Sav-bázis egyensúly
Bár hivatalosan még mindig sokan elutasítják, egyre ismertebbé válik a tény, hogy számos betegség kiindulópontja a szervezet sav-bázis egyensúlyának felborulása. Sőt, egyre több tény utal rá, hogy az acidózis minden betegség kiindulópontja. Mi dönt egészségről és betegségről? Hippokratész szerint egyszerű a válasz: a testnedvek helyes keveréke. Bár a válasz első hallásra túlságosan egyszerűnek látszik, igaza lehet. Hiszen egész életünk nem más, mint akrobatikus kötéltánc. Ha például vérünk pH-értéke csak néhány tizedfokkal eltolódna, meghalnánk. A természet nem ismer pardont.
A szervezet sok reakciója, például a tápanyagoknak a bélben vagy a sejtekben való hasznosulása egy meghatározott, többnyire enyhén lúgos kémhatást igényel, különben nem képes szabályosan lejátszódni. A savak itt gyakran valóban egyet jelentenek a halállal, és a megfelelő mennyiségű lúgos kémhatású anyag mintegy az egészséghez vezető út alkotórészeinek tekinthető. A szervezet sav-bázis egyensúlya egyáltalán nem részletkérdés. Ha visszatekintünk, Ragnar Berg bázisteóriája a 20-as években a természetgyógyászattal azonos fogalomnak számított. A „lúgos vagy savas” kérdés állt a középpontjában az egészség megújításáról kialakított koncepcióknak.
Sav-bázis egyensúly megteremtése
Ennek ellenére a hivatalos táplálkozástudomány képviselői továbbra is azt a meggyőződést képviselik, hogy „a savak vagy a lúgok túltengését a szervezetben különféle szabályozó- és feldolgozórendszerek akadályozzák meg. Ezeknek a rendszereknek a kapacitása egészséges felnőtteknél olyan nagy, hogy még egyoldalú vagy rendkívüli táplálkozási körülmények között is képesek megőrizni a sav-bázis egyensúlyt. „Az alternatív diéták által képviselt, sav-bázis egyensúlyt megteremtő gyógyítási kísérletek nélkülöznek minden tudományos alapot, és a páciensekben be nem váltható reményeket keltenek” – állítja például az osztrák táplálkozástudományi egyesület.
Örvendetes módon azonban akadnak olyan tudósok is, akik előítéletek nélkül közelítenek a kérdéshez, és próbálják meglátni az összefüggéseket. Az acidózis (a latin acidus = savanyú szóból származik a kifejezés) realitás, nem a laikusok képzelődése. Egyik oka a helytelen táplálékkiválasztás, mert étlapunkon jórészt savas, fehérjetartalmú ételek sorakoznak: marhahús, tejtermékek, gabonafélék. Érhető, hogy a szakértők becslése szerint a fejlett országokban az emberek kilencven százaléka a „savanyú” kategóriába tartozik. Az Egyesült Államokban az átlagos koszt 70-80 százalékban savképző hatású elemekből áll, és csak körülbelül 20 százalék a lúgképző. Sok család szinte semmilyen lúgképző hatású élelmiszert nem fogyaszt, mivel jórészt csak készételeket, mikrohullámú sütőben felmelegíthető ennivalókat, éttermi kosztot esznek. Nálunk sem sokkal jobb a helyzet, bár többnyire tudjuk, mi lenne a helyes, mégsem azt esszük.
Honnan származnak a savak és hogyan érezhetjük meg őket
- 1. Az energianyerés során folyamatosan szénsav keletkezik, azaz vízben oldott szén-dioxid. Ezt kilélegezzük (oxigén-belégzés, széndioxid-kilégzés).
- 2. Savakat veszünk magunkhoz a táplálékkal is (gyümölcssavak, zsírsavak, aminosavak, tejsavak).
- 3. Végül a táplálék feldolgozásának különféle lépcsőfokain is keletkeznek különféle savak mint közti termékek, például húgysav, foszforsav.

