Erdei deréce (Epilobium angustifolium) gyógyhatásai
Régen gyógynövényként és zöldségnövényként egyaránt fogyasztották, üdítően kellemes íze miatt étkezési teát is készítettek belőle. Az erdei deréce népies neve: csővirág, csővirics, oleanderkóró. 1790- ben Sprengel német botanikus ezen a növényfajon fedezte fel az idegen beporzást.
Gyógyhatásai
Gyulladáscsökkentő, baktériumölő és vizelethajtó hatású, cser- és nyálkaanyagokat tartalmaz. A prosztata megnagyobbodásában, jóindulatú daganataiban gyógyhatása jól érvényesül, főleg ha a kezelés az első tünetek megjelenésekor azonnal megkezdődik. Egyéb gyógyfüvekkel társítva máj- és epebántalmak esetén is alkalmazható. Rendszeres használatával a gyakori felfázás okozta alhasi fájdalmak, vese- és hólyagproblémák, az inkontinencia jól gyógyíthatók, vesehomok, kisebb vesekövek eltávolítását is elősegíti. Központi idegrendszerre ható anyagai nyugtató hatásúak, kisebb fájdalmak csökkentésére alkalmasak.
Az erdei deréce házi alkalmazása
Drogját virágzó hajtásai adják, melyeket a virágzás kezdetén kell gyűjteni. A virágzás előtt felszedett gyöktörzsből kitörő zsenge hajtásokat nyersen salátának, vagy főzve a spárgához hasonlóan fogyaszthatjuk.
Teakészítés: 1 evőkanál szárított és aprított virágzó derécehajtásból 0,5 l vízzel forrázatot készítünk, 20 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Egész napra elosztva legfeljebb 1 liter teát fogyasztunk. Hólyagproblémák, vizelettarthatatlanság esetén porcikafűvel, orbáncfűvel, nyírfalevéllel társíthatjuk.
Tinktúrakészítés: Frissen szedett virágzó derécehajtásokat apróra vágva befőttesüvegbe teszünk, egészségügyi alkohollal felöntjük, lezárva meleg helyen 2 hétig érleljük, majd leszűrjük. Az ázalékot kevés vízzel felfőzzük és leszűrve a kész tinktúrához öntjük. A készítéshez használjunk fokmérőt, a tinktúrát 40%-osra állítsuk be. Ajánlott adagja naponta 3×30 csepp. Gyógyító hatását huzamosabb fogyasztás esetén fejti ki, mellékhatása nem ismeretes.
Házi termesztése
Másfél méteres magasságot is elérő, talajmegkötő tulajdonságú szívós évelő növény, nedves élőhelyet kedvel, homokos, agyagos talajon egyaránt megél. Magról vagy tőről szaporítva rendkívül gyorsan terjed.
Virágfürjei júniustól szeptemberig a deréceágyást bíborvörös színbe öltöztetik.
Toktermését ne hagyjuk a növényen, mert egy növény több százezer magot nevel és a korábbi virágfürtöt nagy vattaszerű gombolyaggá változtatja. (A magok puha gyapját az ínséges időkben párnák feltöltésére használták fel.) Jól helyettesíthető rokonával, a kisvirágú füzikével (Epilobium parviflorum), de a derécének magasabb a hatóanyag- tartalma, termesztése gazdaságosabb.
Fotó: Adobe Stock
