Hisztamin érzékenység esetén ezeket az élelmiszereket kerüljük

A hisztamin, ez az úgy­ne­ve­zett bio­gén amin a hisz­ti­din ne­vű fe­hér­je-épí­tő­a­nyag le­bom­­lá­sá­val ke­let­ke­zik. Ez az anyag szin­te min­den nö­vé­nyi és ál­la­ti ere­de­tű élel­mi­szer­ben meg­ta­lál­ha­tó.

Nor­mál eset­ben a bél­ben a dia­mi­no­xi­dáz (DAO) ne­vű en­zim gon­dos­ko­dik az ét­elek­kel be­vitt hisztamin le­bon­tá­sá­ról. Hisz­ta­mi­nin­to­le­ran­cia (HIT) ese­tén azon­ban hi­á­nyál­la­pot áll fenn eb­ből az en­zim­ből. Így az ét­elek­ből na­gyobb mennyi­sé­gű hisztamin jut a vér­ke­rin­gés­be, és kü­lön­fé­le pa­na­szo­kat okoz. Ezek kö­zé tar­toz­nak pél­dá­ul a hő­hul­lá­mok, az emész­té­si bán­tal­mak (puf­fa­dás, has­me­nés, hány­in­ger), az aszt­ma­ti­kus tü­ne­tek, a szűn­ni nem aka­ró nát­ha, a ki­pi­ro­so­dott bőr, a visz­ke­tés, a szív- és ke­rin­gé­si pa­na­szok (sza­po­ra pul­zus, szív­re­me­gés, szív­rit­mu­sza­va­rok, ala­csony vér­nyo­más). De a men­stru­á­ci­ós pa­na­szok, a gya­ko­ri re­kedt­ség, a kon­cen­trá­ci­ós za­va­rok és a mo­ti­vált­ság hi­á­nya is.

Mi­ben kü­lön­bö­zik az al­ler­gia a pszeu­do­al­ler­giá­tól?

A hisz­ta­mi­nin­to­le­ran­cia tü­ne­tei ha­son­lí­ta­nak az iga­zi al­ler­giá­é­hoz, de nem té­vesz­ten­dők össze ve­le. Al­ler­gia ese­tén im­mu­no­ló­giai tév­re­ak­ció­ról van szó, ami­kor a szer­ve­zet an­ti­tes­te­ket ter­mel fel­té­te­le­zett el­le­nsé­gek, pél­dá­ul a te­hén­tej el­len. En­nek a fo­lya­mat­nak az ered­mé­nye­ként hisztamin sza­ba­dul fel, ami azu­tán olyan al­ler­gi­ás tü­ne­te­ket vált ki, mint a bőr­ki­ütés vagy az aszt­ma.

Ez­zel szem­ben a hisz­ta­mi­nin­to­le­ran­cia ese­té­ben ar­ról van szó, hogy en­zim­hi­ány miatt túl­ter­he­lő­dik a szer­ve­zet hisz­ta­min­nal. Ilyen­kor úgy­ne­ve­zett pszeu­do­al­ler­gi­áról be­szé­lünk, amely a becs­lé­sek sze­rint a né­pes­ség 1-5 szá­za­lé­kát érin­ti, a nő­ket lény­ege­sen gya­krab­ban, mint a fér­fia­kat.

Gyógy­sze­rek is okoz­hat­nak en­zim­hi­ányt

Az en­zim­hi­ány több­fé­le mó­don is okoz­hat­ja a szer­ve­zet­nek hisz­ta­min­nal va­ló túl­ter­he­lő­dé­sét:

Kü­lö­nö­sen hisz­ta­min­gaz­dag élel­mi­sze­rek fo­gyasz­tá­sa, mint pél­dá­ul vö­rös­bor, hal­kon­zerv, sa­va­nyú ká­posz­ta, sajt, élesz­tő.

Hisz­ta­min­ter­me­lő­dést ser­ken­tő élel­mi­sze­rek fo­gyasz­tá­sa. Eezek ugyan nem tar­tal­maz­nak túl so­kat eb­ből az anyag­ból, de ösz­tön­zik a szer­ve­zet sa­ját hisz­ta­min­ter­me­lő­dé­sét: ide­tar­to­zik pél­dá­ul a fe­hér­je, a hal, az epe és az al­ko­hol.