A savak és a lúgok meghatározásának mértékegysége a pH-érték. Ez a folyadék ionjainak mindenkori koncentrációját jelzi. Egy oldat akkor savas, ha sok, elektromos szempontból pozitív töltésű molekulát tartalmaz (H+ ionok, H = hidrogén). A lúgos oldatokat elektromos szempontból negatív töltésű ionok jellemzik (OH-ionok = hidroxyl csoport).
A varázslatos pH-skála:

A 7-es pH-érték semleges kémhatású, az annál alacsonyabb értékek savasak, a magasabbak lúgosak. Az értékek logaritmikus értékek, egy pont a skálán tízzel szorzandó be. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk a vizelet pH-értéke 6,5-ről 5,5-re csúszik el, az drasztikus változás, hiszen a vizelet tízszerte savasabb, mint volt.
A túlsavasodás-kör: ami savassá teszi a szervezetünket
- 1. A táplálékkal (állati eredetű fehérje, azaz hús, tejtermékek stb.) túlságosan sok savat vagy savas kémhatású anyagot juttatunk a szervezetünkbe.
- 2. A szervezetben is mindenféle sav keletkezik, amely veszélyes lehet, ezért semlegesítésre szorulna. Erre szolgálnak az ásványi anyagok;
- 3. Ezeket az alkáli ásványi anyagokat a legjobb a táplálékkal magunkhoz venni.
- 4. Ha a helytelen táplálkozás miatt nem jutunk hozzá megfelelő mennyiségben az említett ásványi anyagokhoz, a szervezet kénytelen mozgósítani saját ásványianyag-tartalékait, amelyek főként kötött, elraktározott formában a csontokban találhatók.
- 5. Ha a szervezet ásványianyag-tartalékai a folyamatos hiánygazdálkodás miatt tartósan sérülnek, beáll a csontok ásványianyag-hiánya, a csontritkulás (oszteoporózis), és számos további szövet is sérül.
Mi a pufferkapacitás, és hogyan javítható?
A pufferkapacitás kifejezéssel az anyagcserének azt a képességét jelöljük, amellyel képes a táplálékkal felvett vagy az emésztés közben keletkezett savak semlegesítésére. Mi történik, ha ez nem jól játszódik le? Látszólag semmi, mert a vér pH-értéke állandó marad. Mégis döntő és nyugtalanító változás játszódik le a szervezetben: testünk kénytelen hozzányúlni „vastartalékaihoz”. A pufferkapacitás döntő tényezői az úgynevezett föld- vagy alkálifémek. Idetartozik elsősorban a kalcium, a kálium, a magnézium, a nátrium, valamint a vas és a cink. Ezek képesek a hidrogén helyére lépni és kötést alakítani ki a legsavasabb dolgokkal, a sókkal, hogy azok ne savasan reagáljanak. A szakirodalom savtalanító ásványi anyagoknak nevezi ezeket az anyagokat, amelyekből táplálékaink sajnos meglehetős hiányt mutatnak. Savképző ásványi anyagok viszont a következők: kén, foszfor, klór, fluor, jód, szilícium.
Sok embernél mindig ott van a lakmuszpapír, amellyel könnyedén ellenőrizhetjük a vizelet, de szükség esetén a nyál kémhatását is. Ha megbízható eredményeket akarunk kapni, akkor legalább egy héten át naponta háromszor ellenőrizzük az értékeket egy-egy megadott időpontban, és a mért értékeket vezessük rá egy táblázatra. Az eredményeknek magasabbaknak kell lenniük pH 7-nél vagy 7,5-nél. Ha általában ennél alacsonyabbak, akkor savas anyagcsere-állapotban vagyunk, a veszélyt jelzi a tartósan 5 és 6 között ingadozó érték is. Ha objektíven is megállapítható a túlsavasodás ténye, akkor elsősegélyként lúgos készítmények ajánlhatók, ezekből többféle is rendelkezésünkre áll. A legegyszerűbbek nátrium-hidrogénkarbonát alapúak, mások összetettebbek, és emellett magnézium-, kálium-, kalcium- és foszforvegyületeket is tartalmaznak. Megfelelő lúgos kémhatású por állítható össze a patikában kapható egyes összetevőkből, például a következő keverék:
- 1. Natrium phosphoricum (10 rész)
- 2. Kalium bicarbonicum (10 rész)
- 3. Calcium carbonicum (100 rész)
- 4. Natrium bicarbonicum (200 rész).
