A növényi hatóanyagok ereje

Miközben a gyógyszeripar teljes erőbedobással dolgozik a legújabb rákgyógyszereken, mi magunk is tehetünk azért napi táplálékunk összeválogatásával, hogy a daganatok kialakulását befolyásoljuk vagy elnyomjuk. Ebben a folyamatban az úgynevezett másodlagos növényi hatóanyagok játszanak kulcsszerepet. Ez a fogalom olyan kémiailag egészen eltérő anyagok egy csoportját jelöli, amelyek kizárólag a növényekben fordulnak elő. 

A növények életében ezek a növényi hatóanyagok egy sor feladatot töltenek be a növekedés szabályozásától a betegségek elhárításáig. Ezek adják a gyümölcsök és zöldségek élénk színét is. A kutatók ezeknek az anyagoknak a számát 60-100 ezer körülire becsülik. Kiegyensúlyozott táplálkozással naponta körülbelül 1,5 gramm másodlagos növényi hatóanyagot veszünk magunkhoz. 

Ahogyan a génkutatás képes azonosítani valamennyi gént, de még távol áll attól, hogy megmagyarázza az egyes gének pontos funkcióját és más génekkel való finom összjátékát, úgy hasonló a helyzet a másodlagos növényi hatóanyagok esetében is. A legfontosabbak és jól kutatottak közülük az antociánok, a flavonoidok, a karotinoidok, a polifenolok, az izoflavonoidok, a lignánok és a pektinek. 

Ezek közül jó néhány táplálékkiegészítő formájában is kapható. Természetesen kivonható és kapszulába zárható mondjuk az antocián és egyéb növényi hatóanyagok a piros szőlőből. Ha orvosi indok nem szól ellene, egy-két pohár vörösbort is megihatunk olykor-olykor. A táplálékkiegészítő termékeknél arra kell figyelnünk, hogy a vegyületek kombinációja minél közelebb álljon a természeteshez. Így például az acerolacseresznyéből készült C-vitamint részesítsük előnyben a szintetikusan előállítottal szemben. Óvatosan bánjuk azokkal a vegyületekkel, amelyeknél nemkívánatos hatások léphetnek fel. Például a szójababból előállított genisztein számos vizsgálat szerint rákmegelőzős hatású, ritka esetekben azonban akár ellentétes hatást is kiválthat. Éppen ezért nagyon fontos kikérni szakember tanácsát. 

Paradicsom-kurkuma koktél: megelőz és támogat

A karotinoidok az A-vitamin előanyagainak számítanak, és kizárólag baktériumok, algák, gombák és növények képesek előállítani. Az állatok és az emberek arra kényszerülnek, hogy ezeket az anyagokat kívülről juttassák be a szervezetükbe. Ma már hat-hétszáz különféle karotinoidot ismerünk. Ebbe a családba tartozik a paradicsom piros anyaga, a likopin. Különösen magas a főtt paradicsomból készült ennivalók likopintartalma (de vigyázzunk a ketchuppal, mert annak néha szinte az egyharmada cukor!).

Fűszerként és színezékként való alkalmazása mellett a kurkuma az ázsiai hagyományok szerint gyógyszerként is alkalmazható gyomor-, bél- és bőrpanaszok ellen. Indiában alapélelmiszernek számít, amelyből naponta átlagosan 1,5-2 grammot fogyasztanak. A tudósok egyetértenek abban, hogy a kurkuma fogyasztása ad magyarázatot arra az óriási különbségre, amely bizonyos rákfajták indiai, illetve amerikai előfordulása között figyelhető meg. Az Egyesült Államokban például átlagosan 20 százalékkal gyakrabban betegszenek meg a férfiak prosztatarákban, majd tízszerte gyakrabban vastagbélrákban és hatszorta gyakrabban tüdőrákban, mint Indiában. A nőknél hasonló a statisztika: az amerikai nőknél ötszörte gyakoribb a mellrák és 15-szörte gyakoribb a tüdőrák, mint indiai társnőiknél. 