Egyéb bio­gén ami­nok fo­gyasz­tá­sa: bi­zo­nyos élel­mi­sze­rek a hisz­ta­min mel­lett egyéb bio­gén ami­no­kat is tar­tal­maz­nak. Pél­dá­ul sze­ro­to­nint vagy tyra­mint, ame­lyek­nek a le­bom­lá­sá­ért ugyan­csak a DAO en­zim fe­le­lős. Ha ezek­ből na­gyobb mennyi­sé­get fo­gyasz­tunk, ak­kor az en­zim­ből nem áll ele­gen­dő mennyi­sé­gű ren­del­ke­zés­re a hisz­ta­min­le­bon­tás cél­jai­ra, ezért a szer­ve­ze­tet elá­raszt­ja a hisz­ta­min.

 DA­O-gát­lók: több mint 90 gyógy­szer­ről gya­nít­ják, hogy gá­tol­ják a DAO en­zim mű­kö­dé­sét. Kö­zé­jük tar­toz­nak töb­bek kö­zött bi­zo­nyos fáj­da­lom­csil­la­pí­tó és al­ta­tó­sze­rek, köp­te­tők, reu­ma­el­le­nes gyógy­sze­rek és an­ti­bio­ti­ku­mok.

Fiatalkorban kezdődik

Ezen túl­me­nő­en csök­kent­he­tik a hisz­ta­min­bon­tó en­zim mű­kö­dé­sét a gyo­mor- és bél­fer­tő­zé­sek vagy a has­me­nés is. Ez pe­dig át­me­ne­ti hisz­ta­min-tú­lér­zé­keny­ség­hez ve­zet­het.

A be­teg­ség több­nyi­re a 20. éle­tév kö­rül kez­dő­dik, és idő­vel egy­re erő­sö­dik. Fel­lép­het át­me­ne­ti­leg vagy fo­lya­ma­to­san. Mi­vel nem na­gyon is­mert kór­ról van szó, gya­kran évek­be te­lik, mi­re a be­teg fel­vi­lá­go­sí­tást nyer pa­na­szai or­vo­si oki­aról. A pa­nasz­men­tes­ség kul­csa azon­ban a he­lyes di­ag­nó­zis.

Az em­be­ri szer­ve­zet­ben is kép­ző­dik hisz­ta­min, majd el­tá­ro­ló­dik bi­zo­nyos vér- és szö­ve­ti sej­tek­ben, hogy szük­ség ese­tén ren­del­ke­zés­re áll­jon. Részt vesz bi­zo­nyos test­fo­lya­ma­tok­ban, pél­dá­ul a gyo­mor­sav elvá­lasz­tá­sá­ban vagy a sejt­nö­ve­ke­dés­ben, de gyul­la­dást kel­tő in­ge­rek is fel­sza­ba­dít­ják, al­ler­gén­nel va­ló érint­ke­zés ese­tén pe­dig duz­za­dást, ki­pi­ro­so­dást, visz­ke­tést és fáj­dal­mat idéz elő az érin­tett te­rü­le­ten. Az al­ler­giá­sok ala­po­san tisz­tá­ban van­nak a hisz­ta­min mű­kö­dé­sé­vel. Ha nagy mennyi­sé­gű hisz­ta­min ke­rül a vér­be, an­nak a vér­nyo­más esé­se, de akár a vér­ke­rin­gés össze­om­lá­sa is le­het a kö­vet­kez­mé­nye.

Hisztamin: az intolerancia jelei

Ha va­la­ki gya­kran szen­ved a fent em­lí­tett tü­ne­tek­ben, de köz­ben nem mu­tat al­ler­gi­ás je­le­ket, sem más élel­mi­szer-in­to­le­ran­ciá­ja (pél­dá­ul te­jér­zé­keny­ség), sem egyéb szer­vi ba­ja nin­csen, ak­kor ér­de­mes meg­vizs­gál­tat­ni, nem áll-e fenn ná­la hisz­ta­mi­nin­to­le­ran­cia. El­ső­ként azt kell meg­fi­gyel­ni, a tü­ne­tei rossz­ab­bod­nak-e bi­zo­nyos élel­mi­sze­rek fo­gyasz­tá­sa után.

