Gyógyszer helyett csalánnövény

Értékes hatóanyagainak köszönhetően a csalánnövény ideális a tavaszi méregtelenítéshez is. Ne féljünk szúrós szőreitől: elkészítés közben ezek hatástalanná válnak.

Számtalan gyógyhatása mellett a kertben is igen hasznos növény a csalánnövény. Kiváló természetes trágya, amely a talajt nitrogénnel dúsítja, főzete megvédi a kultúrnövényeket a gombásodástól és a kártékony rovaroktól. Hihetetlenül sok állat fogyasztja táplálékként, különösen a pillangók.

Az egész növényt hajszálvékony, kovasavtartalmú szőr borítja, amelyek úgy működnek, mint megannyi parányi injekciós tű. Ha hozzáérünk, ezek a „tűk” acetilkolint, hisztamint és hangyasavat tartalmazó folyadékot fecskendeznek a bőrünkbe, aminek hatását nyilván mindenki jól ismeri. Ebből a gramm tízmilliomod része már fájdalmas, csípő, égő, viszkető hólyagot húz a bőrön.

Aki jól bírja a fájdalmat, az a növény ebbéli tulajdonságát radikális gyógymódként alkalmazza fájdalmas ízületi kopás esetén: egy csokornyi csalánnal 2-3 egymást követő napon alaposan megpaskolják a fájdalmas testrészt. A kúra idején a kezelt testrészt nem tanácsos megmosni, különben az intenzív és kellemes meleg érzet ismét égő érzetté alakul át. A csalánnövény mérge tartós ingerhatása révén órákig tartó melegítő érzést vált ki, ami különösen csípőízületi kopás (artrózis) esetén nagyon kellemes.

A csalánnövény szára rostos szerkezetű, amiből már Caesar katonái is kötelet fontak. Mások a szálakra szedett rostokból fontak fonalat, amelyből szöveteket készítettek. Csalánból készült szöveteket a mai napig lehet kapni, ezek erősebbek a lenvászonnál, finomabbra lehet őket szőni, mint a pamutot, és ugyanolyan fényesek, mint a selyem, ugyanakkor olyan melegek, mint a gyapjú.

A csalánnövény a csalánozók (Urticaceae) családjába tartozik, amely családnak 1050 tagja van. A mérsékelt égövi fajok közül a nagy csalán (Urtica dioica) a legelterjedtebb. Az apró csalán (Urtica urens) jóval ritkább; ezt inkább a homeopátia alkalmazza.

Csalánnövény: hogyan alkalmazhatjuk?

• Begyűjtés

A fiatal, zsenge leveleket márciustól júniusig gyűjthetjük salátához vagy vizelethajtó tea alapanyagához. A virágzó növényt nyáron gyűjtsük, ha reuma elleni orvosságot szeretnénk. A teljesen érett magokat augusztusban/ szeptemberben szedjük, kiváló erősítő, roboráló táplálék. A növény gyökereit októberben vagy márciusban szedjük, prosztatabántalmak és hólyaghurut- irritáció ellen.

• Csalángyökértea

Egy teáskanálnyi apróra vágott gyökeret egy csésze hideg vízben forraljuk fel, majd 10 percig hagyjuk állni, végül szűrjük le. Naponta háromszor egy csészényit igyunk belőle jóindulatú prosztataduzzanat ellen.

Vízhajtó hatása magas káliumtartalmának tulajdonítható, és csak bőséges  folyadékbevitellel biztosítható. Tehát a csalántea mellé bőségesen kell vizet is inni!

• Csalánlevéltea

Két teáskanálnyi (kb. 1 g) levelet 150 ml forrásban lévő vízzel öntsünk le, majd 10 perc múlva szűrjük le. Naponta három-négy alkalommal fogyasszuk ezt az adagot. Ízért javíthatjuk kevés almalével, citromfűvel, kamillával vagy édesköménymag hozzáadásával.

• Hajvíz

50 g tisztított, aprított levelet és gyökeret fél liter almaecetbe szórunk és 3 hétig kirakjuk a napra. Olykor megrázzuk. Három hét múlva leszűrjük, és sötét színű üvegbe áttöltjük. Korpásodás és hajhullás ellen rendszeresen masszírozzuk be a fejbőrbe töményen vagy 1:5 arányban vízzel hígítva.

• Magok: roboráló, erősítő táplálék

1-3 evőkanál szárított magot szórjunk a levesünkbe, salátára vagy müzlibe. Erősítő, serkentő hatású kimerültség esetén, változáskori panaszokban és tavaszi fáradtságban. A római költő, Ovidius a világ legjobb afrodiziákumának tartotta a magokat.

