Ligetszépe magolaj segít a neurodermatitisz leküzdésében

Dr. Rácz-Ko­til­la Erzsébet
ligetszépe
#ekcéma #fitoterápia #ligetszépe #neurodermatitisz
A borágó mellett (lásd előző cikkünket) jelentős szerepe van két ligetszépefajnak: Oenothera biennis és Oenothera erythrosepala. Mindkettő Észak-Amerikából jutott el Európába (1614-ben) és bizonyos területeken, más gyomnövényekhez hasonlóan, gyorsan elterjedt.

A ligetszépe, Oenothera biennis tudományos fajneve arra utal, hogy kétnyári. A nemzetség magyar neve jelzi, hogy főleg vizek közelében, ligetekben terjedt el. A magvakból az első évben tőlevélrózsa fejlődik, a levelek a talajra lapulnak. A második esztendőben képződik a méternyi magasságot elérő szár, amely általában nem ágazik el vagy csúcsán rövidebb ágakat fejleszt. Sárga virágai a levelek hónaljában képződnek és estefelé nyílnak. Négy sziromlevele egyenként 2-3 cm hosszú, a virágtengely megnyúlt, a benne levő magházban fejlődnek ki a kb. 1-1,5 milliméteres magvak.

A második növényt Borbás Vince fedezte fel (1903-ban) és fajon belüli formának tekintette. Felfedezője és előfordulásának helye miatt nevezhetjük magyar ligetszépének is. Ezt erősíti, hogy nálunk ezt a növényt termesztik szántóföldeken. Az említett név, Oenothera erythrosepala, arra utal, hogy csészelevele néha pirosas. Utóbbi jellemvonás megfigyelhető egy harmadiknak említhető, nálunk is előforduló fajnál, az Oenothera muricatánál, amelynek virágai kisebbek.

A ligetszépe angol nevét azért említjük meg, mert adattárakban esetenként csak ez szerepel: Primrose vagy Evening Primrose.

Világviszonylatban a magolajat használják gyógyászati célra (Oil from Primrose vagy Evening Primrose oil). Évente hozzávetőlegesen 4000 tonna magolajat állítanak elő.

Tekintettel arra, hogy egyes földrészeken további Oenothera fajokat is termesztenek, a magolaj hozama és összetétele változik attól függően, hogy préseléssel vagy oldószeres kivonással állítják elő. Természetesen lényeges különbségek vannak a vetőmag eredete szerint is. Több, fajnak tekintett Oenothera, tulajdonképpen keverékfaj (hibrid), ami különben a Borbás által leírt fajon belüli formának tekintett és ma rendszerint fajnak minősülő Oenothera erythrosepalára is vonatkozik.

Ezeknek a körülményeknek tulajdonítható a különböző gyógyászati készítmények értéke közötti eltérés.

A magolaj a forgalmazott zsíros olajban 15–25%-os arányban van jelen. Két fő összetevője a cisz-linolsav, amelynek aránya 60–80% között változik, a másik fontos összetevője, a gamma-linolénsav esetében ez az arány 2–16%, utóbbi gamolensavként is szerepel. Ebből kevesebbet tartalmaz, mint a korábbi cikkben ismertetett borágó magolaja (aminél az arány 18–25%).

A ligetszépe magolaj belsőleg alkalmazva segíthet az ekcéma leküzdésében

Mindkét összetevő a nélkülözhetetlen (esszenciális) telítetlen zsírsavak közé tartozik, és meghatározott táplálkozástudományi, illetőleg gyógyászati tulajdonságokkal rendelkezik. Az esszenciális zsírsavakat a 20. század első felében a vitaminok közé sorolták. Az egykori F-vitamin több szempontból rendelkezik a vitaminok meghatározásában szereplő követelményekkel, egy kivétellel: nem vezet hiánybetegséghez.

A linolsav szén- és hidrogénatomok láncában két kettős kötés található. A szervezetben a delta-6-deszaturáz alakítja át gamma-linolénsavvá. Utóbbi három kettős kötést tartalmaz, innen származik a többszörösen telítetlen zsírsav kifejezés.