Eb­ből az anyag­ból ugya­n­is nagy mennyi­sé­get tar­tal­maz mind a vö­rös­bor, mind a gor­gon­zo­la. Ha­son­ló­kép­pen elő­for­dul­hat, hogy a tü­ne­tek cso­ko­lá­dé, ket­chup vagy sza­lá­mi fo­gyasz­tá­sát kö­ve­tő­en lép­nek fel. Ezért ér­de­mes meg­fi­gyel­ni, a hisz­ta­min­ban gaz­dag en­ni­va­lók ki­vál­ta­nak-e olyan bán­tal­ma­kat, mint rosszul­lét, mi­grén vagy has­me­nés.

Négy­he­ti ab­szti­nen­cia után ké­szen áll a di­ag­nó­zis

A vér hisz­ta­min- és dia­mi­no­xi­dáz-ér­té­ke­it meg­mu­ta­tó vizs­gá­lat alap­ján az or­vos fe­ál­lít­hat­ja a di­ag­nó­zist. Ezek az ér­té­kek ön­ma­guk­ban azon­ban még nem ele­gen­dő­ek a meg­ala­po­zott kó­ris­mé­re. Biz­to­sat ak­kor tud­ha­tunk meg, ha négy­he­tes hisz­ta­min-elvo­nó­kú­rát tar­tunk. Ez alatt az idő alatt tar­tóz­kod­junk min­den olyan élel­mi­szer­től, amely hisz­ta­mint tar­tal­maz, an­nak a ter­me­lő­dé­sét ser­ken­ti. Il­let­ve azok­tól is, ame­lyek­ben egyéb bio­gén ami­nok ta­lál­ha­tók. Ha a dié­ta ha­tá­sá­ra a tü­ne­tek ja­vul­nak, ab­ból in­dul­ha­tunk ki, hogy fen­náll a hisz­ta­mi­nin­to­le­ran­cia. Ezen­kí­vül leg­ké­sőbb a tesz­ti­dő­szak alatt tisz­táz­ni kell az or­vos­sal, hogy az ál­ta­la ren­delt gyógy­sze­rek a DA­O-gát­ló ha­tá­sú­ak kö­zé tar­toz­nak-e vagy sem. Ha igen, ak­kor ta­ná­csos őket más ké­szít­ménnyel he­lyet­te­sí­te­ni.

 Min­ded­dig még nem lé­te­zik olyan gyógy­szer, amely ké­pes vol­na ser­ken­te­ni a bél nyál­ka­hár­tyá­já­ban a dia­mi­no­xi­dáz ne­vű en­zim ter­me­lő­dé­sét. Ausz­triá­ban azon­ban kap­ha­tók DA­O-tar­tal­mú kap­szu­lák mint ét­rend-ki­egé­szítők. Ezek hoz­zás­egí­tik a hisz­ta­mi­nin­to­le­ran­ciá­ban szen­ve­dő be­te­get ah­hoz, hogy szer­ve­ze­te job­ban elvi­sel­je az ilyen tar­tal­mú ét­ele­ket. Szé­les kö­rű vizs­gá­la­tok azon­ban nem ké­szül­tek ez­zel a ter­mék­kel. Ezen kí­vül még egy olyan gél lé­te­zik, amely a hisz­ta­min ál­tal ki­vál­tott bőr­tü­ne­te­ket csök­ken­ti. Né­me­tor­szág­ban a két ké­szít­mény az idén fe­bru­ár­ban ke­rült for­ga­lom­ba.