Csalánnövény: Tavaszi tisztítókúra

A tavaszi növények, mint a csalán, segítenek szervezetünknek az átállásban és a téli „ballasztoktól” való megszabadulásban: Igyon 4-6 héten át naponta 1 csésze csalánteát, és ezt egészítse ki fokozott folyadékbevitellel. Ezen kívül lehetőleg minél gyakrabban fogyasszon friss csalánt zöldség, illetve saláta gyanánt. Igyon 1-2 héten át egy evőkanálnyi friss növényi préslevet 5 evőkanálnyi vízzel vagy almalével hígítva. A frissen préselt csalánlé bioboltokban is kapható, de elkészíthetjük magunk is: 2-3 evőkanálnyi csalánlevelet zúzzunk össze mozsárban vagy aprítsuk fel késsel, vagy egy alma, illetve egy sárgarépa kíséretében mixerben pürésítsük.

• Csalános vaj

Egy maréknyi zsenge csalánlevelet mossunk meg és aprítsuk egészen finomra. 25 dkg lágy vajjal, kevés reszelt citromhéjjal és zúzott fokhagymával keverjük össze, sózzuk, borsozzuk. Kiváló teljes kiőrlésű zsemlével vagy hajában főtt/sült burgonyával.

• Zöld ital csalánnal

Friss csalánlevelet mixerben almalével és vízzel (1:1) pürésítsünk (vagy szárított, porított levelet is használhatunk). Ebből kellemes, zöldborsóra emlékeztető ízű ital lesz, amely kiválóan frissít, ha fáradtak, kimerültek vagyunk. Egyszerű, gyors és kiváló!

Anyagcsere, vese, bőr: a csalánnövény minden része eltérő hatású

A levelek serkentik az anyagcserénket, a vizeletkiválasztást, és gondoskodnak a húgysavak kiürítéséről. Bőrbetegségek és gyulladásos húgyúti betegségek kezelésében alkalmazzák őket. Vízhajtó hatása magas káliumtartamának tulajdonítható, és csak bőséges folyadékbevitellel biztosítható. Tehát a csalántea mellé bőségesen kell vizet is inni! Enyhe vérszegénység esetén vérképző hatása is jótékonyan érvényesül; szerves kötésben lévő vastartalma (32,2 mg/100 g szárított csalán) könnyen felszívódik és hasznosul.

A legújabb klinikai kutatásokban bizonyították, hogy a virágzás idején begyűjtött csalán gyulladásgátló és fájdalomcsillapító hatású reumás fájdalmak esetén. A kopásos jellegű artrózis és az autoimmun- eredetű reumatoid ízületi gyulladás esetén egyaránt sok ún. citokin, gyulladásos mediátor szabadul fel a szervezetben, amelyek a gyulladást, a fájdalmat és a porc fokozott kopását, pusztulását idézik elő. A csalán hatóanyagai hatásosan blokkolják e citokinek termelődését. A friss csalánpép rendszeres fogyasztásával enyhül az ízületek merevsége, a fájdalom, az ízület duzzanata, lassul az ízületekben a porc kopása. Csalán alkalmazásával jelentősen csökkenthető a páciens által szedett fájdalomcsillapítók dózisa. A hatásért felelős kávésavas-almasav mennyisége egyébként a gőzölt, párolt levelekben (50-100 g/nap) a legmagasabb, tehát a jó öreg csalánpépben. A péphez hasonlóan magas a hatóanyag mennyisége a frissen préselt növényi lében, ezt követi a tinktúra, és csak ez után következik a tea.

A csalánt tehát igen sokféleképpen alkalmazhatjuk:

• A húgyutak átöblítésére, gyulladások esetén.
• Az anyagcsere serkentésére – tavaszi tisztítókúrák keretében, valamint reuma, köszvény és bőrbetegségek esetében.
• Vesehomok megelőzésére és kezelésére (sok folyadékot kell hozzá inni).
• Fiatal anyáknál a tejtermelés fokozására.
• Kimerülés, legyengülés, betegségek utáni lábadozás és kismértékű vérszegénység esetén.

Húgyhólyag, prosztata: a csalánnövény gyökere az orvosságuk

A csalán gyökere görcsoldó és gyulladásgátló hatású. Enyhíti a jóindulatú prosztataduzzanat szimptómáit az I–II. stádiumban, és az állandó vizelési ingert. A fűrészpálma termésével kombinálva lassítja az ilyen jellegű panaszok romlását, amivel elkerülhető, de legalábbis elodázható a műtét. Ugyanakkor enyhíti a nőknél gyakori hólyagirritációt is. Mindkét esetben hosszú távú szedése ajánlott. A csalángyökér készítményei, a szintetikus gyógyszerekkel ellentétben, egyáltalán nem okoznak mellékhatást.

A növény magvai vitalizáló, erősítő hatásúak akár lábadozás, akár kimerültség, akár változókori panaszok idején; korábban közismert afrodiziákumnak tartották. 

Fotó: Adobe Stock