Válaszol a jóskönyv – Szép az, ami igaz?

A legnehezebben megfejthető jósjel – legalábbis számomra – a 22 jel, a „Megszépítés”.

Múltkor például valaki, akinek gondja volt a vállalkozásával, megkérdezte a Jóskönyvet, s tanácsként a Megszépítés (Pi) jelét kapta.

Ráadásul ez az üzleti vállalkozása összefüggésben volt a szépséggel, a külsővel, az esztétikával is.

A jósjel azt mondja: „Kövesd utadat, de csak kis dolgokban!”

Nem lát benne hosszú távú perspektívát.

Mi, európaiak, azt mondjuk: szép az, ami igaz, s igaz, ami szép.

Még a Mindenségre is azt mondjuk: kozmosz – ami rokon a kozmetika szóval. Vagyis hogy az univerzum, a csillagos ég és az egész univerzum: szép.

Ez egy görög eszmény, s föltehetően tőlük is örököltük.

A kínaiak, akik egyébként roppant magas esztétikai kultúrát teremtettek, nem egészen így látják.

A külső és belső nem mindig fedi egymást.

Kívül lehet valami szép, s belül üres.

Kívül lehet vonzó, tetszetős, kívánatos és szép – és belül tartalmatlan, hamis, igaztalan.

Már a „kozmetikának” is az a lényege, hogy nem a szellememet és a lelkemet „szépítem”, hanem az arcomat és a bőrömet. Nem azt, aki vagyok, hanem azt, akit mások látnak.

És ezzel nincs is semmi baj, mert miért ne legyen valaki szép?

És miért ne legyen valami tetszetős?

A külső szépség visszahat ránk, s hatással van másokra is.

A baj csak akkor van, amikor kisarkulnak a dolgok, s belép a helyzetbe a realitás.

Jó csomagolással sok mindent el lehet adni. De amikor kiderül, mennyit ér valójában, a díszes papír és a tetszetős reklám nem ér semmit.

A Pi drámája, hogy a látszat és a valóság nem fedi egymást.

A Ji King sokra tartja a látszatot is.

De óva int attól, hogy ebben túlságosan bízzál. Nagy, döntő lépést e jelben nem szabad tenni.

Magad sem látod át egészen az összefüggéseket.

Egy tetszetős illúzió rabja vagy.

Ilyenkor egy vállalkozást akkor is nehéz működtetni, ha ez éppen a szépségről és esztétikáról szól.

Nem látod jól a dolgaidat.

Értelmed fénye nem világít.

A pillanatot meg tudod ugyan nyerni, de tartós, mélyreható eredményeket ebben a jelben nem lehet elérni.

A jelnek – mint minden jósjelnek – két iránya van.

Az egyik: hogy óv a felszínességtől.

Nézz a dolgok mögé, lásd meg a valódi összefüggéseket. Az embereket, akikkel kapcsolatban vagy, ne csak külsőségesen, hanem mély, léleklátó szemmel ítéld meg. Láss a látszatok mögé. Légy kritikus, s vigyázz – mert vágyaidat könnyen összetévesztheted reális lehetőségeiddel.

A másik irány ennek az ellentéte.

Hogy igenis szépítsd magad!

Ápold a külsődet!

Adj igenis a látszatokra, mert néha igen fontosak.

Néha egy mosollyal, egy tekintettel, egy bájos arccal több dolgot lehet elintézni, mint bármilyen könyörtelen perrel vagy háborúval.

Itt tehát a helyzettől és a kérdező ismeretétől függ a válasz is.

Egy vállalkozásnál (nőről van szó) éppúgy megtörténhet, hogy ha nagy dolgokat nem is, de kis dolgokat feltétlenül el tud érni diplomáciával, kedvességgel, bájjal vagy baráti meggyőzőképességgel.

A szépség és a báj „fegyverét” néha be lehet vetni.

De azért egy komoly üzleti vállalkozáshoz ez kevés.

Különösen a mai, érdekközpontú világban.

A mi világunk az ősi világhoz képest ijesztően eldurvult.

Szép nőknek is gyakran van sanyarú sorsuk.

Hiába szép külső, szép test, szép arc, kozmetika – a versengésben éppúgy lemaradhatnak, mint akik nem adnak ennyire a külsejükre. Illetve bekövetkezik az, ami a mai nők gyakori drámája: hogy csakis a külsejét „veszi meg” a világ – a belső értékeit nem tudja értékesíteni.

A Ji King alkalmazásának egyik legnagyobb feladata, hogy a tanácsokat le kell fordítanunk a mai világunk nyelvére.

Én a Jóskönyvben ezt igyekeztem megtenni.

Amennyire lehetett persze, hiszen ez a könyv a tao örök igazságáról szól, különféle sorshelyzetekben.

Ennek a kérdezőnek óvatosan csak annyit tanácsoltam: vesse be kedvességét, báját, rábeszélőképességét a siker érdekében. Keressen támogatókat, barátokat, próbálja megnyerni mások tetszését – de komoly harcba az ügyért ne bocsátkozzon, mert elveszíti.

És ugyanakkor vizsgálja meg alaposan: ez sorsának útja-e, vagy pedig csak egy állomása, melyről hamarosan tovább kell lépnie.

Ha így áll a dolog, vizsgálja meg alaposan önmagát.

De tükör nélkül.

Nézzen a saját szívébe, s kérdezze meg: mik a vágyaim, s mik az igazi, reális lehetőségeim.

S az utóbbiak mellett döntsön.

És lépjen tovább.