Erősítsük a bélflórát pre- és probiotikumokkal
A természetgyógyászat pontosan ismeri a bélflóra hatását az egészségre és a jó közérzetre. Az orvostudomány azonban csak az utóbbi időben kezdett el mélyebben foglalkozni ezekkel az összefüggésekkel. A belet hosszú ideig csak az emésztésre és a végtermékek kibocsátására való csőnek tekintették. Bár tanították az egyetemeken, hogy a vékonybél ad otthont a nyirokrendszer legnagyobb részének, de azzal nem törődtek, hogy ez milyen gyakorlati hatással lehet a betegségek kezelésére. Ha valaki pár évvel ezelőtt egyetemi professzorok előtt megemlítette a bélflórát vagy a béltisztítást, az hitetlenkedő vagy elutasító reakciót váltott ki, sőt néhányan kifejezetten értetlenül álltak a dolog előtt. Lehetséges, hogy a joghurtgyártók tehetnek róla, hogy az utóbbi pár évben ennyit foglalkozik a tudomány az egészséges bélbaktériumokkal.
Egyre több kutatás bizonyítja be, hogy a bélflóra fontos hatással van az immunrendszer működésére, illetve szerepet játszik az autoimmun-betegségek kialakulásában, például a krónikus gyulladásos bélbetegségek esetén (Crohn-betegség, colitis ulcerosa). De ennél többről van szó. A legújabb eredmények azt mutatják, az egyes és kettes típusú cukorbetegség kialakulásában is szerepet játszhat a bélflóra. Ezen kívül a túlsúllyal és a hormonháztartással is kapcsolatba hozható. Újabban a „mikrobiom” kifejezés került a köztudatba, leváltva az inkább laikusok által használt bélflóra és bélközeg szavakat. A kifejezés az egészséges bélbaktériumok, az egész anyagcsere és az immunrendszer bonyolult kölcsönhatásait hivatott leírni.
Ápoljuk a mikrobiomot bélbaktériumok adásával
Mire van tehát szükségünk, hogy a mikrobiomunk egészséges legyen? Az egészséges bélbaktériumok, azaz probiotikumok („pro bios” görögül annyit tesz, az életért) adása ma a természetes gyógymódok egyik alappillére. A baktériumok feladata, hogy biztosítsák az egészséges bélflórát, ezzel optimális körülményeket teremtve az emésztés és az immunrendszer számára. A probiotikumos kezelés általában tejsavbaktériumokat (laktobacilusokat) és/vagy bifidobaktériumokat tartalmazó szerekkel történik. A baktériumok a szénhidrátok és fehérjék feldolgozása közben többek között vaj- és propionsavat termelnek, melyek energiával látják el a bélfal sejtjeit. Erjedés esetén ezeknek a baktériumoknak az egyensúlya felborul, ilyenkor például több izozsírsav termelődik, mely a bél és a máj összeköttetésén, a májkapugyűjtőéren keresztül károsíthatja a májat.
Valószínűnek látszik az is, hogy a bélflóra szerepet játszik a triptofán nevű aminosav anyagcseréjében, ezzel befolyásolva a szerotonintermelést. A szerotonin köztudottan fontos boldogsághormon, úgy tűnik tehát, a bélnek óriási szerepe van abban, milyen a hangulatunk. Kevésbé ismert az a feltételezés, hogy az egészséges bélflóra elősegíti a leptinek termelődését. Ezek olyan természetes éhségszabályozó anyagok, melyek jelzik a szervezetünknek, ha jóllaktunk. A csökkent leptinkibocsátás tehát a bélflóra zavarára és a hibás étkezésre (főleg a túl magas fruktózbevitelre) utal, ezek együttesen pedig elősegítik a túlsúly kialakulását. Az immunrendszer ingerlésére gyakran legyengített vagy akár élő Coli-baktériumokat használnak. Ezek a baktériumok úgy működnek, mint egy élő védőoltás. Kölcsönhatásba lépnek a bél immunrendszerével és stimulálják azt. Ez többek között serkenti a védekezéshez használatos fehérjék, például az immunoglobulin-A termelését. Ezek a fehérjék védőréteget képeznek a bélnyálkahártyán, de az orrmelléküreg és a hörgők nyálkahártyáin is. A Coli-baktériumok hosszú távú, kúraszerű szedése segíthet azoknak, akik rendszeresen elkapnak különböző fertőzéseket.