A túlsavasodás beteggé tesz
Az orvostudomány jól tudja, hogy számos betegség a szervezet kémhatásának savas irányba való eltolódásával magyarázható. Ez vonatkozik például a cukorbajra, az angina pectorisra vagy a reumatikus megbetegedésekre. Hasonló összefüggés áll fenn a szívinfarktus, a szélütés, a rák és olyan lelki megbetegedések esetében, mint például a skizofrénia vagy a pszichózisok. A savasodás szomorúvá teszi a hangulatot és depresszióhoz vezet.
A túlsavasodás károsítja a szervezet számos alapfunkcióját, például megnöveli a stresszhormonok kiválasztódását, ami számos szempontból veszélyes.
Hatására megemelkedik a vérnyomás és a vércukorszint, alvászavarok alakulnak ki, és megnő a gyulladásos folyamatok kialakulására való hajlam. Túlsavasodás esetén szervezetünk magasabb fordulatszámon működik (testhőmérséklet, anyagcsere, légzésfrekvencia, idegesség), ami azzal jár, hogy életerőnk gyorsabban emésztődik fel. Romlik a sejtek anyagcseréje, zavart szenved a sejteknek tápanyagokkal és oxigénnel való ellátottsága, de a salakanyagok kiürítése is. A kisgyerek szervezetében még nincsenek savfelhalmozódások, a felnőtté viszont már hajlamos az elsalakosodásra és az elsavasodásra, és az örgedés folyamata nem utolsósorban ennek a következménye.
A táplálékfajták elválasztása
Az a táplálkozási elmélet, amely a különféle típusú táplálékok elválasztásán alapul, a sav-bázis egyensúly megőrzését is elősegíti. Az alapszabály, hogy szénhidrátokat és a fehérjéket csakis önállóan, és egymással soha nem keverve szabad fogyasztani. A másik fontos szempontja ennek az amerikai orvos, dr. William Howard által kidolgozott irányzatnak, hogy előnyben részesíti a lúgos kémhatású élelmiszereket. Az orvos majd száz évvel ezelőtt rájött már, hogy a fehérjedús koszt és az üres kalóriák a szervezet túlsavasodásához vezetnek.
Semmi esetre sem szabad egy étkezésen belül egyszerre fogyasztani szénhidrátokat, fehérjéket és gyümölcssavakat, ahogyan ezt például manapság általánosan javasolják a müzliknél.
Maga dr. Howard meglepő sikereket ért el a módszerével, például sikeresen gyógyított ki betegségükből cukorbajosokat, ami azonban csak alkalmat adott orvoskollégáinak arra, hogy sarlatánnak nevezzék. Az ételek elválasztásával szerzett pozitív tapasztalatok azonban teljesen bizonyosan jórészt a savképző táplálkozás elemeinek kiküszöbölésén nyugszanak.
Savak és testnedvek
A lúgok jók és barátságosak, de ez nem jelenti azt, hogy a testnek mindenütt lúgos kémhatásúnak kell lennie. Ezt mutatja a gyomor példája, ahol a lenyelt táplálék azonnal erős savfürdőbe kerül. A savakra itt a tápanyagok lebontásához és a kórokozók elpusztításához van szükség. A számtalan tejsavbaktérium működésének eredményeként a vastagbélben is kívánatos az egészség fenntartásához a savas közeg. Ha azonban az ilyen kivételektől eltekintünk, akkor alapvetően érvényes az a tétel, hogy a testben a lúgoknak van előnyük. Ez a legelső testnedvnél kezdődik:
- A nyálnak feltétlenül lúgos kémhatásúnak kell lennie. Ezt bizonyítja az is, hogy a természetben, vagy természetes környezetben élő állatok nyála erősen lúgos kémhatású, 8-9-es pH-jú. A civilizáció csapásaitól szenvedő ember már akkor is elégedett lehet, ha nála ez az érték eléri a 7-et. Folyamatos helytelen táplálkozás során a nyál előbb-utóbb reagál, és savassá változik, a száj pH-értéke akár 5-re is eshet!