Fel­me­le­gí­tés he­lyett friss ét­elek

Ha az érin­tet­tek el­ke­rü­lik a hisz­ta­min­tar­tal­mú vagy an­nak ter­me­lő­dé­sét ser­ken­tő ét­ele­ket, ak­kor ha­ma­ro­san érez­he­tő ja­vu­lást ta­pasz­tal­nak, több­nyi­re már né­hány na­pon be­lül. A hisz­ta­min el­ső­sor­ban mi­kro­or­ga­niz­mu­sok (bak­té­riu­mok, gom­bák) tény­ke­dé­sé­nek ered­mé­nye­ként ke­let­ke­zik, ezért több van be­lő­le a hosszabb ide­je el­ké­szült, el­rak­tá­ro­zott ét­elek­ben. Ép­pen ezért az érin­tet­tek­nek ta­ná­csos az ét­ele­ket mi­nél fris­seb­ben el­fo­gyasz­ta­ni. Pél­dá­ul sa­va­nyú ká­posz­ta he­lyett jobb ne­kik a nyers ká­posz­tá­ból ké­szült ét­el.

A friss hús­ban és a leg­föl­jebb két nap­ja ki­fo­gott hal­ban ke­ve­sebb a hisz­ta­min, mint mond­juk a kol­bász­fé­lék­ben vagy a ma­ri­nált hal­ban. A be­te­gek vá­lasz­tá­sa ezért es­sen min­dig a fris­sebb ter­mék­re. A saj­tok­nál is több a hisz­ta­min a ke­mény­saj­tok­ban, mint a friss ter­mé­kek­ben és a go­u­dá­ban. A friss tej is ke­ve­sebb hisz­ta­mint tar­tal­maz, mint a sa­va­nyí­tott tej­ter­mé­kek, pél­dá­ul a jog­hurt.

Ál­ta­lá­nos­ság­ban vé­ve ta­ná­csol­ha­tó, hogy a hű­tés­re szo­ru­ló ét­ele­ket mi­nél ha­ma­rabb tegyük be a hű­tő­be, így le­las­sít­hat­juk a hisz­ti­din le­bom­lá­sát. A friss húst és ha­lat mi­nél ha­ma­rabb dol­goz­zuk fel, ne tá­rol­juk na­po­kig a hű­tő­ben. A hisz­ta­mint sem a fő­zés, sem a hű­tés nem te­szi tön­kre. Ugya­nak­kor az ét­elek fel­me­le­gí­té­se elő­se­gí­ti a kép­ző­dé­sét.

Hisztamin: sokszor elég a diéta

A leg­több eset­ben hisz­ta­mi­nin­to­le­ran­cia el­len ele­gen­dő a meg­fe­le­lő dié­ta. Tel­je­sen azon­ban nem ke­rül­he­tő el a hisz­ta­min és az egyéb bio­gén ami­nok fo­gyasz­tá­sa. A na­gyon ér­zé­ke­nyek ezért a szi­go­rú dié­ta el­le­né­re is ta­pasz­tal­hat­nak tü­ne­te­ket. Gyógy­szer­ként ők an­ti­hisz­ta­mint szed­het­nek, ez azon­ban nem he­lyet­te­sí­ti a dié­tát. En­nek azon­ban csak ak­kor van ér­tel­me, ha a vér­ben meg­nö­ve­ke­dett a hisz­ta­min szint­je. Ezen­kí­vül az or­vos­ság nem­csak a bél­re, ha­nem az egész szer­ve­zet­re hat.

Ezen túl­me­nő­en gon­dos­kod­ni kell a meg­fe­le­lő B6-vi­ta­min-be­vi­tel­ről, mi­vel er­re az anyag­ra fel­tét­le­nül szük­ség van a hisz­ta­min­le­bon­tó en­zi­mek műkö­dé­sé­hez.

Hisz­ta­mi­nin­to­le­ran­cia és iga­zolt B6-vi­ta­min-hi­ány ese­tén hasz­nos le­het a vi­ta­min or­vos­ság for­má­já­ban va­ló pót­lá­sa is (0,5-1 mg B6-vi­ta­min/test­súly­ki­lo­gramm két-há­rom hé­ten át). Mi­vel ha a vér­ben ala­csony a C-vi­ta­min szint­je, ál­ta­lá­ban ma­gas a hisz­ta­min­szint, gon­dos­kod­ni kell a meg­fe­le­lő mennyi­ségű C-vi­ta­min be­vi­te­lé­ről is. Elő­for­dul töb­bek kö­zött a kö­vet­ke­ző en­ni­va­lók­ban: csip­ke­bo­gyó, ho­mok­tö­vis, bo­gyós gyü­möl­csök, pa­pri­ka.