A gamma-linolénsav az említett enzim hatására a linolénsavat átalakítja prosztaglandin E-vé. Utóbbi csökkenti a bőrgyulladást és előmozdítja a nyiroksejtek közül a T-suppressor képződését – ez szorítja vissza a gyulladási (gátlósejtek) folyamatokban részt vevő többi nyiroksejt kialakulását. Ebben a folyamatban végsősorban a szervezet dezmutáz működésének elégtelenségéből alakulnak ki a neurodermitiszes panaszok, amelyek közé tartozik a viszketés. Leegyszerűsítve: a neurodermitisz kialakulásában a dezmutáz hiánya az öröklött atópia egyik fő oka, a fokozott immunglobulin E (lg E) pedig a bőrgyulladást kiváltó okok között szerepel.

Az enzim pótlása helyett olyan magolajokat használunk, amelyekben a kiinduló anyag (linolsav) mellett megtalálható az atopiások esetében hiányzó vagy csökkent mértékben képződő gamma-linolénsav.

A neurodermitisz kezelésére szolgáló néhány gyógyszer: Epogam, Gammacur, Neobonsen, Unigamol, valamennyi kapszulába zárt gamma-linolénsavat tartalmaz, általában 0,5 grammot, ebben 40 milligramm linolénsavat külsőleges használatra: Linola Gamma krém.

Belsőleg a napi adag 1-1,5 gramm olaj (2-3 kapszula). Hat hónapi kezelés során a tünetek már kezdettől fogva csökkentek, a betegek 70-75%-ánál azután meg is szűntek.

Egyéves kortól kezdve adják belsőleg gyermekeknek. A kapszula tartalmát hozzáadják a táplálékhoz.

Fotó: Adobe Stock

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Minden feliratkozónknak az aktuális havi Holdnaptárral kedveskedünk! Emellett elsőként értesülhetnek a legújabb terápiákról, hírekről és a frissen megjelenő Természetgyógyász Magazin tartalmáról!

Elolvastam és elfogadom az adatkezelési nyilatkoztatot.

Ajánlott cikkek a témában
A mondavilág varázslatos orvosságai

A mondavilág varázslatos orvosságai

A néphiedelmek és a mágia évszázadokon át meghatározták Európa népeinek mindennapi életét. Sok mondabéli történet…
Kincset érő gyógynövények testnek és léleknek

Kincset érő gyógynövények testnek és léleknek

Világszerte több ezer gyógynövényt fenyeget a kipusztulás veszélye – általában a gátlástalan gyűjtés miatt. Az…
Rituális füstölés hatásai a szervezetünkre

Rituális füstölés hatásai a szervezetünkre

Európa egyes vidékein ősrégi hagyomány az illatos füvek, virágok, fák és gyökerek égetése, illetve az…
Vörös here a női egyensúly megőrzéséért

Vörös here a női egyensúly megőrzéséért

Ösztrogénhez hasonló izoflavonjai révén a vörös here a változáskori panaszok, pl. a hőhullámok természetes orvosságaként…
Rovatunk legolvasottabb cikkei
Alacsony vérnyomás kezelése gyógynövényekkel

Alacsony vérnyomás kezelése gyógynövényekkel

Ala­csony vér­nyo­más­nak te­kint­jük azt az ál­la­po­tot, ami­kor az ar­té­ri­ás vér­nyo­más ér­té­ke (systoles nyo­más) ki­sebb 110…
Adaptogén növények

Adaptogén növények

Az egyes szer­ve­ze­tek al­kal­maz­ko­dá­sa (adap­ta­tio) a ked­ve­zőt­len kö­rül­mé­nyek­hez vagy a kör­nye­ze­ti idő­já­rás vál­to­zá­sai­hoz (ac­co­mo­da­tio), kö­zös…
Prosztatabántalmak 3. rész: fűrészpálma

Prosztatabántalmak 3. rész: fűrészpálma

A jóindulatú prosztatatúltengés (BPH) I-II, esetleg III. szakaszában gyakran használt gyógyszerek egy pálmatermés kivonatát tartalmazzák.
Népi növényismeret (etnobotanika) 7. rész: lestyán

Népi növényismeret (etnobotanika) 7. rész: lestyán

A fitoterápiára jellemző, hogy a növények gyógyászati felhasználása évszázados múltra tekint vissza. Alig van már…