Új medicina: az arc, a szájüreg, a torok, a nyelőcső és a gyomor

A felsorolt szervek elváltozásait összefoglalóan az okozza, amit a szőnyeg alá söprünk, amit nem mondunk ki, ezáltal meg sem oldunk. Ezért a legfontosabb és elsőrendű tanácsom az, hogy – ha másnak nem, a díszpárnának vagy az erre kijelölt plüssfigurának – mindig mondjuk ki, ami a bögyünket nyomja és bosszankodjunk hangosan, adjuk ki a mérgünket, azután pedig engedjük el és a szeretet, együttérzés képességét hívjuk elő, így oldjuk meg a problémát. Ez a legjobb megelőzése annak, hogy a fent felsorolt szervek megbetegedjenek. Ez persze nem mindig sikerül, de ilyenkor is van megoldás. Vegyük sorjában!

Arc- és homloküreg

A leginkább időszerű az arc üregeinek megbetegedése, hiszen ennek kedvez a nedves, párás időjárás, a hideg. A legtöbben úgy gondolják, hogy az arc- és homloküreg-gyulladás makacs betegség, amit baktériumok okoznak, ezért csak antibiotikumnmal szüntethető meg. Ez azonban nem így van, ha az Új medicina szemlélete alapján keressük a gyógyulást.

Megint a magyar nyelv kifejező erejét hívnám segítségül, amikor az ide tartozó konfliktust szeretném megfogalmazni: szoktuk azt mondani, hogy bűzlik valami vagy nem akarok valakivel közös levegőt szívni. Gyakorlatilag ez okozza az arcüregek nyálkahártyáinak megbetegedését. Ha a szükségesnél is nagyobb feneket kerítünk a konfliktusnak, akkor a gyulladás krónikussá válik, ilyenkor a klasszikus nyugati orvoslás operációt, a váladék leszívását javasolja. Csakhogy akkor, ha az alapkonfliktus közben továbbra is fennáll, csak ideig-óráig csökkennek a tünetek a beavatkozás hatására. Vagyis fontos annak pontos kiderítése, mi volt az a konfliktus, ami az elváltozáshoz vezetett.

Az arc üregeinek elváltozására, náthára, megfázásra javasolt népi gyógymódok

Az orvosi egyetemen magam is azt tanultam, hogy az arc- és homloküreg-gyulladás rendkívül súlyos és nehezen gyógyítható. Ma már nem így gondolom. Ha ilyen panasszal fordulnak hozzám, elsősorban azt kell kiderítenünk, kivel akar vagy nem akar egy levegőt szívni a kliensem, milyen konfliktus előzte meg az elváltozást. Ha kezdjük érezni, miről is üzen a testünk, fújjuk ki jó alaposan, engedjük el a váladékot, hogy az ne rakódjon le az arc üregeiben és máris megkönnyebbül.

Ma már szerencsére nem divat az arcüregöblítés, és bár a műtét még mindig szóba jön, én inkább a konfliktus tudatosításával próbálkoznék először és annak feloldásával, mert ez jóval egyszerűbb és tartósabb megoldást jelent. Mindezt persze elő lehet segíteni a természetes gyógymódokkal, hiszen a gyulladás már a gyógyulási folyamat, a konfliktus megoldásának a része, ennek mielőbbi lezajlását elősegíthetjük például kamillás inhalálással és más, az arc üregeinek elváltozására, náthára, megfázásra javasolt népi gyógymódokkal.

Ha a keletkező gyulladás megijeszt, akkor ez a félelmi konfliktus csak ront az állapoton. Amikor valaki nagyon sok orvosságot használ, elképzelhető, hogy bezáródnak a váladék kiürülésére szolgáló utak és ez gátolja a természetes tisztulást. Inkább javasolom a természetes alapú orrspray-k és olyan gyógynövénykészítmények alkalmazását, amik segítenek a váladék ürülésében. Minden, ami ezt elősegíti, hasznos, így a melegítés, például az infralámpa vagy a meleg só alkalmazása. Ma hajlamosak vagyunk mindentől megijedni és mindent túlbonyolítani, és feledésbe merülnek a tapasztalaton alapuló régi népi gyógymódok. Vegyük elő ezeket bátran, és közben gondoljuk végig, mondjuk ki, milyen konfliktus előzhette meg a betegséget.

A fül

A középfülgyulladás hasonló konfliktusból ered: ha a jobb fül gyullad be, akkor „szeretnék hallani valamit, de nem hallom”, a bal fül esetén pedig az okozza a konfliktust, hogy „ezt nem szeretném hallani” vagy „engem nem hallanak meg”. Ezek voltaképpen „falatkonfliktusok”, amikről a korábbi részekben már volt szó. A falat természetesen nemcsak az ételt jelenti, hanem mindazt, amivel akarunk vagy éppen nem akarunk együtt élni – ez lehet egy tárgy, egy örökség például, de lehet olyasmi is, amit tudomásul kéne vennünk, de ezt nem akarjuk. Itt is érdemes az eredő konfliktust megkeresni, kibeszélni és megoldani, a gyulladás mielőbbi lefolyását pedig természetes gyógymódokkal elősegíteni.

