Gyógyítható az allergia

Német felmérések szerint az ottani lakosságnak majdnem a fele szenved valamilyen allergiában. Hasonló a helyzet Magyarországon is. Az allergia háromféle csoportját különböztetik meg: a veleszületett, a szerzett és az úgynevezett maszkírozott, azaz rejtett allergiát.

Veleszületett allergia

Alapvetően háromféle betegség tartozik ide:

• neurodermitisz (ekcéma, krónikus bőrbetegségek),
• allergiás asztma,
• szénanátha.

Ez a három betegség – amelyeket atopikus triászként is emlegetnek – nemzedékről nemzedékre tovább adódik a családban. A legújabb felfedezések szerint ez az öröklés nem a valamilyen allergénre adott téves válaszkészségre vonatkozik, hanem mélyebben fekvő anyagcserezavarokat és immundefektust jelent. E betegségek jellemzője, hogy egyik szervről a másikra vándorolnak: ha például a szénanátha eltűnik, az asztma kerül előtérbe, ha az asztma eltűnik, ekcéma fejlődik ki. Az összefüggésekre azonban máig nem derült fény.

Szerzett allergia

A felnőttkorban fellépő allergiás reakciók tartoznak ide, például a kontakt ekcéma (bizonyos fémekre vagy műszálakra), vagy a csalánkiütés.

Maszkírozott allergia

Erről tudjuk a legkevésbé, hány embert érint, mert az illetők többsége nincs azzal tisztában, hogy panaszai mögött allergia rejlik.

A klinikai ökológia szerint a következő panaszokért lehet felelős az allergia:

• migrén,
• gyakori fertőzések,
• érgyulladások,
• pszichikai zavarok, ideértve
• a skizofréniát is,
• szívritmuszavarok – és még
• egy sor további betegség.

Az orvostudomány (és maga a beteg is) hajlik rá, hogy a problémáért az allergént tegye felelőssé. Holott azt a kérdést kellene feltenni: mi vezetett oda, hogy a szervezet beteg lett, és például a virágporra allergiásan reagál?

Ezek a folyamatok vezettek oda, hogy csak Németországban hárommillió kisgyerek szenved neurodermitiszben, és számuk évente hét százalékkal nő. Ha az allergiát le akarjuk győzni, három szempontot kell figyelembe vennünk:

• a táplálkozást,
• környezetünk állapotát,
• lelki-szellemi elveket.

Táplálkozás: állatifehérje-mentes nyerskoszt

A mai civilizációt az jellemzi, hogy túl sok kalóriát, állati eredetű fehérjét, finomított szénhidrátot, telített zsírt eszünk, és túl kevés vitamint, ásványi anyagot, nyomelemet és rostot. Ez okozza, hogy nemzedékről nemzedékre nő az emésztési zavarokban szenvedő emberek száma. Ezek az anyagcserezavarok kihatnak a hormonális és immunológiai területre is. Az allergiás ember anyagcserezavara nem klinikailag igazolható anyagcsere-betegségben nyilvánul meg, hanem az állati szőrre, a háziporra, a táplálékra vagy a virágporra adott téves reakcióban. Okként éppen ezért valamilyen külső tényezőt jelölnek meg, és tüneti kezelést folytatnak, ami nem hoz hosszú távú eredményt.

Jó száz esztendeje tudjuk már, hogy a tisztán vegetábilis, azaz növényi táplálkozás képes meggyógyítani a legtöbb anyagcserezavart. Ezt az összefüggést Bircher-Benner és számos más táplálkozásterapeuta többszörösen igazolta, és sikereket ért el az allergia gyógyításában is. A németországi Villingen klinikáján tizenöt évvel ezelőtt dolgozták ki az úgynevezett villingeni módszert, amelynek keretében vegán (állati fehérjétől mentes) táplálkozással több ezer páciensen tudtak már segíteni.