A probiotikumok és a bélflóra
Az egészséges bélbaktériumok először is csökkentik a különböző hasmenéses betegségek kialakulásának valószínűségét. A bélben lezajló, egészségre káros erjedéses folyamatok is csökkennek. Helyreáll az immunrendszer működése. Javul a tejcukoremésztés, laktózérzékenyek is nyugodtan szedhetnek tehát laktobacilusokat, ez egyáltalán nem tiltott, sőt a baktériumok hatására javulnak a panaszok. A probiotikum-kúrák további pozitív hatással járhatnak, például javíthatják a bélrendszer izommozgásának (motilitás) irányítását, ami segíthet székrekedés, illetve irritábilis bél esetén. Továbbá feltételezik, hogy az emésztőrendszeri rákos megbetegedések, illetve az allergiás és autoimmun-folyamatok gyakorisága is csökkenthető probiotikumokkal. Valószínűleg a vérzsíranyagcserére, valamint az ásványi anyagok felvételére és ezzel a csontritkulás kialakulására is hatással vannak.
Ezekre a feltételezésekre alapozva próbálja az élelmiszeripar évek óta eladni a probiotikummal dúsított „funkcionális” élelmiszereket, főleg joghurtokat és egyéb tejtermékeket. Gyakran hirdetik ezeket a termékeket a pozitív egészségügyi hatásokra hivatkozva, a tudományos bizonyítékok azonban csak egyetlenegy magas koncentrációjú baktériumkultúrára vonatkoznak, nem magukra az élelmiszerekre, melyek gyakran jóval alacsonyabb mennyiségben tartalmazzák a baktériumokat. Állítólag például az egyik probiotikus joghurtból naponta másfél kilót kellene elfogyasztani ahhoz, hogy a felvett baktériumok mennyisége elérje a probiotikumos kúrához elegendőt. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) az utóbbi években nagyon szigorúan szabályozta, milyen egészségre vonatkozó kijelentések használhatóak az élelmiszerek reklámjaiban. Csak olyan kijelentéseket szabad használni, melyeket tudományosan egyértelműen lehet bizonyítani, sok más, nem bizonyítható kijelentést betiltottak.
A prebiotikumok elősegítik az egészséges bélflóra kialakulását
Ahhoz, hogy az egészséges bélflóra kifejlődhessen, a probiotikumok mellett a prebiotikumok is nagy szerepet játszanak. Általuk olyan közeg alakul ki, melyben a bélbaktériumok maguktól is tudnak szaporodni. A prebiotikumok adják tehát az alapját az egészséges bélflórának. Prebiotikumnak bizonyos megemészthetetlen élelmiszer-összetevőket, tehát tulajdonképpen rostokat nevezünk. Idetartozik az inulin, a laktulóz, a raffinóz, a fruktánok és az oligofruktóz is. Rengeteg élelmiszer tartalmaz természetes prebiotikumokat, például az endívia, a csicsóka, a feketegyökér és a hüvelyesek is. Ezen kívül megtalálhatóak a prebiotikumok az articsókában, a hagymafélékben és a spárgában is. A legtöbben azonban kevesebb mint 10 grammot fogyasztunk naponta ezekből a zöldségekből, pedig napi 30 gramm rostbevitelre lenne szükségünk.