A prosztata-, bél-, tüdő- és mellrák kiegészítő terápiájaként, valamint megelőzésre a biológiai rákmegelőzéssel foglalkozó szakemberek paradicsom-kurkuma koktélt ajánlanak, amit bárki maga is egyszerűen elkészíthet. A káros anyagoktól mentes kurkumaport bioboltokban szerezhetjük be. 

Légmentes csomagolásban kell lennie, hogy a por értékes anyagai hosszú távon megőrződjenek. 

A bor egyik molekulája, a piperin a kurkuminnak az emberi szervezetben való felszívódását ezerszeresére tudja fokozni. Az alkalmazási időtartamnál természetesen egyéni tényezők is szerepet játszanak, például a rák stádiuma vagy kiterjedtsége. A koktélt természetesen csak kiegészítőként használhatjuk, és egy egész koncepcióba kell beilleszteni. Indiában a kurkumát ennivalóként akár napi többgrammos dózisban is fogyasztják, ezért túladagolástól semmiképpen sem kell tartani.

Brokkolicsírák: a ká­posztánál is hatásosabb

A jelenlegi kutatás különös figyelmet szentel a keresztesvirágúakban található glukozinolátnak, főként a brokkoliban lévő szulforafánnak. Ez az anyag és előanyaga, a glukozinolát valamennyi káposztafélében megtalálható, de a legmagasabb koncentráció­ban a brokkoliban. Ez a növényi hatóanyag méregtelenítő hatásán túl gátolja a daganatos sejtek szaporodását. Ezen kívül bizonyos kutatási adatok a hasnyálmirigyrák rákos őssejtjeire gyakorolt hatását igazolták. Mindez azért figyelemre méltó, mivel ezek a rendkívül ellenálló rákos sejtek egyébként alig reagálnak a hagyományos vagy újfajta tumorterápiákra. A szulforafánt először 50 évvel ezelőtt állították elő zsázsából, amelyben ugyancsak nagy mennyiségben található. 

Manapság már tudjuk, hogy a szulforafán messze legjobb forrása a brokkoli: egy nagy adag (körülbelül 250 gramm) az évszaktól, a fajtától és a frissességtől függően akár 60 grammot is tartalmazhat ebből a hatóanyagból. Érdekes, hogy a brokkolicsírában akár százszorta több is lehet ebből az anyagból, mint az érett brokkoliban. Egy teáskanálnyi csírában tehát ugyanannyi szulforafán lehet, mint egy egész fej brokkoliban. Kiegészítő rákterápiaként tehát különösen ajánlható a brokkolicsíra fogyasztása.

Gránátalma – nemcsak paradicsomi csábítás

A gránátalma a természet végtelen gazdagságának jelképe. Keleten ez a fa a halhatatlanság fája, és a paradicsomban is az élet fájának számított. Népszerűségéhez hozzájárult, hogy az utóbbi években a kutatások egyetlen más gyümölcsre nem koncentráltak annyira, mint a gránátalmára. A gyümölcs leve, fermentált és nem fermentált kivonata, sőt a héjából készült kivonat is számos vizsgálatban mutatta meg, hogy mind sejtkultúrák, mind állatok, mind emberek esetében gátolja a rák keletkezését. Egyedül az utóbbi hét évben 138 új tanulmány jelent meg a gránátalmáról elismert szakmai folyóiratokban. A benne lévő hatóanyagok a polifenolok és egyéb másodlagos növényi hatóanyagok családjából kerülnek ki, ilyenek például az ellagtanninok. 

Aki ki akarja próbálni a gránátalma hatását, megveheti készen vagy maga is előállíthatja. Kész termékeknél arra kell ügyelni, mennyi gyümölcsöt tartalmaz a készítmény, és milyen dózist ajánlanak. Úgy tűnik, a legjobb hatása a lének van, főleg ha speciális, spagirikus fermentációs folyamaton ment át. Ahogyan valamennyi gyógynövénynél, a gránátalmánál is a teljes gyümölcsből készült szer jobb, mint ha csak bizonyos alkotóelemeket használtak volna fel. A legjobb, ha a termék biogyümölcsből készült. 

