Sáfrányos szeklice, a csodaolaj
A Sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius) narancssárga virágait a valódi vagy jóféle sáfrány (Crocus sativus) helyettesítésére használják teljesen ártalmatlan festékként az élelmiszeriparban, egyes ételek (például húsleves) színezésére. Lényeges különbség, hogy a valódi sáfrány illatával és ízével nem rendelkeznek a sáfrányos szeklice virágai. A virágokat – amennyiben nem a magvakra van szükség – fosztással nyerik a fészekvirágzatokból.
A sáfrányos szeklicét nálunk is termesztik olyan területeken is, amelyeken más haszonnövények nehezebben fejlődnek vagy nem is alkalmasak kultúrnövények felnevelésére. A szeklice a száraz, laza, homok- és/vagy lösztalajok értékesítésére szolgálhat. Afrikai növény, egyéves. Fejlődésének kezdetén meghálálja a néhány naponkénti öntözést, kevés vízzel.
A narancssárga virágok a magok érése előtti időszakban vagy a szárítás során vöröses színűekké válhatnak.
Sáfrányos szeklice magolaját salátaöntetként használjuk
A fészekvirágzatokban beérő egymagvú termésekből préseléssel, a környezet hőmérsékletén („hidegen”) préselt zsíros olajának fő zsírsava a linolsav (kb. 70% ), viszonylag kevés linolénsavat tartalmaz. Az olaj kisdedek esetében, amikor már áttérnek a gyermektápszerekre, az utóbbiakkal elkeverhető, az adag, rendszeres használat esetében, mindöszsze néhány csepp.
Nagyobb gyermekeknél (óvodások, iskolások) és fiatal felnőtteknél a legcélszerűbb megoldás salátaöntetként adagolni. Étolajként erre a célra forgalmazzák. Nevezik „bogáncsolajnak” is, de oly sok növényre mondják, hogy bogáncs, hogy nem mindenki gondol a sáfrányos szeklice magolajára (német tükörfordításról van szó: Distelölként ismerik). Az étolajok (általában napraforgó vagy olívaolaj) nem túl magas hőfokra hevítve, megfelelnek a sütés, főzés céljának. A többszörösen telített olajok a környezet hőmérsékletén őrzik meg ideig-óráig eredeti tulajdonságaikat.
A csodamogyoróból készült kenőcs hatásos lehet ekcéma ellen
A csodamogyorót nevezik varázsmogyorónak is. A Hamamelis virginiana fajnév arra utal, hogy észak-amerikai eredetű. A magyar névnek megfelelően termete, összbenyomása, levelei miatt is emlékeztet a nálunk is honos mogyoróra, dísznövényként parkokban, arborétumokban jól fejlődik.
A cserje vagy kisebb fa levelei ősszel megvörösödnek, majd ebben az évszakban vagy télen, a levelek lehullásakor jelennek meg sárga, sallangos virágai. A sárga színfolt a hófehér tájban különleges látványt nyújt.
A levelek cseranyagtartalma elérheti a 10%-ot is. Hatóanyagnak tekinthető, akárcsak a sárga flavonoidok és glikozidjaik (kvercetin, kempferol) és a hasonló hatású, szerkezetű „színtelen színanyagok” (procianidinek). Illóolaját szintén hatóanyagnak tekinthetjük, jóllehet viszonylag kis mennyiségben van jelen (kb. 0,5%).
Vízgőzzel előállított párlatát állítják elő az illóolaj-tartalmú levelekből, de felhasználhatók a leveles ágak is. Utóbbiak mellett a lefejtett szárkéreg is szerepel kiinduló anyagként, mert szeszes kivonata (15 fokos etilalkohollal készül) kenőcsök összetevője.
A HAMETUM kenőcs klinikai vizsgálatának első hetében a betegek 35%-ánál értek el jó eredményt. Hasonlóak a hatás szempontjából a leveles ágakból készült forrázatok, borogatásként alkalmazva (1 evőkanálnyi frissen aprított, megszárított leveles ágát 15 perces kivonás után szűrik).
Ebszőlőcsucsor tartalmú kenőcs csökkentő a viszketést
A burgonyafélék családjába tartozó növényeknél gyakori jelenség, hogy a növény egyes részei erős hatásúak (mérgező tulajdonságúak), más részeit viszont fogyasztják. A Solanum dulcamara esetében a zöld termések mérgező hatásúak, az édes, majd keserű piros bogyók viszont csak nagyobb mennyiségben okoztak kedvezőtlen (mérgezési) tüneteket. Házi szerként nem ajánlott a növény használata.
A gyógyszeriparban szeszes kivonatából, szintén kenőcs formájában készítenek gyógyszert. A CEFABENE esetében a klinikai eredménynél előtérben áll a viszketés csökkentése. A kenőcs egyhetes használata során a betegek 43%-a vált tünetmentessé. Viszketés miatti kaparások környékén mellékhatásként bőrpír, égető fájdalom alakulhat ki. 5 hetes kezelés során a betegek 85%-ánál eltűntek a panaszok. Más készítmény is készül levéltelen száraiból.
Fotó: Adobe Stock
