Vadnövények a konyhában – Téli vitaminforrások
A tél nálunk a nyugalom, a csend, a befelé fordulás időszaka, amelyben sokan visszavonulnak a karácsony előtti fogyasztási őrület elől. Ha a csendet választjuk, nem az áruházakba, hanem inkább a természetbe, az erdőbe megyünk, ahol átélhetjük a természetben honoló nyugalmat.
Télen a fák és a gyomnövények alszanak, aki mégis szeretne valami ehetőt hazavinni a téli sétából, betakaríthatja a kökénybokron (Prunus spinosus) maradt utolsó bogyókat, amikből otthon gyümölcspürét készíthet. Parkokban bukkanhatunk a naspolyára (Mespilus germanica), sokan kertjükben is termesztik. A naspolya késő ősszel és tél elején a legfinomabb, ekkorra érik be, és amint mondják, akkor a legízletesebb, ha már kicsit megcsípte a dér. A barna, kerekded naspolya ekkor megpuhul, húsa pépessé, a fagy hatására édessé válik. Zselét, lekvárt lehet belőle készíteni.
Fakéregből készült kivonatok
Hosszabb erdei séta után igazán jót tesz a nyírfa kérgével készült ülőfürdő. Ízületi fájdalmak kezelésére alkalmas fürdőhöz készítsünk nyírfakéregteát. Tegyünk fel 250 g kérget egy liter forró vízben főni, majd forrástól számítva 10 percig főzzük tovább kis lángon. Ezt a főzetet leszűrve hozzáadjuk a fürdővízhez. Mivel gyógyfürdőről van szó, a víz ne legyen túlságosan forró, és ne tartson 20 percnél tovább! A vékonyabb ágak és gallyak kérgét érdemes már korábban, pl. nyáron elkezdeni gyűjteni. Akinek télen szüksége van némi utánpótlásra, letörhet néhány vékonyabb gallyat a nyírfáról. Télen azonban óvatosnak kell lennünk, nem szabad komolyabb sérülést okozni a fáknak, mert azok könnyen elfertőződhetnek, kártékony gombák telepedhetnek meg a sebhelyekben.
Téli zöldségek balkonládában
Télen, hóban, fagyban nehéz zöld növényeket találni a természetben, de ez nem jelenti azt, hogy kizárólag boltban találhatunk ehető, friss növényeket. Az erkélyen kiválóan megterem néhány ehető növényféle. E célra a legalkalmasabbak azok a ládák, cserepek, amelyeket átlátszó fedéllel láttak el. Ilyesmit építhetünk is magunknak fából vagy kiselejtezett fóliasátor-alkatrészekből, a ládát pedig hungarocellelemekkel vagy kőzetgyapottal szigeteljük kívülről. Készen is lehet kapni ilyen jellegű ládákat a kertészeti szaküzletekben (pl. mini magaságyás). Téli termesztéshez különösen alkalmas a téli porcsin (Claytonia perfoliata). Az igénytelen növény magvai csak 12 °C alatti hőmérsékleten csíráznak. A növény levélrozettáit alkotó szív vagy tányér formájú levelek ehetők. Zamatuk dióra emlékeztet, készülhet belőlük saláta, smoothie, belekeverhető krémtúróba, körözöttbe.
A retek (Raphanus sativus var. sativus) szintén alkalmas a hideg évszakban történő termesztésre, ha a ládát vagy cserepet meg tudjuk óvni a fagytól. A retek csírája és zsenge magoncai is ehetők, fűszerezhetünk velük salátát vagy készülhet belőle pesztó.
Mikrozöldségek a konyhakertből
Akinek nincs erkélye vagy kertje, csíráztathat magokat, amelyek szintén gazdag forrásai a fontos tápanyagoknak. A bioboltokban kaphatók speciális csíráztató tálak, de aki nem akar rá költeni, maga is készíthet magának egyet pl. egy üres befőttesüvegből. Alaposan el kell mosni az üveget, a fedelére pedig lyukakat kell fúrni. A magokat végig nedvesen kell tartani, lehetőleg meleg, világos helyen, mert akkor csíráznak legjobban. Csíráztathatunk búzát, zabot, görögszénát, hajdinát, alfalfát vagy quinoát. Ha úgynevezett zöld csírát szeretnénk, a csírákat hagyjuk kicsit hosszabbra nőni, de erre a célra jobbak a keresztesvirágúak, mint a retekfélék, a mustár, a fodros kel, a brokkoli és a rukkola.
Az ún. mikrozöldségek (microgreens) olyan csírák, amelyeket még hosszabban (14 napnál hosszabb ideig) engednek nőni. Ezeket a kis növénykezdeményeket lapos tálkákban vagy tányérban lehet hajtatni. A tálat kb. 2 cm vastagságban megtöltjük földdel (trágya nélkül), vagy kibéleljük vattával. Itt is fontos, hogy a táptalaj végig nedves maradjon, soha ne száradjon ki. Mikrozöldségnek a legalkalmasabbak a bazsalikom, napraforgó, búza, karalábé, fodros kel, édeskömény, zöldborsó vagy cékla magjai. A csírákat és a mikrozöldségeket keverhetjük salátákhoz, mártásokhoz, de készülhet belőlük smoothie is. A gabonamagok csíráival pedig gazdagíthatjuk reggeli müzlinket vagy a gyümölcsjoghurtot.
Fotó: Adobe Stock