- A vér pH-értékének 7,35 és 7,45 között kell lennie a lúgos kémhatású embernél.
- A vizelet optimális pH-értéke 7,5, de kóros esetben akár 4-re is eshet. A csecsemők esetében az érték akár 8-as is lehet, miközben a civilizációban élő ember átlagértéke 5 és 5,5 közé esik. Ezt tehát az átlag, holott az érték az elsavasodás általános voltára hívja fel a figyelmet.
- Vékonybél: a felszívódás, a tápanyagok értékesítésének színhelye. Itt a pH-érték 6,8 és 7 közé esik, a vékonybélben áramló emésztőfolyadék erősen lúgos, maga az emésztés alatt lévő táplálék azonban enyhén savas vagy semleges. Nagyon kedvezőtlen azonban, ha az érték a fiziológiai értékek alá esik, mert ennek fekélyképződés lehet a következménye. Helytelen táplálkozás és emésztési zavarok esetén akár 6,5-ös értéket is mérnek, ez pedig tökéletlen felszívódáshoz, felfúvódáshoz és más súlyos panaszokhoz vezethet.
- Kötőszövet: 7-7,1, enyhén lúgos.
- Sejtek: 6,8-7, enyhén savas.
Összehasonlításként: az ivóvíz általában 7-es pH-jú.
Így őrizzük meg az egyensúlyt
Az alaptétel, hogy a legfontosabb az elfogyasztott savas és lúgos táplálékok aránya. A mágikus arány 4:1-hez, vagy százalékban kifejezve 80 százalék lúgos, 20 százalék savas.
A lúgos étrend
A legfontosabbak:

- 1. A zöldségek: spenót, édeskömény, endívia (salátafélék), káposztafélék, retek, hónapos retek, articsóka, cukkini, krumpli
- 2. gombák
- 3. gyümölcsök: sárgabarack, őszibarack, alma, szilva, banán, ribizli
- 4. gyümölcslevek: például grépfrút, a narancslé és az éretlen gyümölcsök savasak.
- 5. tejsavó, író
- 6. zöldfűszerek: bazsalikom, majoránna, kapor.
Csak visszafogottan fogyasszuk a következőket: tésztafélék, zabpehely, kétszersült, kemény sajtok, diófélék (kivéve a mandula, ami tulajdonképpen magos gyümölcs), kenyérfélék, kávé.
Savtalanítsunk, de ne éljünk savak nélkül!
Szinte mindannyiunknak jót tesz a test savtalanítása, ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen savak nélkül kellene élnünk. Egy táplálék nem azért „rossz”, mert a szervezetben savakat képez, sokkal inkább az elkészítéssel, illetve a savas táplálékok túltengésével van gond. A természet által kialakított egyensúlyt az emberi beavatkozások billentették ki a kerékvágásból. Ezt megfelelő, túlnyomórészt lúgos kémhatású táplálkozással, illetve ilyen ásványianyag-porral ellensúlyozhatjuk, de gondoskodnunk kell a szervezetünkben meglévő savraktárak mobilizálásáról is.