Ha meg­ál­la­pí­tot­ták a hisz­ta­mi­nin­to­le­ran­ci­át, az ét­rend­nek töb­bé nem kell olyan szi­go­rú meg­kö­té­se­ket kö­vet­nie, mint a teszt­fá­zis­ban. A hisz­ta­mintűrés egyé­ni szint­je vál­to­zó, at­tól füg­gő­en, mennyi DAO ter­me­lő­dik a bél­ben. Na­gyon ér­zé­keny egyé­nek­nél akár már egy adag sajt is elő­hív­hat­ja a tü­ne­te­ket.

Az elvi­sel­he­tő mennyi­sé­get egyé­ni­leg kí­sér­le­tez­zük ki

A négy­he­tes, szi­go­rú dié­tá­val töl­tött idő­szak után ki le­het kí­sér­le­tez­ni, ki mek­ko­ra ada­got vi­sel el. Ez úgy tör­té­nik, hogy a hisz­ta­min­sze­gény ét­ren­det mond­juk sajt­tal egé­szít­jük ki, és ki­pró­bál­juk, et­től elő­jön­nek-e a tü­ne­tek. Je­len­leg az ön­kí­sér­le­te­zé­sen kí­vül nem áll ren­del­ke­zés­re más le­he­tő­ség, amely­nek se­gít­sé­gé­vel meg­tud­hat­ná a be­teg, me­lyik élel­mi­szer­ből mek­ko­ra ada­got fo­gyaszt­hat el pa­na­szok nél­kül. A kö­vet­ke­zők­kel va­ló­színűleg nem lesz pro­blé­ma: rizs, ga­bo­na­fé­lék, krum­pli, zöld­ség, gyü­mölcs, friss tej, tú­ró, jog­hurt, tej­szín, író, friss hal és friss hús.

A táp­lál­ko­zás­nak en­nek el­le­né­re meg kell őriz­nie ki­egyen­­sú­lyo­zott és vál­to­za­tos jel­le­gét. Nincs szük­ség túl­zás­ba vitt elő­vi­gyá­za­tos­ság­ra az ét­elek meg­vá­lasz­tá­sá­nál. A ki­fe­je­zett en­zim­mű­kö­dé­si za­var­ban szen­ve­dők­nél is van még annyi en­zi­m­ak­ti­vi­tás, hogy a szer­ve­zet a ki­sebb mennyi­ségű hisz­ta­min­nal min­den to­váb­bi pro­b­lé­ma nél­kül meg­bir­kóz­zon.

Az élel­mi­szer-fel­dol­go­zás­ra jel­lem­ző, egy­re ma­ga­sabb szintű ipa­ro­so­dás is hoz­zá­já­rul ah­hoz, hogy a hossza­san tá­rolt és ipa­ri­lag fel­dol­go­zott élel­mi­sze­rek gaz­da­gab­bak le­gye­nek hisz­ta­min­ban. Ép­pen ezért kí­vá­na­tos vol­na az élel­mi­sze­rek cso­ma­go­lá­sán fel­tün­tet­ni a hisz­ta­min­tar­tal­mat.

Hisz­ta­min­ban gaz­dag élel­mi­sze­rek

A pon­tos mennyi­sé­get azért nem tün­tet­tük fel, mert az ét­elek hisz­ta­min­tar­tal­ma a le­sze­dés­től a tá­ro­lá­si kö­rül­mé­nye­ken át a fel­dol­go­zá­sig egy sor té­nye­ző függ­vé­nyé­ben nagy in­ga­do­zást mu­tat­hat.

Hal: ton­hal, szar­dí­nia, szar­del­la, ma­k­ré­la, hal­kon­zer­vek.