Szájüreg

A szájüregben jelentkező elváltozások végképp a kimondásról és másokhoz fűződő viszonyainkról szólnak. A fogíny betegsége: „rá tudok-e vicsorítani”. A fogproblémák arról szólnak: „beleharapnék valakibe, de nem szabad”, „beletörik valamibe, valakibe a fogam”, „elvásik a fog”, ez utóbbi egy folyamatosan fennálló konfliktus eredménye. Miközben nem becsülöm le a szájhigiéné fontosságát, azt javaslom, akinek sok szájüregben keletkező problémája van, nézzen a tükörbe és mesélje el magának mindazt, amit eddig nem mert, fogalmazza meg a problémáit, konfliktusait. Ha ezekkel tisztába jött, akkor mondja el a környezetének is, mutassa ki az érzéseit, ne söpörje a szőnyeg alá! Ha sikerül felszínre hozni, „kibosszankodni” a konfliktust, majd elengedni és szeretetből megoldani, akkor meg fognak oldódni a szájüreghez kötődő egészségi problémák is.

A szájüreg nyálkahártyája külső csíralemez eredetű laphám, amikor itt szövetszaporulat alakul ki, azt laphámráknak nevezik. A diagnózis rémületet kelt, pedig lehet, hogy csak arról van szó, hogy a beteg képtelen kimondani a problémáját, kibeszélni a konfliktusait. Sokszor ez gyerekkorból hozott minta, amikor nem volt szabad kimondani dolgokat. Ezért is nagyon fontos, hogy a gyereket mindig kérdezzük és hallgassuk is meg.

Ugyanez a helyzet a nyirokcsomó-duzzanattal. A félelmet keltő diagnózis pedig újabb konfliktusokhoz és a betegség súlyosbodásához vezet. Ha valaki nem tudja megfogalmazni, kimondani, ami bántja, kérjen segítséget. A segítségkérés nem a gyengeség jele, hanem annak felismerése, hogy egyedül már nem boldogulunk. Ha odáig jutunk, hogy műtétre, kemo- és sugárterápiára van szükség, az tesz valóban gyengévé. Ha még időben megelőzzük a nagyobb bajt azzal, hogy nem söpörjük a szőnyeg alá, nem nyeljük le a konfliktusainkat, hanem kibeszéljük és megoldást találunk rájuk – akár segítséggel –, akkor maradunk erősek.

A mandula

A mandula többféle csíralemezből fejlődik ki és leginkább a falatkonfliktusokra reagál. „Már majdnem az enyém lett valami, de mégsem”. Gyakori a gyerekeknél a mandulagyulladás, miután közösségbe kerülnek, de nem a kórokozók miatt, sokkal inkább azért, mert gyakran előfordul, hogy nem jut neki az a játék, amire vágyott, már majdnem az övé lett, de aztán mégsem, ezek tipikus falatkonfliktusok. A másik, gyerekeknél gyakori konfliktus közösségbe kerüléskor, hogy nem szeretnének valamit, de muszáj. A jobboldali mandula elváltozása azt jelenti: „szeretném, ha az a falat az enyém lenne”. A baloldalié viszont arról árulkodik: „szeretném kiköpni a falatot”. E tekintetben nem számít, valaki jobb- vagy balkezes-e.

Nyelőcső és a garat

A nyelőcső felső szakasza a gyomor kisgörbületéhez kapcsolódóan külső csíralemezből fejlődött ki. A nyelőcső felső szakaszának elváltozása közeli családtaggal kapcsolatos konfliktust jelez: „nem bírom az anyósomat”. Ide kötődik a reflux is. Gilbert a refluxról azt mondja: „az anyám soha nem találta a megfelelő szavakat, nem tudott megnyugtatni”.

A külső csíralemez eredetű szervek elváltozását jobbkezes férfinál elsődleges nemi birtokkonfliktus okozza, a konfliktus idején sorvadás, fekélyesedés történik, a megoldásban pedig szövetszaporulat keletkezik, ilyenkor alakul ki gyomorfekély, nyombélfekély. Savtúltengésről szoktak beszélni, de ez valójában a helyreállítás szakaszában jelentkező többlettermelés. Ilyenkor előnyös a hánytatás, köptetés, a „falat kiköpése”, egyidejűleg a konfliktus feltárása és megoldása.

A gyomor

A gyomor nagygörbülete és a nyelőcső alsó része belső csíralemez eredetű és a konfliktusa: „szeretném, de képtelen vagyok lenyelni a falatot”, „nem tudom megoldani a nehézségeimet”. „Nem tudom megemészteni, nem tudhatom a magaménak, pedig már az enyém kéne legyen”, amiről szó van. Ez lehet vita, hozzátartozókhoz kötődő bosszúság, részesedés, örökség stb. A konfliktus idején szövetszaporulat alakul ki, mert a robotpilótánk szerint a több gyomorszövet nagyobb felszívó felület, ami megoldást jelenthet. A megoldást követően elbontás indul be, ami gyulladással jár, ilyenkor előfordulhat hányásroham is, mert több nedv termelődik az elbontás érdekében a gyomorban és a nyombélben.

A gyomor kisgörbülete, a nyelőcső felső szakasza laphámot tartalmaz. Konfliktusa egy tartós bosszankodás, határvita-konfliktus, „nem bírom a szomszédomat, az anyósomat”, „dühít egy hozzátartozó”. Mivel ez a rész külső csíralemez eredetű, a konfliktus során elvékonyodás, sebesedés, túlérzékenység lép fel, savtúltengés, fekély, görcsök jelentkezhetnek. A helyreállítás gyulladással és szövetszaporulattal jár. Az elváltozás biológiai értelme a laphám nyálkahártya elvékonyítása, tágítása, „a bennrekedt falat kimozdítása” a konfliktus alatt, az epokrízisben pedig a hánytatás. Valódi fekély a gyomor kis görbületében alakulhat csak ki, a nagygörbületben nem.

Dr. Gelléri Julianna

www.drgelleri.hu

Lejegyezte: Zimber Szilvia

Fotó: Adobe Stock