Ennek során mellőznek minden húst, halat, szárnyast, tojást, tejet és tejterméket, hogy a beteg meggyógyulhasson. Helyettük a napi étrendben gabonafélék, zöldség, gyümölcs, saláta, diófélék, magvak és csírák szerepelnek.

Környezetünk és az allergia

A környezeti mérgek lassan, de biztosan hatnak. Senki nem tudja, tüdőnk, vesénk és főleg a májunk mikor érkezik el tűrőképessége határára, és mikor nem lesz többé képes kiválasztani a mérgeket.

Ha ezen kívül a szervezetét már szintetikus kémiai anyagokkal is elárasztják, a káosz tökéletes lesz. A biológiai terápia híveinek köre azért bővül folyamatosan, mert ez a gyógymód a szervezet saját öngyógyító erőinek aktivizálására és a méreganyagoktól való megtisztítására épít.

Lélek és szellem

Arra a kérdésre, vajon kialakulhat-e allergia lelki alapon, a következő választ adta a róla elnevezett virágterápiáról híressé vált orvos, dr. Edward Bach: „Van egy alapvető hiba, amelyet az ember elkövethet, ez pedig az egység megsértése; ez megfelel az önzésnek. Egy bizonyos betegség lényege hasznos vezetőnk lehet, amely segít nekünk felfedezni ennek a vétségnek a természetét, amelyet a szeretet és az egység isteni törvénye ellen követtünk el. Az ember legfontosabb valódi betegségei az olyan hiányosságok, mint az önzés, a tudatlanság, a büszkeség, a kegyetlenség, a bizonytalanság és a bírvágy.

A betegségek megelőzésének és gyógyításának módja az, ha felfedezzük a hamisságot, és az erények komoly fejlesztésével gyökeresen megszabadulunk az említett romboló hatású hiányosságoktól.”

A civilizációban még egy sor további megbetegítő tényező létezik, ezek pedig mindenekelőtt a következők:

• élvezeti mérgek,
• mozgáshiány,
• alváshiány,
• kedvezőtlen lakáskörülmények,
• kedvezőtlen munkakörülmények,
• szociális konfliktusok,
• stressz.

Az allergia akkor válik gyógyíthatóvá, ha egészében fogjuk fel, ahogyan az embert is egységes egészként kell szemlélnünk: mint test, lélek és szellem dinamikus egysége. Ezzel magyarázható, miért nem hoznak tartós eredményt a tüneti kezelések.

A korábban már említett villingeni modell a következő szempontok szerint dolgozik:

• táplálkozásterápia,
• a megzavart bélflóra helyreállítása (bélszanálás),
• konstitúciós kezelés,
• a kiválasztószervek támogatása,
• immunmoduláció,
• gócdiagnosztika,
• pszichoterápia,
• fizikai szempontok,
• a szervezet megtisztítása a környezeti mérgektől és a nehézfémektől.

Miért alakulhat ki a táplálékallergia?

• genetikai hajlam,
• az anya nem szoptatott, vagy túl korán elválasztotta a gyereket,
• helytelen táplálkozási szokások és az emiatt fellépő bélfunkciós zavarok,
• táplálékunk egészségtelen ipari feldolgozása,
• környezeti terhelések,
• higanytartalmú amalgámtömések.

Hogyan kerülhetjük el az allergiás reakciókat?

• Kerüljünk minden tiszta szénhidrátot, például a cukrot, mert ez emésztési problémákat okozhat.
• Teljesen hagyjuk el a fehér cukrot, amely megváltoztatja a bélflórát, és ásványi anyagokat von el a szervezettől.
• A kávé, a fekete tea és az alkohol ingerli a szervezetet, ez idegességet és ásványianyag-hiányt, főként vashiányt okoz.
• Ne együnk egy étkezéskor túl sokat, mert az túlterheli az emésztőrendszert. Este hét után már egyáltalán semmit ne együnk!
• Minden falatot alaposan rágjunk meg, így serkentsük a gyomor-bél traktus emésztőnedveinek termelődését.