Hogyan hat az immunrendszerre a vegán és a ketogén étrend?
A vegánok teljesen lemondanak mindenfajta állati eredetű élelmiszerről, teljes kalóriaszükségletüket szénhidrátokban gazdag növényekből fedezik. Ezzel szemben a ketogén étrend messzemenően kerüli a szénhidrátokat, és a kalóriák nagyobb részét zsíros élelmiszerekből, főként húsból fedezi. Mindkét étrendnek meghatározott egészségügyi előnyöket tulajdonítanak. A vegán étkezés gyulladásgátló hatású, és csökkenti a szív- és érrendszeri kockázatokat. A ketogén diéta ezzel szemben jótékonyan hat az agyműködésre, és bizonyos típusú epilepsziák kiegészítő kezeléseként alkalmazzák. E kétféle hatás magyarázatával a tudomány egyelőre még adósunk.
Kísérleten alapuló állítások
Amerikai kutatók 20 egészséges személyt figyeltek négy héten át. A kísérleti alanyok két hétig vegán, majd két héten át ketogén étrenden éltek. A vegán fázisban étrendjük 10%-át zsírok, 75%-ban szénhidrátok alkották. A ketogén fázisban a kalóriaszükséglet 76%-át zsírokkal, 10%-át szénhidrátokkal fedezték. Közben megfigyelték a vérben keringő, immunitást biztosító sejtek számát, bizonyos gének aktiválódását, a fehérjék összetételét és mennyiségét a vérben és a vizeletben, vizsgálták aminosav- és zsíranyagcseréjüket és bélflórájuk összetételét.
A kísérleti alanyok száma nagyon alacsony volt, a megfigyelési időszak nagyon rövid, és a két fázis között nem tartottak kiürülési (kimosódási) fázist, ráadásul a résztvevők maguk dönthették el, hogy adott kategórián belül milyen élelmiszereket választanak, és miből mennyit esznek. Ennek ellenére jelentős különbség mutatkozott a kétféle étrend között.
A ketogén diéta hatására felerősödött a vírusok és baktériumok leküzdését végző (ugyanakkor az allergiáért és az autoimmun betegségekért is felelős) szerzett immunrendszer sejtjeinek aktivitása, számuk is megemelkedett.
A vegán étrend főként az öröklött immunrendszerre hatott, amelyben a makrofágok (falósejtek) játsszák a védekezés első vonalát, és amely interferonok termelésével küzd a vírusok ellen. A kutatók egyelőre nem tudnak választ adni arra, hogy mindez milyen hatással van a kórokozók elleni küzdelem minőségére. Ezt epidemiológiai kutatásoknak kell tisztázni.
Ugyanakkor az étrendnek a rákképződésre gyakorolt hatásait is megfigyelték. A ketogén diéta 66, a vegán 22 olyan anyagcsere-mechanizmust aktivált, amelyek gátolhatják bizonyos ráksejtek kialakulását. Ez önmagában még nem bizonyítja az egyik vagy másik étrend rákmegelőző hatásait. A bélflóra főként a ketogén diétára reagált. Mivel fehérjében gazdag étrendről van szó, a bélbaktériumok kevesebb aminosavat és vitamint termelnek. Ugyanakkor a szervezetben jobban hasznosulnak az aminosavak. A vegán étrend bizonyos aminosavak anyagcseréjére volt hatással. Egyelőre nem tisztázott, hogy mindez milyen hatással van egészségünkre.
Amint várható volt, a ketogén étrend hatására fokozódott a zsíranyagcsere.
A kutatók leszögezik, hogy étrendünk alapvetően meghatározza a testünkben zajló élettani folyamatokat. Valószínűnek tartják, hogy az étkezés révén megelőzhetünk bizonyos betegségeket, bár a konkrét étrendi tanácsok adásához még folytatni kell a kutatásokat.
Foto: Shutterstock
