá­zás kö­vet­kez­té­ben kép­ző­dő hab­nak mi­lyen a tér­fo­ga­ta és mi­lyen hosszú ide­ig tar­tós, vi­szo­nyít­va a ki­in­du­lá­si nö­vé­nyi anyag tö­me­gé­hez (ter­mé­sze­te­sen azo­nos vizs­gá­la­ti kö­rül­mé­nyek kö­zött); a hab­zó tu­laj­don­ság mel­lett mi­lyen mér­ték­ben gya­ko­rol­nak ha­tást a vö­rö­s­vér­tes­tek­re (erythrocyta).

A Yuc­ca shi­di­ge­ra zöldségként is fogyasztható

A sza­po­ni­nok egy ré­sze ugya­nis nagy hí­gí­tás­ban is meg­vál­toz­tat­ja a vö­rö­svér­tes­tek hár­tyá­já­nak (fe­lü­le­té­nek) szer­ke­ze­tét, és en­nek kö­vet­kez­té­ben jel­lem­ző fes­ték­anya­guk (ha­e­mog­lo­bu­lin) a sej­tes ele­mek­ből ki­áram­lik a vér­plaz­má­ba. A vér fe­dő­fes­ték jel­le­ge meg­vál­to­zik, át­tet­sző vagy át­lát­szó lakk­fes­ték­ké ala­kul (ha­e­moly­sis). Ha ilyen tu­laj­don­ság­gal ren­del­ke­ző sza­po­nin a vér­pá­lyá­ba ke­rül, ve­szé­lyes mér­ge­zés lép­het fel.

A sza­po­ni­nok egy ré­sze az emész­tő­rend­szer­ből nem szí­vó­dik fel, vagy csak igen kis mér­ték­ben. Ilye­nek a gyó­gyá­szat­ban hasz­nált nö­vé­nyek sza­po­nin­jai. Ez­zel szem­ben, amennyi­ben egy nö­vény sza­po­nin­jai szá­jon át ada­gol­va el­jut­nak a vér­be, a mér­ge­ző (he­mo­li­zá­ló) nö­vé­nyek kö­zé so­rol­ha­tó sza­po­ni­no­król van szó. A Yuc­ca shi­di­ge­ra kö­zel tu­cat­nyi sza­po­nint tar­tal­maz. Nem szí­vód­nak fel az emész­tő­rend­szer­ből, leg­fel­jebb igen kis mennyi­ség­ben. Ezért fo­gyaszt­ják úgy, mint bár­mely zöld­sé­get (a na­va­ho in­di­á­nok pia­ca­in áru­sít­ják), ezért al­kal­maz­ha­tó gyógy­szer­ként.

A GOL­DEN YAC­CA JA­VAL­LA­TAI KÖ­ZÖTT EL­SŐ HE­LYEN SZE­RE­PEL AZ ÉREL­ME­SZE­SE­DÉS AZ 1995-ben ÍRT SZA­KEM­BER TÁ­JÉ­KOZ­TA­TÓ­BAN, ame­lyet a ha­tó­sá­gi en­ge­délye­zés jó­vá­ha­gyott az aláb­bi­ak sze­rint:

„Az érel­me­sze­se­dés meg­elő­zé­se, kés­lel­te­té­se, a kór­fo­lya­mat las­sí­tá­sa. A ké­szít­mény ja­vít­ja a táp­lá­lék­kal fel­vett, az erek fa­lát vé­dő fla­vo­no­i­dok bio­ér­té­ke­sü­lé­sét, de gá­tol­ja az ál­la­ti ere­de­tű táp­lá­lék­kal fel­vett ko­lesz­te­rin fel­szí­vó­dá­sát.”

Fotó: Adobe Stock