Válaszol a Jóskönyv – Égre nézni
Kérlek, olvasd el az előző oldalt.
Tudod, hogy igyekszem kihasználni a helyhiányt, s amit ott elmondok általánosságban, azt mindig igyekszem itt lefordítani a Ji King nyelvére.
Nos, amikor jóslatot kérsz, tulajdonképpen az „égre nézel”.
Tekinteted az égre villan, ahol megpillantod „ismeretlen dolgok vázait”.
Látod, Shakespeare még azt is tudta, hogy ezeknek a láthatatlan dolgoknak, vagyis a teremtő ideáknak „vázai” vannak.
Testük még nincs – csak vázuk.
Szerkezetük.
Erőszerkezetük.
Ilyesféle „teremtő szerkezeteket”, mintákat ismert fel a modern tudomány a genetikában.
Ott is egy molekuláris szerkezetet lát – melyből a földi lény jellege és a sorsa lesz.
A JÓSJELEK is ilyen vázak.
Minták.
Valójában – bár egymás fölé rajzoljuk a jin és jang vonásokat – erőspirálok.
Ideaspirálok.
Három vonás alul – három fölül: két ba gua egymáson, összecsavarodva.
Azon kívül a hat vonás egymással is erőviszonyban áll.
Energia-viszonyban.
Méltóság-viszonyban.
Ilyen az „ismeretlen dolgok váza”.
Mindez az Égben van.
Láthatatlanban.
Szellemiben.
Még nincs.
Még testetlen, anyagtalan.
Élettelen, sorstalan.
Az, hogy „váz”, csak jelképes kifejezés.
Úgy váz, ahogy egy gondolatnak is váza van, s egy érzésnek is váza, előképe van.
Még nem gondolat – csak lesz belőle.
Még nem érzés – csak lesz belőle.
Még nem élet – csak lesz belőle.
Még nem sors – csak lesz… vagy lehet belőle.
És ez a „lehet” nagyon fontos szó.
Ahhoz, hogy legyen, még létre kell hoznod.
Meg kell testesítened.
Nem elég, hogy „szent őrületben” szemed földről az égre, de „égről földre” is kell, hogy villanjon.
Így szerzed meg a felső erőkhöz az alsókat is.
Az első pillantás az „aha, tudom!” – a másik a „megteszem, akarom!”.
Az egyik meglátja – a másik megvalósítja.
Olyan, mintha önmagad termékenyítenéd meg: a gondolattal „teherbe ejted” magadat, s utána a gondolatot kihordod és megszülöd.
Nehogy azt hidd, hogy a szexuális aktus nem mágia!
De még mennyire az!
Ez az egyetlen mágia, amit a mai ember úgy, ahogy ismer még, amiben örömét leli, s amellyel teremteni tud még.
(Talán a technomágia is működik még, amelyben az ember az isteni teremtés természeterőit látva s megismételve, „saját vegykonyhájában” létrehozza annak művi, másodlagos változatát.)
Amikor kérdésedre egy jósjelet kapsz, lehetőséget kapsz arra, hogy szemed az égre villanjon, s megpillantsd, milyen sorsidea rejlik a láthatatlan világban.
Az Égen.
Nem biztos, hogy létrehozod.
Nem biztos, hogy megvalósítod.
Önakaratoddal, eszeddel vagy bölcsességeddel éppúgy formálhatsz, alakíthatsz rajta, ahogy egy író is alakít és formál az elképzelésein.
De a váz: adott.
Ez rejlik ott, az Égen, vagyis az idők méhében.
Ez van készülőben, s akar megszületni – ha megszülöd.
A Jósjel: mágikus teremtő idea.
Megpillantani felelősséggel jár.
Mert innen kezdve már nem láthatatlan és tudattalan – hanem látott és tudott.
Már érted, hogy erről lesz szó.
Még nincs itt.
Ahogy egy zápor sincs itt mindaddig, míg a felhők innen-onnan még csak gyülekeznek.
Még süt a nap.
De lehet, hogy a jósjel azt üzeni:
– Eső lesz!
Még nem esik.
Semmi előjelét nem tapasztalod.
De a Jóskönyv tudja, mert följebb lát, mint a megvalósult anyagi valóság.
Odalát, ahonnan a dolgok lesznek.
Ezért van az, hogy sokszor napok, hetek, hónapok is eltelnek, amíg egy jósjel valóságos hatásával találkozol.
Amikor kérdezel: még javában süt a nap.
Vagyis a tényleges jövőbeli helyzeted még felismerhetetlen.
Azért tanácsolom: ha tanulod a jóslás tudományát, vezess naplót.
Én még ma is csapkodom a homlokomat – van olyan léthelyzet, melynek beéréséhez egy esztendő kellett.
Néha több esztendő is.