Savtalanító masszázs a sav-bázis egyensúly eléréséhez
A Rosemarie Holzer által kidolgozott, a savaknak a nyirokrendszeren keresztül történő kiürülését előidéző önmasszázs abból a tételből indul ki, hogy a savak elraktározódnak szervezetünkben: testünk stabil kémiai kötésekbe zárja be őket, hogy védelmet nyújtson a hirtelen savtúltengéssel szemben. Ezek ellen különféle módon vehetjük fel a harcot, például szigorú böjtöléssel, amelynek megvannak a maga mellékjelenségei. Hatásos, ugyanakkor kíméletes megoldást jelent a „gyógyító kezek” alkalmazása, a betokosodott felhalmozódások masszázzsal történő mobilizálása. A masszázstechnikák a legősibb népi gyógyító módszerek közé tartoznak, enyhítik a fájdalmakat, oldják a görcsöket, megindítják az elakadt testi folyamatokat, és szabaddá teszik az utat a kiválasztás és a megtisztulás előtt. Ezt a jelenséget használja ki a nyirokrendszer masszírozása.
A nyirokrendszer, a „fehér vérkeringés” fontos szerepet tölt be az immunműködésben, és a szövetek mélyreható sav- és salaktalanításában. Minél több sav raktározódik a kötőszövetekben, annál rosszabbul működnek. Egyszerű próbával is meggyőződhetünk róla, hogy például a gyerek savaktól és salakanyagoktól mentes kötőszövet puha, rugalmas, míg a felnőtté petyhüdt, laza, rugalmasságát vesztett, ahogyan ezt például a narancsbőr jelensége is mutatja. Az acidózis fő területe tehát a kötőszövet, éppen ezért játszik fontos szerepet a nyirok a sav-bázis egyensúly megteremtésében és a savtalanításban. Nincs jobb módszer a nyirokpangás elhárítására, mint a mozgás, és még jobb a nyirokrendszer meghatározott pontjainak masszázzsal történő célzott kezelése. Ha mindennap megcsináljuk, látni fogjuk az eredményt!
Gyógyító salaktalanító és savtalanító masszázs
Így hozzuk újra lendületbe a nyirokkeringésünket tetőtől talpig:
1. nyak
Könnyű, köröző mozdulatokkal haladjunk a fültől a kulcscsont alatti nyakgödörig, de nyomás nélkül, csak finoman érintsük a bőrt!
2. arccsont-fül-torok
Az arccsonttól haladjunk a fül felé és azután oldalt lefelé az ujjhegyeinkkel, könnyen doboló mozdulatokkal.
3. váll-hát
A bal karunkat tegyük a bal vállunkra, és segítségként a bal könyökünket
támasszuk meg a jobb kezünkkel. Most fogjuk meg bal kézzel a vállnál lévő bőrredőt, és húzzuk előre- és felfelé.
4. has
A bőrt nyomás nélkül, köröző mozdulatokkal toljuk egymás felé, kivételesen alulról felfelé. Addig masszírozzuk, amíg meleget nem érzünk a hasunkban. Soha ne masszírozzunk olyan helyet, amelyik fájdalmas, csak a fájdalommentes környező területeket!
5. comb
A combunkat három-három alkalommal kívül és belül is masszírozzuk meg. A gyakorlatokat mindig felülről lefelé és belülről kifelé végezzük.
6. lábujjak
A lábujjainkat alaposan masszírozzuk át.
Amire feltétlenül ügyeljünk!

• Védekezzünk a fehérjetúltengés ellen! A szakemberek már ötven évvel ezelőtt bebizonyították, hogy a túlnyomórészt állati eredetű fehérjéből álló táplálkozás a fő felelőse a szervezet elsavasodásának.
• Az egészség alfáját és ómegáját az ásványi anyagok jelentik. Az ember eredeti kosztja sokkal gazdagabb volt ezekben az anyagokban, mint manapság. Minden lúgos táplálkozás alapját a tudatos, ásványi anyagokban gazdag, növényi étrend képezi.
• A szervezet számára természetes, teljesen ártalmatlan lúgos folyadékot jelent az úgynevezett Excelsior-ital: ez olyan főzővízből áll, amelyben héjas krumplit, répát, zellert, zöldfűszereket, 1-2 evőkanálnyi lenmagot, valamint mindenféle héjakat, magházat, szárat, karalábélevelet, egyéb „zöldhulladékot” pároltunk.
Foto: Shutterstock