Sajt: hossza­san ér­lelt sajtok, par­me­zán, go­u­da, emen­tá­li, pe­né­szes sajtok: ca­mem­­bert, brie. Rend­kí­vül sok hisz­ta­min van a tú­lé­rett pe­né­szes saj­tok­ban. Egyéb­ként a nyers tej­ből ké­szült saj­tok­ban több a hisz­ta­min, mint azok­ban, ame­lyek pasz­tőr­özött tej­ből ké­szül­nek.

Hús­fé­le­sé­gek: sok hisz­ta­min van a virs­li­ben, a ke­nő­má­jas­ban, a sza­lá­mi­ban, a nyers son­ká­ban és sza­lon­ná­ban, a pör­költ és füs­tölt ter­mé­kek­ben (pél­dá­ul főtt so­nka), va­la­mint a kon­zer­vek­ben és a szá­rí­tott hús­ban.

Zöld­sé­gek és gom­bák: pa­ra­di­csom, avo­ká­dó, spe­nót, pad­li­zsán, gom­ba. Kü­lö­nö­sen sok a hisz­ta­min a sa­vas lé­ben el­tett zöld­ség­fé­lék­ben (pél­dá­ul sa­va­nyú ká­posz­ta, ece­tes ubor­ka), va­la­mint a ket­chup­ban.

Ecet: szin­tén sok hisz­ta­mint tar­tal­maz. Mi­vel azon­ban ál­ta­lá­ban csak kis mennyi­sé­get fo­gyasz­tunk be­lő­le, pél­dá­ul sa­lá­ta­szósz­ban, rit­kán vált ki pa­na­szo­kat. Az al­ma­e­ce­ti­vás­ról azon­ban mond­junk le..

 Élesz­tő­ki­vo­nat: kü­lö­nö­sen gaz­dag hisz­ta­min­ban, ezért óva­kod­junk az élesz­tő­tar­tal­mú en­ni­va­lók­tól, er­jesz­tett le­ves­től.

Pék­sü­te­mé­nyek: az élesz­tő és a sü­tő­por sok hisz­ta­mint tar­tal­maz, így a ve­lük ké­szült pék­sü­te­mé­nyek is. Ezen­kí­vül hisz­ta­min ke­let­ke­zik az ere­je­dés alatt is. Ép­pen ezért csak kis mennyi­sé­get együnk ke­nyér­ből és zsem­lé­ből, reg­ge­li­re in­kább vá­lasszunk müz­lit. A szá­rí­tott ke­nyér­ben is ke­vés a hisz­ta­min.

Al­ko­ho­los ita­lok: sör (el­ső­sor­ban a bú­za­sör), pezs­gő, bor (fő­ként a vö­rös­bor). Az al­ko­ho­los ita­lok­ban a saj­tok­hoz ké­pest ke­ve­sebb a hisz­ta­min, ám ezt az anya­got a szer­ve­zet gyor­sab­ban fel­szív­ja, ha fo­lyé­kony for­má­ban jut hoz­zá. Min­de­zen túl az al­ko­hol még a hisz­ta­min bél­ben tör­té­nő le­bom­lá­sát is csök­ken­ti. A ta­pasz­ta­la­tok sze­rint gya­kran vált ki pa­na­szo­kat.

A hisz­ta­min ki­vá­lasz­tá­sát va­ló­színűleg elő­se­gí­tő élel­mi­sze­rek: tej, a ten­ger gyü­möl­csei, al­ko­hol, ana­nász, ki­vi, ci­trus­fé­lék, dió­fé­lék, pa­ra­di­csom, eper. A kö­vet­ke­ző élel­mi­sze­rek to­váb­bi bio­gén ami­no­kat tar­tal­maz­nak: ka­kaó, sa­va­nyú ká­posz­ta, avo­ká­dó, ba­nán, mál­na, kör­te, szil­va, na­rancs, ana­nász, pa­pa­ja, grép­frút, dió, ke­su­dió, szó­ja és szó­ja­ter­mé­kek (pél­dá­ul to­fu).

Fotó: Shutterstock