Ha ma is úgy étkeznénk, mint száz évvel ezelőtt, akkor jóval magasabb lenne az étrendünkben a hüvelyesek és egyéb rostban gazdag ételek aránya. Így nem lenne szükség drága étrend-kiegészítőkre ahhoz, hogy megfelelő alapot teremtsünk az egészséges bélflórának és immunrendszernek. Egyúttal érdemes a készételeket kerülni. Az irritábilis bélre vonatkozó kutatásokból tudjuk azonban, hogy a túl magas prebiotikum-bevitel érzékenységhez vezethet, mely erős puffadással, hasmenéssel vagy görcsökkel járhat. Összességében azt lehet mondani, egyre több jel mutat arra, hogy a bélflóra, az anyagcsere és az immunrendszer bonyolult kölcsönhatásban állnak egymással. Jó jel, hogy az orvostudomány is kezdi felfedezni ezeket a tényeket. Ezzel együtt valószínűleg el fog még tartani egy ideig, amíg az eredmények a klinikai terápiába is bekerülnek. A természetes gyógymódok hívei viszont örülhetnek, hiszen ismét bebizonyosodott, hogy a régóta használt terápiás módszerek valóban helyesek és most már tudományosan bizonyíthatóak is.
A bélbaktériumok fiziológiájáról
Úgy gondoljuk, az emberi emésztőrendszerben mintegy 100 billió baktérium élhet, tehát jóval több, mint ahány sejttel egy ember egyáltalán rendelkezik. Vannak, akik még ennél is magasabb számból indulnak ki, mások szerint kevesebb élőlényről beszélhetünk. Mindenesetre ez az elképesztő mennyiségű baktérium, amely úgy tűnik, alapvetően pozitív hatással van az emberi szervezetre, egy, a Cardiffi Egyetemen végzett kutatás szerint gyakorlatilag külön szervként, biztonsági rendszerként értelmezhető. Honnan kerülnek a bélbe a baktériumok? Már 20 órával azután, hogy egy kisbaba megszületik, kifejlődnek az immunrendszer felépítéséhez elengedhetetlen Coli-baktériumok. Ezek aerob baktériumok, ami annyit tesz, hogy a működésükhöz oxigénre van szükségük.
Rövid idővel később betelepülnek az első laktobacilusok, ezek a tejsavbaktériumok főleg a vékonybél működésében játszanak nagy szerepet. A vastagbél számára létfontosságú bifidobaktériumok általában a születés utáni negyedik napon alakulnak ki. A különféle baktériumok bizonyos keveréke képzi az egészséges bélflórát, amely évtizedekig fennmarad, amennyiben helytelen táplálkozással, stresszel, antibiotikumok és egyéb gyógyszerek (például fájdalomcsillapítók, mint a diklofenák vagy az ibuprofen, a gyomorsavlekötők vagy a kortizon) szedésével nem károsítjuk. Időskorban azonban elszaporodnak a kártékony Clostridium-baktériumok, legtöbbször a tejsavbaktériumok kárára. Alapvetően így néz ki a bélflóra. Ehhez azonban természetes szülésre van szükség, aközben ugyanis az anya hüvelyflórája „megfertőzi” a csecsemőt. A manapság egyre gyakoribb császáros szüléseknél az első kontaktust a kórházi baktériumok jelentik, ez pedig kritikus lehet. A bélflóra, főleg a bifidobaktériumok kialakulása jóval későbbre tolódik. Ezeknél a gyerekeknél később az életük folyamán magasabb az allergiás megbetegedések és a fertőzések kialakulásának rizikója.
A bél és az immunrendszer
A vékonybél nem csak az emésztés fontos állomása, hanem a legtöbb nyirokszövettel rendelkező szervünk is. A vékonybél tehát az immunrendszer központi része. Ennek a bélszakasznak a zavarai, például gyakori antibiotikum-szedés miatt, a sokat emlegetett szivárgó bél szindróma kialakulásához vezethetnek, ilyenkor a bélfal áteresztővé válik. Ez a betegség többek között hozzájárulhat az egyre gyakoribb ételérzékenységek és allergiák kialakulásához, valamint számos egyéb betegséghez is. Az új laborparaméterek, például az alfa-1-antitripszin, a szekretórikus IgA vagy a zonulin könnyen mérhetőek a székletben, így egyszerűen kimutatható, fennáll-e a betegség, akkor is, ha a béltükrözés nem hozott egyértelmű eredményt.
Foto: Shutterstock