Étcsokoládé: véd a ráktól és az érproblémáktól

A csokinak rossz híre van, és nem minden alap nélkül. A kérdést az előállítás, illetve az elkészítés dönti el. Montezuma azték király idejében a csokoládé kimerültség elleni különleges szernek számított, és a hagyomány szerint a király nem kevesebb mint ötven pohárral ivott belőle naponta. Nem is csoda, ha meggondoljuk, hogy 600 háremhölgyből álló csapat mellett kellett éjszakánként helytállnia. 

A csokoládé polifenoljainak rákmegakadályozó hatására vonatkozó vizsgálatok egyelőre gyerekcipőben járnak, de az eddigi eredmények biztatóak. Ha naponta 25 gramm keserű étcsokit (amelynek a kakaóaránya legalább 70 százalék) elfogyasztunk, akkor jó adag polifenollal látjuk el a szervezetünket. 

Ez nemcsak a rák megelőzésére jó, hanem véd a szív- és érrendszeri megbetegedésektől is. A védő hatás még inkább kibontakozik, ha a keserű csoki rendszeres majszolásával egyidejűleg csökkentjük más édességek fogyasztását. Ezek ugyanis a ráktól nem védenek, viszont megemelik a koleszterinszintet és elősegítik a túlsúly kialakulását. 

Zöld tea: majdhogynem csodaital

Dr. Werner Hunstein heidelbergi orvos napi két liter zöld tea ivásával magyarázta meg felgyógyulását egy leukémiához hasonlatos betegségből. A zöld tea legfontosabb hatásmechanizmusa, hogy gátolja a tumor új vérereinek keletkezését. Ez a polifenolok közé számító katechineknek köszönhető. Vigyázzunk, mert ezek nem minden zöld teafélében fordulnak elő nagy mennyiségben. Sok katechin található például a Japánból származó Sencha-teafélékben.

Még ha az is van ráírva, hogy maximális hatását csak 10 perc után éri el, akkor sem tanácsos 5-7 percnél tovább áztatni, mert nagyon keserű lesz. 

Hogyan válasszunk táplálékkiegészítőt?

A piacon manapság óriási a választék azokból a termékekből, amelyeknek gyártói rákmegelőző hatást ígérnek. Ebből nem könnyű kiválasztani, melyiknek is hihetünk igazán. A terjesztés módja már árulkodó, de érdemes vásárlás előtt szakember tanácsát kikérni. Mindeközben azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a friss biotermékben mindig több a növényi hatóanyag, mint bármilyen dobozba zárt készítményben. 

Rákmegelőző ennivalók

A következő ennivalók különösen kiemelkedő szerepet játszanak a megelőző és kiegészítő rákterápiában:

• Brokkoli, karfiol, káposzta, zsázsa.
• Fokhagyma, vöröshagyma, mogyoróhagyma.
• Spenót.
• Málna, áfonya, szeder, fekete ribizli, tőzegáfonya.
• Piros szőlő, vörösbor.
• Gránátalma.
• Fűszerek: kurkuma, fekete bors, csili, gyömbér.
• Zöld tea.
• Étcsokoládé.
• Gomba.
• Lenmag, szója.

A paradicsom-kurkuma koktél receptje

500 ml paradicsomlevet (lehetőleg biominőségű), egy teáskanálnyi (körülbelül 5 g) kurkumát és 3 evőkanál jó minőségű olívaolajat (természetes, első préselés) keverjünk össze, adjunk hozzá egy csipetnyi fekete borsot és mixerrel jól keverjük össze.

A koktélból naponta egyet igyunk, legalább négy héten át. Három napig a hűtőben is tárolhatjuk.

Fotó: Adobe Stock